Eddig mindössze 2 pozitív esetet talált Magyarországon a négy egyetem részvételével zajló, nagyszabású reprezentatív vírusteszt

Eddig összesen 8276 PCR-teszt, vagyis a vírus jelenlétét (örökítőanyagát) kimutató vizsgálat eredményét vizsgálták meg abban a négy magyar egyetem részvételével zajló, április végén bejelentett nagyszabású projektben, amely 17 787 fős reprezentatív mintából igyekszik meghatározni a magyarországi vírusfertőzöttség mértékét. A kedd délelőtt tartott, a sajtó képviselőit meghívásos alapon befogadó konferencián a következők derültek ki az elsődleges eredményekből:

  • 8276 vírustesztből mindeddig összesen 2 volt pozitív
  • Ha ez lenne a reprezentatív minta, az 10 ezer lakosra vetítve 2,4 aktív fertőzést jelentene.
  • A 14 évnél idősebbek körében az aktuálisan fertőzöttek száma ez alapján 243 és 7230 közé esne.
  • Az eddig elvégzett ellenanyagteszt-eredmények alapján a lakosság átfertőzöttsége 0,6 százalékos. 


A május 1. óta tartó, két héten keresztül zajló országos tesztelés első eredményeit a Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla vezette Klinikai Járványelemző Munkacsoport ismertette a szakemberekkel és a médiával. A részeredményekről Merkely, valamint a vidéki orvosi egyetemeken a felmérést koordináló Berényi Ervin, Lengyel Csaba és Sebestyén Andor egyaránt elmondták, hogy a részeredmények egyelőre nem tükrözik a valódi reprezentatív eredményt, amelyre a május 15-ig tartó mintavétel és a minták feldolgozását követően a hónap végén lehet számítani.

Noha Merkely professzor hangsúlyozta, hogy a minta egyelőre nem reprezentatív a magyar lakosságra nézve, a sajtókonferencián ugyancsak felszólaló Vokó Zoltán matematikai epidemiológus professzor szerint az adatok előzetesek ugyan, de meglehetősen informatívak, így radikálisan más eredmény nemigen várható a továbbiaktól sem.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

„Öröm az ürömben, hogy amennyiben azt gondoljuk, hogy a nyájimmunitás tudna gátat szabni a vírus terjedésének, ettől az eredmények fényében nagyon messze vagyunk. Ugyanakkor a nagyon nagy, lángoló járványt elszenvedő Olaszország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Egyesült Államok is nagyon messze áll ettől. Az idő fog választ adni arra a kérdésre, hogy egyszerűen nagyon gyorsan és fegyelmezetten vezettük-e be az alapvető higiéniás és távolságtartó rendelkezéseket vagy van valami egyéb faktor is, ami a vírus magyarországi terjedését akadályozza” – értékelte röviden az előzetes eredményeket Merkely.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

A szóban forgó eredményekről közben kiderült, hogy annyira titkosak voltak, hogy azokat még a konferencián részt vevő szakemberek sem ismerték. Ludwig Endre infektológusprofesszor ugyanakkor azt mondja, az adatok nem hatottak rá meglepetésszerűen. „Ez a vizsgálat azért fontos, mert ad egy objektív képet a jelenlegi helyzetről. Látjuk mennyi a potenciális fertőzött és látjuk azt is, mennyire nagyon alacsony a fertőzésen már átesettek száma. Ez a következő hónapokra epidemiológiailag nagyon rá fogja nyomni a bélyegét. Ha a hátralévő pár napban mindenki elmegy a felmérésre és és nem kérdőjeleződik meg, hogy ez a minta valóban reprezentatív lesz-e, az nagyon jó alapot ad a továbbiakban”. 

Hogy mire adhat a továbbiakban alapot, arra Prinz Gyula infektológus szerint az a válasz, hogy „az alacsony átfertőzöttség felveti azt a problémát, hogy az újranyitást követően megszaporodhatnak az esetek, illetve egy második hullámban a lakosság továbbra is nagyon fogékony lesz a járvány fellángolására. A jelenlegi helyzetben ugyan biztonságérzetet adhatnak az adatok, de a jövő szempontjából mindenképpen kérdéseket vetnek fel. Bízni abban lehet, hogy mire ez bekövetkezik, addigra már lesz diagnosztikai háttértudás, amivel egy újabb hullámot jól tudunk majd kezelni.”

Eddig legfeljebb 40-60 százalékos a részvétel

A május 15-ig zajló vizsgálatsorozatba összesen 17 787 résztvevőt hívtak meg úgy, hogy azok, akiken a teszteket elvégzik, a teljes magyar lakosságot képviseljék területileg, életkor és egyéb paraméterek szerint. Eddig 8744 tesztet végeztek el, amelyből a vírus jelenlétét kimutató PCR-tesztelést 8267 mintán végezték el. A meghívott résztvevők magánháztartásban élő, 14 év feletti magyarországi lakosok. Az eddigi eredményekről beszámoló szakemberek hangsúlyozták, hogy a 20 főnél több embernek lakóhelyet biztosító otthonok, idősotthonokban és hajléktalanszállókon élők körében nem vizsgálódnak. 

Hangsúlyozták továbbá, hogy ahhoz, hogy ne csak a meghívott minta, hanem az eredmények is reprezentatívak legyenek a teljes magyar lakosságra nézve, a meghívottaknak – 10 százalékos hibaarány mellett – legalább a 70 százaléka el is kell, hogy menjen a mintavételre. Ez azt jelenti, mondta Merkely, hogy legalább 10 500-11 200 embernek meg kell jelennie a mintavételi pontokon. Amennyiben ez nem történik meg, a vizsgálatsorozat eredménye nem tekinthető reprezentatívnak. 

A vizsgálat három fázisból áll. A vírus jelenlétét kimutató PCR-tesztekhez szükséges orr- és szájgaratminta mellett a résztvevőktől vért is vesznek, amelyből antitesteket igyekeznek kimutatni. Ebből azt tudják felmérni, hogy a megvizsgáltak korábban átestek-e már a fertőzésen. A PCR- és az antitest-tesztek mellett a résztvevők egy 50 kérdésből álló kérdőívet is kitöltenek, amelyek elemzése a megvizsgáltak mindennapi életéről, utazási szokásairól, munkakörülményeiről és szokásos kontaktjairól ad majd képet. 

A május 12-én rendelkezésre álló adatok, vagyis a mintavételek befejezése előtt három nappal az összes felkeresett mintaadó 14,7 százaléka utasította vissza a mintaadást, és a reprezentatív mintához szükséges jelöltek 8,9 százalékát nem sikerült egyáltalán felkutatni. A területi adatokról a magyarországi orvosi egyetemek munkacsoportjainak vezetői számoltak be.

Berényi Ervin, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnöke elmondta, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Hajdú-Bihar megyei 3904 meghívott résztvevő a magyar lakosságból mintegy 2 millió főt reprezentál. A felméréseket ezekben a megyékben 110 településen végzik. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az eddigi mintavételi arány 40 százalékos, Hajdú-Biharban 35 százalékos, Heves megyében 42 százalékos, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 48 százalékos. 

Lengyel Csaba a Szegedi Tudományegyetemről arról számolt be, hogy a magyar lakosság mintegy 16,4 százalékát reprezentáló Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Csongrád megyében a vizsgálati arány május 12-ig 47 és 54 százalék között változott. A nyugat- és dél-dunántúli régió megyéiben egyelőre 50 százalék alatt maradt a mintavételi arány, Sebestyén Andor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának elnöke szerint. A legalacsonyabb feldolgozottságot Vas megyéből jelentették, ott egyelőre a kijelölt vizsgálati alanyoknak mindössze a 34 százalékát tesztelték. 

A területi adatokról beszámoló orvosok hangsúlyozták, hogy a százalékos arányok nem azt jelentik, hogy a felkeresettek csak ilyen arányban szolgáltattak mintát, hanem azt, hogy három nappal a mintavételi etap lejárta előtt ennyi mintát tudtak levenni az országos felmérésben résztvevő orvosok, orvostanhallgatók, mentősök, ápolók.

A budapesti és Pest megyei munkacsoportot vezető Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának elnöke elmondta, hogy a központi régióban mintavételre behívottak a teljes magyar lakosság nagyjából felét, 4,7 millió embert képviselnek. A szűrési és elérési arány Budapesten mindeddig 47, Fejér megyében 42, Győr-Moson-Sopron megyében 57, Komárom-Esztergom megyében 63, Nógrád megyében 47, Pest megyében 57, Veszprém-megyében pedig 66 százalékos volt. Szabó kiemelte a Révfülöpön élők együttműködését, ott a behívottak 100 százaléka megjelent a vizsgálaton. Azt azonban nem mondta el, hogy ez szám szerint hány embert jelentett.

Kapcsolódó cikk a Qubiten: