Dirk Brockmann német digitális epidemiológus szerint szinte mindenkinek van egy fegyvere a koronavírus ellen: a telefonja, éppen az a készülék, aminek a gyakori tisztítására figyelmeztetnek a szakértők. Az nem is újdonság, hogy a cellainformációk alapján pontosan lehet tudni, hogy ki merre jár, de Brockmann szerint ha az ember még okosórát is hord, az is nyomon követhető, hogy kinek milyen a testhőmérséklete, ami felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtana a vírus terjedésének megértésében.

Persze nem mindenki rajongana az ötletért, hogy távolról olyan intim részleteket hívhassanak le róla, mint például a testhőmérséklet, ezért a szakember azt szeretné, ha a felhasználók önkéntes alapon ajánlanák föl az adataikat. Hasonlóra már volt példa, Dél-Koreában épp a betegek szigorú megfigyelésével sikerült megfékezni a járványt. Ehhez egy karanténappot is fejlesztettek, amit önkéntes alapon lehetett telepíteni. 

Az alkalmazás a koreai illetékesek szerint nem nevesítette a betegeket, de rögzítette a beteg nemét, korát és tartózkodási helyét, ami miatt sokan adatvédelmi szempontból aggályosnak tartják az alkalmazását. A megfigyelés nem áll meg ennyiben: Dél-Korea a tervek szerint még komolyabb megfigyelőrendszert épít majd ki a koronavírus elleni küzdelemhez, ebben már a fertőzöttek bankkártyahasználatát is figyelnék, illetve köztéri kamerákon is követnék a gyanús esetek mozgását. 

A Nagy Testvér segít

Brockmann hasonló, bár nem ennyire szigorú rendszer bevezetését szorgalmazza Németországban, de a nagyközönség nem fogadta kitörő örömmel a javaslatot – annak ellenére, hogy a Google és a Facebook már amúgy is rengeteg adatot gyűjt a felhasználóiról. A virológus szerint ha az önkéntesek mozgását nyomon lehetne követni, hamarabb eljuthatnának a potenciális fertőzöttekig, a lázmérés pedig segítene, hogy idejekorán közbeléphessenek.

Yuval Noah Harari izraeli történész-filozófus éppen a hasonló rendszerek bevezetése miatt kezdte el kongatni a napokban a vészharangot: szerinte ha az egyén lemond az adatairól, folyamatosan követhető lesz, ezzel kiemelt hatalmat ad a kormány kezébe, és a vészhelyzet elmúltával is folyamatos megfigyelés alatt fog állni. 

Brockmann nem ilyen pesszimista: szerinte ha meg lehetne győzni a felhasználókat, hogy nem fognak visszaélni az adataikkal, a vészhelyzet elmúltával pedig nem lenne szükség a megosztásukra, sokan csatlakoznának a kezdeményezéshez. Brockmann összeurópai összefogásban reménykedik: minél több adat áll a kutatók rendelkezésére, annál jobban tudják követni a vírus mozgását, bár azt ő maga is elismeri, hogy a módszerek a Nagy Testvért idézik. De, ahogy rámutat, a Google-nek már úgyis majdnem minden megvan, amit a virológusok kérnek. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: