Töretlenül nő a császármetszések aránya Magyarországon, már ötödikek vagyunk az EU-ban
Több mint minden harmadik gyereket császármetszéssel segítenek a világra Magyarországon – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat 2017-es adatokon alapuló statisztikáiból. A tagállamok közül Magyarországon az ötödik legmagasabb a császármetszések aránya: 37,3 százalék.
Cipruson egészen elképesztő az arány, a szülések több mint fele zajlik műtéti úton, utána Románia (44,1 százalék), Bulgária (43,1 százalék) és Lengyelország (39,3 százalék) következik.
A lista végén a szülések kevesebb mint ötödénél van szükség császármetszésre: Finnországban az esetek 16,5 százalékában döntenek így az orvosok (vagy az anyák), utána Svédország (16,6 százalék), Észtország (19,4 százalék), Litvánia (19,4 százalék) és Franciaország (19,7 százalék) következik.
Tavalyelőtt összesen 1,4 millió esetben hajtottak végre császármetszést az unióban. Érdekesség, hogy ugyancsak 2017-es adatok alapján éppen Cipruson a legalacsonyabb az EU-ban a csecsemőhalandóság (ezer élveszülésre 1,3 haláleset jut), de utána rögtön Finnország (2 haláleset/ezer élveszülés) következik. A két ábrát összevetve ugyanakkor jól látszik, hogy azok az országok, ahol magas a császármetszések aránya, kevésbé lehetnek büszkék csecsemőhalandósági statisztikáikra.
Magyarországon 2007 és 2017 között jelentősen sikerült csökkenteni a csecsemőhalandóságot, jelenleg 4 alatt van az ezer élveszülésre jutó szám, nagyjából a 3,6 ezrelékes EU-átlag szintjén:
Ha a császármetszést – amely az amerikai szakorvosi szövetség állásfoglalása szerint alacsony kockázatú terhesség esetén nagyobb kockázattal jár, mint a hüvelyi szülés – nem tekintjük kifejezetten célnak, fogalmazhatunk úgy, hogy Magyarországon romlik a helyzet. Ez az Eurostat a részletes országstatisztikáiból derül ki, ahol ha beállítjuk, több évre visszamenőleg láthatjuk az adatokat.
Az alábbi táblázat elkészítéséhez a KSH élveszülésszámait vettük alapul (a halvaszülések tehát nem számolódtak), ezért lehetséges, hogy a 2017-es arány alább még kedvezőtlenebb, mint amire az Eurostat jutott:
A fejlett egészségüggyel rendelkező országokban a császármetszések esetén 100 ezer esetre 13 haláleset jut, míg vaginális szülésnél csak 3,5. Sürgősségi császármetszés esetén a szövődmények kockázata növekedik.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A gyereket szülő nők korábban halnak, mint a gyermektelenek
Az amerikai nők életét a gyerek épp annyival kurtítja meg, mint ha dohányoznának. A gyereket szülő nők a gyermektelenekhez képest legalább 4-5, pesszimistább számítások szerint 11 évet is veszíthetnek az életükből az anyaság miatt. A sejtszintű folyamatok hátterét még vizsgálják.
Öt halvaszülés és egy bölcsőhalál után leállították a túlhordás kockázatait vizsgáló kutatást
Svéd orvoskutatók 14 kórházban 10 ezer várandós nő bevonásával végeztek kutatást, amely az önként vállalt terminustúllépés következményeit vizsgálta. A tragédiák után etikai okokból lezárták a programot.
Dajkaterhességtől a méhátültetésig: az anyaságért való küzdelem etikája
A méh hiánya ma már nem jelenti az anyaság reményének elvesztését, számos út áll azok előtt, akik gyermekhez szeretnének jutni: béranyaság, dajkaterhesség, méhátültetés, sőt mesterséges méh. E megoldások között azonban nemcsak biológiai, orvosi és jogi, hanem etikai különbségek is vannak.