A járvány nyomában változik a drogpiac is. A média beszámolt arról, hogy a drogok ára emelkedik, hozzáférhetősége romlik. A Drogriporter nem reprezentatív online-kérdőíves felmérése azt mutatja, hogy a magyarországi kábítószerpiac gyengélkedik ugyan, de távol áll az összeomlástól: az illegális szerek valamivel nehezebben, de beszerezhetők maradtak.

A kérdőívet néhány hét alatt több százan töltötték ki, ebből mintegy 600 érvényes válasz érkezett be április végéig. A válaszadók többsége a 25-34 éves (50 százalék), a 18-24 évesek aránya 30 százalék volt. 73 százalékuk férfi, míg 27 százalékuk nő. A női válaszadók alacsony aránya magyarázható részben azzal, hogy a nők körében alacsonyabb az illegális szerek kipróbálóinak aránya, de lehetséges magyarázat az is, hogy a nők gyakrabban szerzik be a drogokat a párjukon/férfi ismerőseiken keresztül. 

A válaszadók 50 százaléka teljes munkaidőben dolgozó alkalmazott, 14 százalékuk egyéni vállalkozó, 16 százalék diák. A válaszadók körében a munkanélküliek aránya 9 százalékos volt, 4 százalék pedig fizetetlen szabadságát töltötte éppen. A többség (53 százalék) a fővárosban vagy annak környékén él, 16 százalék megyeszékhelyen, 19 százalék egyéb városban, míg a községekben élő kitöltők aránya 11 százalék. A válaszadók 13 százaléka felelte azt, hogy elvesztette a megélhetését a válság következtében. 

Drága kínai

A felmérés alapján árnövekedésről számolt be a marihuánát vásárlók 33, a hasisvásárlók 29, az ecstasyt keresők 18, a kristályos MDMA vásárlóinak 30 százaléka, az LSD vásárlók 21, a kokainvásárlók 31, az amfetaminvásárlók 26 százaléka. 

A legnagyobb arányban (42 százalék) az új szintetikus stimulánsokat vásárlók számoltak be árnövekedésről. A Drogriporter magyarázata szerint ez kevésbé meglepő annak fényében, hogy a kínai, elsősorban vuhani gyógyszergyárak hosszú időre leálltak. Ugyanakkor úgy tűnik, a szintetikus kannabinoidok (herbál, bió) piacát ez a leállás kevésbé érintette, ott ugyanis mindössze 5 százalék számolt be árnövekedésről.

Kevés lehúzás, részleges minőségromlás

A Drogriporter hipotézise szerint a COVID-19-járvány nyomán az utcai szlengben lehúzós gramm néven emlegetett jelenség is egyre többször fordul elő a feketepiacon. A kifejezés azt jelöli, amikor a drogkereskedő díler egy grammként ad el valamit, ami a valóságban jóval kevesebb. 

A kérdőív alapján azonban csak a kokain (35 százalék), a heroin (50 százalék) és egyéb partidrogok (50 százalék) vásárlói tapasztaltak komolyabb mennyiségi csökkenést, bár az utóbbi két szernél a válaszadók alacsony száma (9 és 12) miatt óvatosan kell kell értelmezni az adatokat. 

Jelentősebb minőségi romlásról az új szintetikus stimulánsok (40 százalék) és az amfetamin (40 százalék) fogyasztói panaszkodtak. A marihuána-  és a hasisvásárlók 67, illetve 83 százalékban arról számoltak be arról, hogy a termék minősége azonos volt a járvány előtt vásároltakéval. 

Kínálati gondok

A drogok beszerezhetősége terén már ennél drasztikusabb változásokat is regisztrált a Drogriporter. A kannabiszfogyasztók 58, a hasisvásárlók 56 százaléka panaszkodott arra, hogy a szert nehezebb volt beszerezni, mint a COVID-válság előtt. Az amfetaminfogyasztók 41, a kokainhasználók 31, a kristályos MDMA-t vásárlók 40, az ecstasyt keresők 31 százaléka számolt hozzáférhetőségi problémákról. 

„Ez egyértelműen jelzi, hogy a drogpiac nem maradt immunis a változásra, nagyobb erőfeszítést, több utánajárást igényel a szerek beszerzése. Erre utal az is, hogy válaszadók 24 százaléka számolt be arról, hogy más, új forrásból szerezte be a drogot, mint a járvány előtt. Ez az új forrás azonban jellemzően nem a dark webes online piac volt, hiszen a válaszadóknak mindössze 1,6 százaléka felelte azt, hogy a dark weben vásárolt, és ők mindannyian vásároltak már korábban is onnan - tehát nem új vásárlókról van szó”

– összegzi az eredményeket a Drogriporter. A válaszadók 93 százaléka azt kapta, amiért fizetett, tehát a felmérés alapján nem jellemzőek a tömeges átverések. 

A kérdőív rákérdezett arra is, hogy ugyanazt a drogot vásárolták-e meg az emberek, mint amit eredetileg akartak, vagy valamilyen mással pótolták. Az adatok itt is a piac stabilitására utalnak: a válaszadók túlnyomó többsége azt vásárolta, amit eredetileg szeretett volna, mindössze 4 százaléknak kellett beérnie valami mással. Közülük azonban több olyan is akadt, aki kannabisz helyett csak szintetikus kannabinoidhoz, vagy MDMA helyett új szintetikus stimulánshoz jutott hozzá, de olyan válaszadó is volt, aki fű helyett vásárolt stimulánst. 

Felemás karanténszokások

A kérdőív azt is kutatta, hogy a járvány idején a kereskedők mennyire tartják be a fizikai távolságtartással kapcsolatos óvatossági szabályokat. A vásárlók 38 százaléka szerint a dílere ügyelt a távolságtartásra, és 20 százalékuk szerint kesztyűt/maszkot is viselt. A vásárlóknak azonban csupán alig több mint 20 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy a megvásárolt drog csomagolását otthon fertőtleníteni kell. 

A válaszadóknak csupán 29 százaléka tartotta jellemzőnek vagy teljesen jellemzőnek magára, hogy „nehezen viseli a bezártságot, ezért többször nyúl otthon valamilyen szerhez”. A felmérés tanúsága szerint kevesen tartják a karantént jó alkalomnak arra, hogy felhagyjanak a szerhasználattal: a válaszadóknak mindössze 16 százaléka gondolkodott el a leállásról. Ugyanakkor a drogokat az egyes élelmiszerekhez hasonlóan felhalmozók aránya sem kiugróan magas (29 százalék), ennél nagyobb azoknak az aránya, akik jellemzően tartanak a rendőrségtől a kijárási korlátozások alatt (39 százalék), de még így is kisebbségben vannak azokkal szemben, akik szerint ez rájuk nem jellemző vagy egyáltalán nem jellemző (44 százalék). 

A Drogriporter hangsúlyozza, hogy a kutatás nem reprezentatív mintán készült, és nem fedi le az illegális szerhasználók minden rétegét – az oldal olvasói között valószínűleg többségben vannak a jól szituált, felső- és középosztálybeli drogfogyasztók, aki többnyire kannabiszt és partidrogokat fogyasztanak rekreációs célból. 

„A vizsgálat nem ad képet arról sem, hogy mi történik eközben a marginalizált drogfogyasztókkal a nagyvárosok utcáin és a vidéki szegregátumokban. Ezen kívül az sem biztos, hogy amennyiben a lezárások és egyéb korlátozó intézkedések huzamosabb ideig velünk maradnak, nem lesznek-e majd ennél jóval komolyabb változások a drogpiacon.” 

(Via Drogriporter)

Korábbi kapcsolódó cikkeink: