MME: Azzal segítesz a legtöbbet az árvának tűnő fiókákon, ha békén hagyod őket

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A koronavírus-járvány miatt úgy köszöntött be és múlt el kis híján a tavasz, hogy a legtöbben észre sem vették. A madarak azonban időközben fészket raktak, és már az első fiókák is kikeltek. Ahogy a növendékek repülni tanulnak, a fészkek alatt előfordulhatnak látszólag elhagyatott, árvának tűnő, még nem teljesen röpképes madárkák – írja hétfői közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy a fiókák még az előtt elhagyják a fészket, hogy teljesen elsajátítanák a repülést. Ilyenkor valahol a közelben landolnak, a sűrű aljnövényzetben, és onnan szólítgatják őket etető szüleiket. A hangos csipogás azonban gyakran nemcsak a szülők, hanem az arra kószáló emberek figyelmét is felhívja, akik sokszor segíteni próbálnak a látszólag bajba jutott fiókákon. 

Csakhogy a fiókák többnyire egyáltalán nincsenek bajban, a segítő szándékú ember pedig sokat tud ártani. A csupa jó szándékból hazavitt fiókákat az emberek sem megfelelően etetni nem tudják, sem a felnőtté váláshoz szükséges viselkedésformákra nem tudják őket megtanítani. Az ily módon kisegített, eredetileg semmilyen veszélyhelyzetben nem lévő fiókák emiatt gyakran maradandó egészségkárosodást szenvednek, illetve életképtelenné válnak a természetben. 

A tojásból idén tavasszal kikelt széncinegékFotó: Györei Zoltán

Az MME ezért felhívja a figyelmet, hogy 

  • az aljnövényzetben talált madárfiókákat senki ne vigye haza, sőt, ha a magas fűben, bokor alatt találja a növendéket, lehetőleg egyáltalán ne nyúljon hozzájuk. 
  • A nyílt terepen bukdácsoló madárfiókákat is legfeljebb a sűrűbb aljnövényzetbe, bokor alá tegye be, aki rátalál. 
  • Ha viharos időben leszakadt fészket talál az ember, azzal segíthet a madaraknak, ha a fiókákat egy vesszőkosárban a legközelebbi fa ágai közé helyezi. 

Az MME közleménye külön kitér arra, hogy az erdős területeken talált emlősök, nyulak, nyestek, mókusok kölykeihez, vadmalacokhoz vagy épp őzgidákhoz egyáltalán nem szabad hozzáérni, mert szüleik – a madarakkal ellentétben – megérzik a kölykökön az idegen szagot, és magukra hagyják azokat. 

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: