MME: Azzal segítesz a legtöbbet az árvának tűnő fiókákon, ha békén hagyod őket

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A koronavírus-járvány miatt úgy köszöntött be és múlt el kis híján a tavasz, hogy a legtöbben észre sem vették. A madarak azonban időközben fészket raktak, és már az első fiókák is kikeltek. Ahogy a növendékek repülni tanulnak, a fészkek alatt előfordulhatnak látszólag elhagyatott, árvának tűnő, még nem teljesen röpképes madárkák – írja hétfői közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy a fiókák még az előtt elhagyják a fészket, hogy teljesen elsajátítanák a repülést. Ilyenkor valahol a közelben landolnak, a sűrű aljnövényzetben, és onnan szólítgatják őket etető szüleiket. A hangos csipogás azonban gyakran nemcsak a szülők, hanem az arra kószáló emberek figyelmét is felhívja, akik sokszor segíteni próbálnak a látszólag bajba jutott fiókákon. 

Csakhogy a fiókák többnyire egyáltalán nincsenek bajban, a segítő szándékú ember pedig sokat tud ártani. A csupa jó szándékból hazavitt fiókákat az emberek sem megfelelően etetni nem tudják, sem a felnőtté váláshoz szükséges viselkedésformákra nem tudják őket megtanítani. Az ily módon kisegített, eredetileg semmilyen veszélyhelyzetben nem lévő fiókák emiatt gyakran maradandó egészségkárosodást szenvednek, illetve életképtelenné válnak a természetben. 

A tojásból idén tavasszal kikelt széncinegékFotó: Györei Zoltán

Az MME ezért felhívja a figyelmet, hogy 

  • az aljnövényzetben talált madárfiókákat senki ne vigye haza, sőt, ha a magas fűben, bokor alatt találja a növendéket, lehetőleg egyáltalán ne nyúljon hozzájuk. 
  • A nyílt terepen bukdácsoló madárfiókákat is legfeljebb a sűrűbb aljnövényzetbe, bokor alá tegye be, aki rátalál. 
  • Ha viharos időben leszakadt fészket talál az ember, azzal segíthet a madaraknak, ha a fiókákat egy vesszőkosárban a legközelebbi fa ágai közé helyezi. 

Az MME közleménye külön kitér arra, hogy az erdős területeken talált emlősök, nyulak, nyestek, mókusok kölykeihez, vadmalacokhoz vagy épp őzgidákhoz egyáltalán nem szabad hozzáérni, mert szüleik – a madarakkal ellentétben – megérzik a kölykökön az idegen szagot, és magukra hagyják azokat. 

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: