Magyarország a legszerényebb kannabiszfogyasztó Európában, elterelésben viszont nagyok vagyunk
Csúcsra ért a kokain Európában – olvasható a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) legfrissebb, júniusi jelentésében. A rendőrségi, egészségügyi és kérdőíves felmérések információit összesítő riport szerint kokainból a lefoglalások száma és a lefoglalt mennyiség egyaránt tetőzött Európában. A szakértők szerint a kokain megnövekedett hozzáférhetőségére utal az is, hogy kiskereskedelmi tisztasága egy évtizede nem volt ilyen magas.
Egyébként is „egyre több jel utal Európa fontosságára a szintetikus kábítószerek világpiacán. Az ilyen jelek közé tartoznak a különféle anyagok jelentős lefoglalásai az uniós határokon, valamint az exportra szánt metamfetamint és más szintetikus kábítószereket előállító európai létesítmények felderítése.”
Uberizálódó kokainpiac
A jelentés szerint „a kokainellátó lánc és a benne részt vevő szereplők átszerveződése” zajlik. Széttagoltabb, lazább és horizontálisabb szervezeti struktúrák jelentek meg, és kisebb csoportok is be tudtak lépni a piacra a különféle informatikai technológiák, például a titkosítás, a darknet piacok, a közösségi média és a kriptovaluta használatával.
A kokainpiacon megjelentek olyan innovatív terjesztési stratégiák, amilyen például a csak kokainnal foglalkozó hívásközpontok működése. Ezek az új módszerek jelzik a kokainkereskedelem potenciális „uberizálódását”: azaz hogy a versengő piacon az eladók azzal tudnak versenyben maradni, ha plusz szolgáltatásokat kínálnak, például gyors, rugalmas kiszállítási lehetőséget – áll a jelentésben.
A terjesztő hálózatok is egyre nagyobb mértékben használják a mobiltechnológiát és a kódolást, és bár az online platformok még mindig a teljes piac viszonylag kis részét teszik ki, egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. A webáruházak és a közösségimédia-platformok mellett a speciális eszközöket igénylő darknet szerepe egyre nagyobb nemcsak a nagy-, de a kiskereskedelemben is.
Feljövőben a crack
A rendelkezésre álló friss adatok szerint terjedőben van a kokain füsttel szívható formájának, a problémás használattal különösen összekapcsolódó crack kokainnak a fogyasztása. 2014 óta az ezt fogyasztó, kezelésre jelentkező kliensek számának emelkedését jelentették Belgiumból, Írországból, Franciaországból, Olaszországból, Portugáliából, valamint az Egyesült Királyságból.
Sok nyugati és déli országban a kokain a leggyakrabban lefoglalt stimuláns, míg Észak- és Kelet-Európában az amfetaminszármazékok és az MDMA lefoglalásai vannak túlsúlyban.
A stimuláns kábítószerek közé tartozó amfetamin és metamfetamin lefoglalásáról szóló adatok az elmúlt évtizedben azt jelezték, hogy a metamfetamin hozzáférhetősége és földrajzi elterjedése lassan növekszik, de még így is sokkal alacsonyabb, mint az amfetaminé.
Európában mindkét kábítószert az európai piacra állítják elő. Az amfetamin előállítása nagyrészt Belgiumban, Hollandiában és Lengyelországban történik, kisebb részben pedig a balti államokban és Németországban. Az amfetamin-előállítás valamennyi szakaszára jellemzően ugyanazon a helyszínen kerül sor. Néhány tagállamban történtek amfetaminolaj-lefoglalások, ami viszont arra utal, hogy ezt a terméket valószínűleg csempészik az országok között, az előállítás utolsó szakaszára pedig a tervezett célállomáson vagy annak közelében kerül sor.
Az amfetamin egy részét exportra gyártják az Európai Unióban, elsősorban a Közel-Kelet részére. A Törökországban „captagon” logóval ellátott, nagy mennyiségben lefoglalt amfetamintabletta Szíriában került volna piacra.
Magyarország nem kannabisz-, csak elterelés-nagyhatalom
Európában a kannabisz az egyik legrégebben használt kábítószer. A tiltott szerek közül ezt használják a leggyakrabban: a 15–24 éves válaszadók közel 20 százaléka fogyasztott marihuánát az elmúlt évben, de minden korosztályban ez a legtöbbször említett szer.
Becslések szerint 91,2 millió európai felnőtt (15–64 éves), avagy a korcsoport 27,4 százaléka próbálta legalább egyszer a kannabiszt élete során. Az elmúlt évben körülbelül 17,5 millió 15–34 év közötti fiatal felnőtt (a korosztály 14,4 százaléka) szívott vagy evett kannabiszt valamilyen formában.
A fiatal felnőttek közül a legkevesebben (3,5 százalék) Magyarországon, a legtöbben pedig Franciaországban (21,8 százalék) szívtak az előző évben,
ha nem számítjuk ide Törökországot, ahol még ennél is alacsonyabb, 1,9 százalékos az előző évben kannabiszt fogyasztó 15–34 évesek aránya. Érdekesség, hogy a jelentés végén található táblázat szerint eközben
Magyarország az a hely, ahol a drogfogyasztás miatt kezelésre jelentkezők között a legnagyobb a marihuánaszívók hányada (63 százalék).
E csoda magyarázata valószínűleg az elterelés, az a szankciós forma, amellyel a kis súlyú bűncselekménnyel vádolt drogfogyasztó Magyarországon elkerülheti a büntetést. Ezt erősíti, hogy a 2017-ben először kezelésre jelentkező, elsődlegesen kannabiszt használó személyeknek Magyarországon csak legfeljebb 10 százaléka számolt be arról, hogy az előző hónapban napi szinten szívott, míg az uniós átlag 47 százalék.
A magyar rendőrség 2017-ben rendesen ráállt a marihuánára, a jelentés szerint hétszer nagyobb mennyiséget foglaltak le, mint az előző évben (2017-ben 3,5 tonnát, 2016-ban 0,5 tonnát).
A még fiatalabb, 15–24 éves európaiaknál nagyobb a kannabiszfogyasztás gyakorisága, az előző évben 18 százalék (10,1 millió) használta a szert, az előző hónapban pedig 9,3 százalék (5,2 millió). A rendőri kapacitások jelentős részét is a kannabisz ellenőrzésére fordítják Európában. A 2017-ben bejelentett 1,2 millió használattal vagy személyes használati célú birtoklással kapcsolatos bűncselekmény több mint fele ehhez a szerhez kötődött.
Átalakuló termelés
Az Európában fogyasztott marihuána zömét zárt térben és Európán belüli helyeken termesztik. A kannabiszgyanta vagyis a hasis Marokkóból és Líbiából kerül a kontinensre. A jelentések szerint van valamennyi hasistermelés az Európai Unióban, Hollandiában pedig már több éve dokumentálják a „nederhash” előállítását. Emellett a Nyugat-Balkán a marihuána és újabban a kannabiszolaj egyik forrása.
A nagyobb hatóanyag-tartalmú kannabiszt termő, hibrid többtörzsű növények kezdik felváltani a növény hagyományos formáit Európában és Marokkóban is, ahonnan az Európában használt hasis nagy része származik.
Az EMCDDA támogatásával a közelmúltban készült tanulmány azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedben a hasis és a marihuána hatóanyag-tartalma egyaránt emelkedett. Az innovációt serkenti a legális rekreációs kannabiszpiacok létrejötte is, mivel itt olyan új kannabisztermékeket fejlesztettek ki, mint az ehető változatok, az elektromos cigarettába való folyadék és a koncentrátumok.
Új fejlemény, hogy a kábítószerhasználók kezelésére szakosodott szolgálatoknál újonnan jelentkező kliensek most a kannabiszt nevezik meg leggyakrabban a segítségkérés okaként. Ez aggasztó, mivel az elmúlt néhány évben az EMCDDA összességében úgy értékelte, hogy a kannabiszra vonatkozó trendek nagyjából változatlanok maradtak. Ezt azonban megkérdőjelezik az új adatok, amelyek szerint több ország is növekvő használatról számolt be a fiatalabb korcsoportokban.
Új dizájnerdrog minden héten
2018-ban az új pszichoaktív anyagokkal foglalkozó uniós korai előrejelző rendszer felé nagyjából heti egy új pszichoaktív anyagot jelentettek be. A 2018-ban felfedezett 55 új kábítószer számszerűleg hasonló a 2017-es eredményhez, de jóval kevesebb, mint 2013-ban és 2014-ben volt. Bár ez arra utalhatna, hogy csökkent az innováció ezen a téren, meg kell jegyezni, hogy a már bejelentett anyagok évről évre jelentős mennyuségben feltűnnek Európában, ami azt mutatja, hogy az anyagok idővel állandó helyet szerezhetnek a piacon. Egyre több szintetikus opioid és benzodiazepin jelenik meg.
Az új pszichoaktív anyagokat legtöbb esetben kínai vegyipari és gyógyszercégek állítják elő nagy mennyiségben. Innen szállítják Európába, ahol termékké alakítják, csomagolják és értékesítik – néha nyíltan, valódi üzletekben. Bár a korlátozások néhol határt szabtak az ilyen termékek nyílt árusításának, álcázottabb formában továbbra is elérhetők lehetnek. Emellett az anyagokat online boltokban vagy a darkneten és a tiltott kábítószerpiacon is be lehet szerezni, ilyenkor esetenként a saját nevükön, olykor pedig más tiltott kábítószernek (például heroin, kokain, MDMA vagy pszichoaktív gyógyszer) álcázva, vagy azokkal keverve árusítják.
Miközben az új pszichoaktív anyagok fogyasztásának szintje Európában általában véve alacsony, a szintetikus kannabinoidok szívása járványszerűen terjed a marginalizálódott populációkban, köztük a hajléktalanok és fogvatartottak körében.
A legújabb adatok szerint a speciális kezelésre jelentkezők közül – a változó molekulaszerkezetű, Magyarországon herbál vagy bió gyűjtőnéven ismert új pszichoaktív szer kategóriába sorolt – szintetikus kannabinoidok használatát Törökországban a kliensek 19 százaléka, Magyarországon pedig 6 százaléka jelölte meg fő okként, míg az Egyesült Királyságban a kezelésre jelentkezők 0,2 százalékának drogproblémája vezethető vissza erre a szercsoportra.
Ez a jelentés is megerősíti, hogy Magyarországon többé nem az opiátok az elsődleges intravénás szerek: összesen négy országban említették ezek között a stimulánsokat, Csehországban a metamfetamint, Lettországban az amfetamint, Franciaországban a kokaint, Magyarországon pedig a szintetikus katinonokat.
(Forrás: Európai kábítószer-jelentés 2019)
Korábbi cikkeink a témában:
