Az ápolók világnapján közzétett adatokból derül ki, milyen siralmas a helyzet Magyarországon
Az egészségügyi rendszerek ápoló személyzetéről tett közzé statisztikát az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Május 12-e az ápolók nemzetközi napja, mivel kétszáz éve ezen a napon született Florence Nightingale, a modern nővérképzés és a betegellátás reformjának elindítója.
Az Eurostat 2019-es adatai az adott országban foglalkoztattak számához képest mutatják az ápolók arányát, százalékban – ami nehezíti az összehasonlítást, mert nem tudni, melyik országban mekkora a bázis, azaz a foglalkoztatottak összessége.
Ez a hányad mindenesetre az unión kívüli Norvégiában a legnagyobb, 4,3 százalék, utána Németország következik 3,4 százalékkal, majd a szintén nem EU-tag Svájc 3,1 százalékkal. Őket követi Finnország 3, Belgium pedig 2,9 százalékkal. Az uniós átlag szerint a teljes munkaerő 2,2 százaléka dolgozik nővérként egészségügyi intézményben.
A volt szovjet érdekszféra országai közül Horvátországot leszámítva sehol sem éri el a nővérek hányada az uniós átlagot, aminek oka lehet a keletről nyugatra irányuló elvándorlás is a jobb bérekért és munkakörülményekért. A legkevesebb ápoló (a teljes munkaerő 1,1 százaléka) Bulgáriában dolgozik, majd Luxemburg és Lettország jön (1,2 százalék), Magyarországon, Cipruson és Észtországban 1,3 százalékra jön ki az ápolók aránya a teljes munkaerőhöz képest.
A statisztika további megerősítést ad annak a ténynek, hogy a magyar egészségügyi rendszerben számottevő terhelés alatt dolgoznak az ápolók, különösen, ha figyelembe vesszük azt az év elején közzétett statisztikát is, amely szerint az Európai Unióban a magyarok töltik a legtöbb időt kórházban, évente átlagosan 9,8 napot.
A részletes adatok szerint egyébként Magyarországon az elmúlt években így alakult az ápolók száma, illetve arányuk az összes foglalkoztatotthoz képest:
Az abszolút számokat tekintve Németország a nyertes, ott csaknem 1,5 millió ápoló, a teljes uniós állomány egyharmada dolgozott tavaly. Franciaországban 656 ezer, Olaszországban 411 ezer ápoló állt szolgálatban 2019-ben. (A részletes adatokat Excel fájlban tették közzé.) Az ápolók és szülésznők száma Németországban és Franciaországban bővült a legdinamikusabban a 2011-től 2019-ig tartó időszakban. Ha nem az abszolút, hanem a relatív számokat nézzük, az ápolók munkaerő-piaci részesedése Máltán, Horvátországban és Portugáliában nőtt a legnagyobbat.
Az Eurostat kedden azt is közölte, hogy az unióban dolgozó ápolók száma 2013 óta folyamatosan nő: 2012-ben és 2013-ban 4 millió alá csökkent, 2019-ban azonban már 4,45 millióan dolgoztak az EU-ban.
További egészségügyi statisztikák Magyarországról:
