Bár a sok mutáció nem jelenti, hogy feltétlenül veszélyesebb is a C.1.2 változat, az mindenképp aggasztó, hogy hordozza azokat a mutációkat, amely más variánsokat nagyobb fertőzőképességgel ruházott fel, és alkalmasabbá tette őket az immunvédekezés kijátszására.
A két adag vakcinával beoltottak aránya az Európai Unióban, Európa többi részén és Észak-Amerikában a legmagasabb, Ázsia és Afrika a sor végén kullog. Miközben a fejlett országok már a harmadik adagot osztják, a WHO szerint az alacsony jövedelmű országokban a lakosság több mint 85 százaléka, összesen 3,5 milliárd ember még egyetlen oltást sem kapott.
Korábban is ismert volt, hogy egyes vírusok a hereszövetbe is behatolnak és befolyásolják a spermatermelést. Amerikai kutatók ezt kimutatták az új koronavírusról is, amelynek infekciója ráadásul a pénisz egészséges vérellátását is befolyásolja.
Miközben minden figyelem a világszerte terjedő delta variánsra szegeződik, a SARS-CoV-2 elsőként Dél-Afrikában észlelt béta variánsáról kiderült, hogy az összes többi változatnál ellenállóbb a védettséggel szemben, és jóval veszélyesebb is, mint a vele egyszerre terjedő variánsok.
Joe Biden elnök fejenként 100 dollárt adna mindenkinek, aki beoltatja magát a koronavírus ellen, míg egyes államokban 50 ezer dolláros fődíjjal kecsegtető lottóval vennék rá az oltásra azokat, akik még mindig hezitálnak. Kutatók szerint ezek az ígéretek felpörgethetik az egyre lassuló vakcinaprogramot.
A beoltottak számára a sok tüsszentés a koronavírus-fertőzés új figyelmeztető jele. A láz már csak a beoltatlanoknál jelenik meg a legfőbb tünetek között, a két adaggal immunizáltaknál pedig már a tartós köhögés is elmarad. Meglepő, hogy a szaglásvesztés a kétszer beoltottak körében gyakori.
Az amerikai járványügy a korábbinál kétszer-háromszor jobban fertőző delta vírusvariáns miatt javasolja a maszkviselést zárt közösségi terekben. Mint elmondták: ha nem olttatják be magukat minél többen, akkor maradnak a közösség egészsége érdekében meghozott, újra fel-felbukkanó intézkedések.
Soterius Scout a rálehelést követően egy percen belül megállapítja, hogy az adott személy hordozója-e a SARS-CoV-2 jelenleg ismert valamelyik variánsának, még akkor is, ha az illető tökéletesen tünetmentes.
A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.
Forradalmi kutatásból derült ki, hogy az mRNS-vakcinák hatására létrejövő immunsejtek aktivitása az oltás után több hónappal sem csökken. Azoknak sem lesz szükségük emlékeztető oltásra, akik nem estek át a fertőzésen, hacsak nem lesznek a mostaniaktól jelentősen eltérő koronavírus-változatok.
A halálos kórokozók számának növekedésével egyre nagyobb szükség lesz ezekre a laboratóriumokra, de ha nem követik a biztonsági szabványokat, azzal a járványok elszabadulásának veszélyét is növelik.
Egy amerikai kutatás szerint a szuperízlelők nagyobb mértékű védettségének oka a tulajdonságért felelős TAS2R38 nevű gén, amely egyben erősebb veleszületett immunválasszal vértezi fel tulajdonosát.
Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ előzetes adatai azt jelzik, hogy az esetek több mint felét azután jelentették, hogy a 12-24 éves korosztályhoz tartozók Pfizer/BioNTech vagy Moderna oltást kaptak. A betegek 81 százaléka teljesen felépült a tünetekből.
Mikrocsip és luciferáz helyett olyanokat találunk a Pfizer vakcinájában, mint szacharóz, koleszterin vagy dinátrium-hidrogén-foszfát-dihidrát. De mire jók ezek egy világjárványt okozó vírus ellen?
A vér antitestjei és a T-sejtek után most a csontvelőben található, antitesttermelő plazmasejtek és a memória B-sejtek szerepét kutatták az immunitás kialakulásában, biztató eredményekkel.
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológus kutatója szerint az angol kutatók napokban publikált vakcinatechnológiája a koronavírusok végső legyőzésének lehetőségével kecsegtet.
Ez azt is jelenti, hogy óriási csúsztatás azt állítani, hogy a beoltottak is fertőznek, márpedig ez a nem-konteós oltásellenesek egyik legtöbbet hangoztatott érve.
A kutatók szerint ez magyarázhatja, hogy egyes emberek még hónapokkal a fertőzésből való felgyógyulás után is pozitív eredményt kapnak a koronavírusteszten. A tanulmány korábbi változatát az oltásellenesek is felkarolták: szerintük ez azt bizonyítja, hogy az mRNS alapú vakcináktól mutánsokká válnak az emberek.
A járvány nagyobb hullámai között és után az előző évekhez mért többlethalálozás alatta marad a fertőzésnek tulajdonított áldozatok számának, amiből adódik a következtetés, hogy a halálozási statisztikák hamisítanak, vagy hogy nincs is olyan sok halott a járványban. Mindkettő tévedés.
A New York Times összeállítása szerint a mérsékelt alkoholfogyasztás valószínűleg nem befolyásolja a forgalomban lévő koronavírus-oltásokra adott immunválaszt, de túlzásba vinni azért nem jó ötlet.
A Glasgow-i Egyetem kutatói szerint az egyikük enyhe tünetekkel vészelte át a fertőzést, a másikat viszont súlyos tüdőgyulladás miatt kénytelen volt elaltatni az állatorvos.
Miközben Angliában már heti két gyorstesztet lehet ingyenesen igényelni, máshol egyenesen üldözik a pontatlannak tartott antigénteszteket. De hogy lehet az, hogy a 99 százalék fölötti érzékenységű tesztek negyede hamis eredményt mutat, és mi ennek a következménye?
Bár az elmúlt héten valamelyest javultak a járványügyi adatok, a szakmai szervezetek, a szülők és a járványszakértők is attól tartanak, hogy a tanárok az oktatás újraindításakor még nem lesznek teljes körűen védettek, és a gyerekek által hordozott vírus ismét szabadon terjedhet az iskolákban. A még el sem csendesedett harmadik hullám kellős közepén könnyen jöhet a negyedik.
Hétmillió adag beadott vakcina után az Egyesült Államok egészségügyi hatóságai a vérrögképződéssel járó szövődmények miatt a Johnson & Johnson egydózisú oltásának leállítását kérték – ugyanazon a napon, amikor Magyarországra megérkezett a vakcina első 28 800 adagja. Biztonságos?
A megnövekedett érdeklődés nem csak azt jelzi, hogy a magukkal elégedetleneknek több idejük és pénzük maradt az efféle beavatkozásokra, de azt is, hogy a nyugati társadalmakban az elmúlt egy évben megnövekedett a kóros testképzavarok kockázata.
A Regeneron monoklonális antitesteket tartalmazó készítménye nemcsak a tünetek kezelésében, hanem a súlyos fertőzés megelőzésében is hatékony, ráadásul az eddigi intravénás adagolás helyett már bőr alá is lehet fecskendezni.
A Google és a Facebook mobilitási adatai szerint nem az ünnepek idején mozogtunk többet, hanem az ünnepvárási időszakban – akárcsak karácsonykor. A mobilitás egyre csak nőtt húsvét előtt, csak nagypéntektől fogva lassult az ország a két héttel azelőtti szintre.
Az amerikai járványügyi hivatal, a CDC is megadta magát a tudósoknak: már nem szerepel az ajánlások között a beltéri felületek és tárgyak gyakori fertőtlenítése. A felületi fertőzés esélye kutatások szerint kevesebb mint 0,05 százalék, de a maszk helyes viselése és alapos kézmosás mellett szinte lehetetlen ilyen úton megfertőződni.
Több intézmény több kutatócsoportja dolgozik újult erővel azon a csodavakcinán, ami a nagy mutációs hajlamú koronavírus összes már létező és eljövendő törzsével képes leszámolni.
Az Egyesült Államokban minden harmadik halál, amit az új koronavírussal hoztak kapcsolatba, akkor is bekövetkezett volna, ha az illető nem fertőződik meg. Az összhalálozáshoz mért mutató túlbecsült, a feltüntetett százalékok kétharmada lehet reális – állítja a nyilvános amerikai adatok elemzése alapján Rockenbauer Antal fizikaprofesszor.
A techcégek mobilitási adatai azt mutatják, hogy a múlt heti munkanapokon sem volt kevesebb a mozgás Magyarországon, mint egy héttel korábban.
A karibi szigetország már négy koronavírus elleni vakcinajelölttel büszkélkedhet, és tervei szerint még az év első felében beoltaná saját lakosságát. A fennmaradó mennyiséget a nyugati vakcinabeszerzésekből kimaradó országoknak adná el, és vakcinaturizmussal indítaná újra a járvány miatt haldokló gazdaságát.
A koronavírus-variánst izoláló amerikai, angol és francia kutatók szerint még nem tisztázott, hogy a fertőzött állatok milyen szerepet játszanak a terjesztésben, de több mint valószínű, hogy ők kapták el gazdáiktól a kórokozót és nem fordítva.
Az AstraZeneca és a Pfizer/BioNTech oltása után termelt antitestek csak háromszor kevésbé hatékonyak, de így még működnek a brazil és a brit vírusvariánsok ellen, míg a dél-afrikai változat esetében kilencszeresen esik vissza a védelem mértéke.
Egy friss amerikai tanulmány szerint több mint ezer szövetminta vizsgálata alapján állítható, hogy a SARS-CoV-2 nem csak a közvetlen szívkárosodás miatt elhunyt páciensek szívében volt jelen, hanem azoknál is, akiknek kórtörténetében pitvarfibrillációkat, vagy a ritmuszavarokat jegyeztek fel.
A mobilcégek adatai szerint tovább nőtt az élelmiszerboltok, patikák és vendéglátóhelyek forgalma az egy héttel korábbihoz képest.
A Texasi Egyetem és gyógyszergyártó kutatói úgy találták, hogy vakcina a vírus tüskefehérjéjére gyakorolt hatása nagyjából megegyezik az előző, kevésbé fertőző variánsokra gyakorolt hatással.
Az ambiciózus és fegyelmezett oltási kampány Benjamin Netanjahu miniszterelnök beoltásával kezdődött, és mára már minden második izraeli megkapta a vakcinát. Az ország mostanra ott tart, hogy az oltásigazolással, rendelkezők számára visszatérhet az élet a normális kerékvágásba, de a sikerért komoly árat kellett fizetni.
Amerikai, olasz és norvég vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a megfelelő iskolai óvintézkedések betartása mellett a diákok viszonylag ritkán fertőznek és fertőződnek meg, de még mindig sok az ismeretlen tényező.
Hogyan készülj, mit vigyél magaddal, mit ne igyál, mit ne szívj, milyen mellékhatásokra számíthatsz az első és a második oltás után, mire vigyázz a két időpont között, és meddig tart a védettség?
Francis De Souza, a kaliforniai Illumina elnök-vezérigazgatója szerint a gyors reagálású tudós hadtest feladata az új vírusvariánsok nyomon követése lenne annak érdekében, hogy a Covid-19 vakcinák, a gyógyszerek és a diagnosztikai módszerek ne valljanak kudarcot az új törzsekkel szemben.
Izraelben már a teljes lakosság több mint 70 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltást, ez a vakcina első tömeges éles tesztje. Nagyon biztató eredményeket hozott: a vakcina 89-94 százalékban védett a fertőzéstől.
Az elismerés a Török javaslata nyomán megalapított tudóscsoportot, a Suppress19-t is illeti. A tömeges tesztelésből itthon nem lett gyakorlat, az önkéntes munkán és tudományközi párbeszéden alapuló szellemi befektetés mégis párját ritkítja a hazai tudományos világban.
A techcégek mobilitási adataiban nem látszik olyan változás januárban tavaly decemberhez képest, ami megmagyarázná a járvány belobbanását.
Ha az oltás lassan zajlik, a fertőzésszámok pedig magasak, a koronavírus sikeres mutációkat hoz létre. Ezért sem időszerű a járványügyi lazítás Európában még ott sem, ahol látszólag nem kezdődött el a harmadik hullám. A koronavírus újabb variánsai egyre gyakrabban jelennek meg, és több közülük hatékonyan terjed a gyerekek között. Bő egy évvel a járvány kitörése után 3-0 a vírusnak.
A COVID-19 eredetét Vuhanban kutató csapat azt állítja, legalább 90 ember került kórházba a koronavírusra jellemző tünetekkel két hónappal az előtt a dátum előtt, amit a kínai hatóságok a járvány kitörésének tartanak.
Egy amerikai kutatás a SARS-CoV-2 által megcélzott sejttípusok és a súlyos betegségeknél előforduló, gyulladást fokozó immunválasz kiváltója mellett azt is megerősítette, hogy az eredetileg az ebola ellen kifejlesztett gyógyszer képes blokkolni a sejteken belüli vírusreplikációt, így hatékony gyógymódot jelent a COVID-19 betegség ellen.
Egy thaiföldi, szingapúri, kínai, ausztrál és amerikai kutatókból álló csoport Thaiföld déli részén vizsgálta az emlősöket, ekkor izoláltak egy, a kínai denevéreket fertőző vírussal rokon kórokozót.
Az új koronavírus B.1.1.7 variánsának mutációja ellen a rendelkezésre álló nyugati vakcinák továbbra is hatásosak, állítják a kutatók.
2020 januárjának végén jelent meg első összefoglalónk a koronavírusról. Azóta sokat tisztult a kép, megjelentek a vakcinák, elkezdődtek az oltások. Mennyivel vagyunk okosabbak, mint egy éve, és mi az, amit még mindig nem tudunk? Aki válaszol: Müller Viktor biológus, az ELTE docense.