A Chicagói Egytem kutatói emberi sejteken és egereken is bizonyították a kannabidiol (CBD) koronavírus-replikációt gátló hatását, és az orvosi marihuánát fogyasztó betegek fertőzöttségi adatai is alátámasztották az eredményeket.
A Commonwealth Fund friss elemzése szerint az Egyesült Államok oltási programja alapjaiban változtatta meg a járvány lefolyását: a több mint egymillió megelőzött haláleseten kívül mintegy 10,3 millió kórházi eset vált elkerülhetővé a Pfizer, a Moderna és a Janssen vakcináival.
A csaknem atomi szintű analízis szerint az omikron variánsnak 3-5-ször annyi tüskefehérjéje van, mint a korábbiaknak. Ez megmagyarázhatja, hogy az omikron hogyan válhatott ilyen gyorsan a domináns vírustörzzsé. A kutatás a hatékonyabb antitest-terápiák előtt is megnyithatja az utat.
Magyarországon a favipiravir a covid elleni védekezés első számú eszközévé vált az oltás mellett: háziorvosok írhatják fel receptre, és ingyen kiváltható a patikákban. Így csak az orvosok lelkiismeretességén múlik, hogy milyen átfogóan tájékoztatják a beteget arról, hogy a szer hatásossága kétséges, viszont károsíthatja a magzatot.
Ha covidfertőzött viseli, a forradalmi orvosi maszk világít az UV-fényben, mert speciális szűrőrétege a covidvírusokat detektáló antitestekkel és fluoreszcens festékkel van átitatva.
A világjárvány kitörése óta valószínűleg nem a koronavírusról olvasna, aki kikapcsolódásra vágyik, de ha épelméjű összefoglalót szeretne arról, hogy mi történt eddig, Kemenesi Gábor virológus és Barát József újságíró könyvével megkapja.
Elképzelhető, hogy az új vírusvariáns egy vagy több immunhiányos betegben, krónikus koronavírus-fertőzés során alakult ki, de az is lehet, hogy újabb zoonózis eredménye, vagyis az emberről egy ismeretlen állatfajra került, és onnan jutott vissza az emberi populációba. Az oltások valószínűleg továbbra is védenek a súlyos betegség ellen, és feltehető, hogy a gyógyszerek hatásossága sem csökken.
A tapasz mikrotűk segítségével peptidekbe csomagolt aranyrészecskéket juttat a szervezetbe, erre reagálnak az immunrendszer T-sejtjei. Az egyszerűen a bőrre ragasztható „vakcina” hosszabb ideig tartó és a vírusvariánsoknak is jobban ellenálló megoldást ígér.
Kevés Magyarországhoz hasonló ország van, az elérhető vakcinák sokszínűségét tekintve mindenképp, így az olyan adatsor is ritka, amelyben a Pfizer, az AstraZeneca, a Szputnyik V és a Sinopharm oltásokat hasonlítják össze. Most egy ilyen érkezett Mongóliából, kevés meglepetéssel, de annál szembetűnőbb különbségekkel.
A magas nemzetközi presztízsű szakmai szervezet díjátadó ceremóniája magyar idő szerint 22:00 órakor kezdődik New Yorkban.
A tesztek során egy széles körben használt HIV-gyógyszerrel kombinálva bizonyult hatásosnak a készítmény.
A jelenleg uralkodó SARS-CoV-2 vírusvariáns, a delta fertőzőbb, mint az eddigiek, és gyorsabban okozhat súlyosabb tüneteket. Egyre kevésbé látszik, mikor érhet véget a járványhelyzet. Adódik a kérdés: vajon mennyire hatékonyak és mitől védenek meg a vakcinák?
Egy friss amerikai kutatás szerint az enyhe lefolyású koronavírusfertőzésen átesett tizenéveseknél kialakuló paranoia, a téveszmék és az öngyilkossági gondolatok egy olyan immunrendszeri mechanizmusra vezethetők vissza, amely során az autoantitestek az idegrendszert támadják meg.
A járványkórházakat most az oltatlanok töltik meg Romániában, ahol a 19 milliós lakosságból 10 millióan nem oltatták be magukat. A Recorder portál egy bukaresti kórházban kérdezte az orvosokat és a betegeket, akik között van, aki a betegágyon fekve is elutasítja az oltást.
A fiatalabb gyerekek korosztályában is hatásosnak és biztonságosnak bizonyult a Pfizer-BioNTech által gyártott covid-vakcina, ráadásul csak harmadannyi hatóanyag kell nekik ugyanolyan erős antitestszint eléréséhez, mint a kamaszoknak és fiatal felnőtteknek.
Bár a sok mutáció nem jelenti, hogy feltétlenül veszélyesebb is a C.1.2 változat, az mindenképp aggasztó, hogy hordozza azokat a mutációkat, amely más variánsokat nagyobb fertőzőképességgel ruházott fel, és alkalmasabbá tette őket az immunvédekezés kijátszására.
A két adag vakcinával beoltottak aránya az Európai Unióban, Európa többi részén és Észak-Amerikában a legmagasabb, Ázsia és Afrika a sor végén kullog. Miközben a fejlett országok már a harmadik adagot osztják, a WHO szerint az alacsony jövedelmű országokban a lakosság több mint 85 százaléka, összesen 3,5 milliárd ember még egyetlen oltást sem kapott.
Korábban is ismert volt, hogy egyes vírusok a hereszövetbe is behatolnak és befolyásolják a spermatermelést. Amerikai kutatók ezt kimutatták az új koronavírusról is, amelynek infekciója ráadásul a pénisz egészséges vérellátását is befolyásolja.
Miközben minden figyelem a világszerte terjedő delta variánsra szegeződik, a SARS-CoV-2 elsőként Dél-Afrikában észlelt béta variánsáról kiderült, hogy az összes többi változatnál ellenállóbb a védettséggel szemben, és jóval veszélyesebb is, mint a vele egyszerre terjedő variánsok.
Joe Biden elnök fejenként 100 dollárt adna mindenkinek, aki beoltatja magát a koronavírus ellen, míg egyes államokban 50 ezer dolláros fődíjjal kecsegtető lottóval vennék rá az oltásra azokat, akik még mindig hezitálnak. Kutatók szerint ezek az ígéretek felpörgethetik az egyre lassuló vakcinaprogramot.
A beoltottak számára a sok tüsszentés a koronavírus-fertőzés új figyelmeztető jele. A láz már csak a beoltatlanoknál jelenik meg a legfőbb tünetek között, a két adaggal immunizáltaknál pedig már a tartós köhögés is elmarad. Meglepő, hogy a szaglásvesztés a kétszer beoltottak körében gyakori.
Az amerikai járványügy a korábbinál kétszer-háromszor jobban fertőző delta vírusvariáns miatt javasolja a maszkviselést zárt közösségi terekben. Mint elmondták: ha nem olttatják be magukat minél többen, akkor maradnak a közösség egészsége érdekében meghozott, újra fel-felbukkanó intézkedések.
Soterius Scout a rálehelést követően egy percen belül megállapítja, hogy az adott személy hordozója-e a SARS-CoV-2 jelenleg ismert valamelyik variánsának, még akkor is, ha az illető tökéletesen tünetmentes.
A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.
Forradalmi kutatásból derült ki, hogy az mRNS-vakcinák hatására létrejövő immunsejtek aktivitása az oltás után több hónappal sem csökken. Azoknak sem lesz szükségük emlékeztető oltásra, akik nem estek át a fertőzésen, hacsak nem lesznek a mostaniaktól jelentősen eltérő koronavírus-változatok.
A halálos kórokozók számának növekedésével egyre nagyobb szükség lesz ezekre a laboratóriumokra, de ha nem követik a biztonsági szabványokat, azzal a járványok elszabadulásának veszélyét is növelik.
Egy amerikai kutatás szerint a szuperízlelők nagyobb mértékű védettségének oka a tulajdonságért felelős TAS2R38 nevű gén, amely egyben erősebb veleszületett immunválasszal vértezi fel tulajdonosát.
Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ előzetes adatai azt jelzik, hogy az esetek több mint felét azután jelentették, hogy a 12-24 éves korosztályhoz tartozók Pfizer/BioNTech vagy Moderna oltást kaptak. A betegek 81 százaléka teljesen felépült a tünetekből.
Mikrocsip és luciferáz helyett olyanokat találunk a Pfizer vakcinájában, mint szacharóz, koleszterin vagy dinátrium-hidrogén-foszfát-dihidrát. De mire jók ezek egy világjárványt okozó vírus ellen?
A vér antitestjei és a T-sejtek után most a csontvelőben található, antitesttermelő plazmasejtek és a memória B-sejtek szerepét kutatták az immunitás kialakulásában, biztató eredményekkel.
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológus kutatója szerint az angol kutatók napokban publikált vakcinatechnológiája a koronavírusok végső legyőzésének lehetőségével kecsegtet.
Ez azt is jelenti, hogy óriási csúsztatás azt állítani, hogy a beoltottak is fertőznek, márpedig ez a nem-konteós oltásellenesek egyik legtöbbet hangoztatott érve.
A kutatók szerint ez magyarázhatja, hogy egyes emberek még hónapokkal a fertőzésből való felgyógyulás után is pozitív eredményt kapnak a koronavírusteszten. A tanulmány korábbi változatát az oltásellenesek is felkarolták: szerintük ez azt bizonyítja, hogy az mRNS alapú vakcináktól mutánsokká válnak az emberek.
A járvány nagyobb hullámai között és után az előző évekhez mért többlethalálozás alatta marad a fertőzésnek tulajdonított áldozatok számának, amiből adódik a következtetés, hogy a halálozási statisztikák hamisítanak, vagy hogy nincs is olyan sok halott a járványban. Mindkettő tévedés.
A New York Times összeállítása szerint a mérsékelt alkoholfogyasztás valószínűleg nem befolyásolja a forgalomban lévő koronavírus-oltásokra adott immunválaszt, de túlzásba vinni azért nem jó ötlet.
A Glasgow-i Egyetem kutatói szerint az egyikük enyhe tünetekkel vészelte át a fertőzést, a másikat viszont súlyos tüdőgyulladás miatt kénytelen volt elaltatni az állatorvos.
Miközben Angliában már heti két gyorstesztet lehet ingyenesen igényelni, máshol egyenesen üldözik a pontatlannak tartott antigénteszteket. De hogy lehet az, hogy a 99 százalék fölötti érzékenységű tesztek negyede hamis eredményt mutat, és mi ennek a következménye?
Bár az elmúlt héten valamelyest javultak a járványügyi adatok, a szakmai szervezetek, a szülők és a járványszakértők is attól tartanak, hogy a tanárok az oktatás újraindításakor még nem lesznek teljes körűen védettek, és a gyerekek által hordozott vírus ismét szabadon terjedhet az iskolákban. A még el sem csendesedett harmadik hullám kellős közepén könnyen jöhet a negyedik.
Hétmillió adag beadott vakcina után az Egyesült Államok egészségügyi hatóságai a vérrögképződéssel járó szövődmények miatt a Johnson & Johnson egydózisú oltásának leállítását kérték – ugyanazon a napon, amikor Magyarországra megérkezett a vakcina első 28 800 adagja. Biztonságos?
A megnövekedett érdeklődés nem csak azt jelzi, hogy a magukkal elégedetleneknek több idejük és pénzük maradt az efféle beavatkozásokra, de azt is, hogy a nyugati társadalmakban az elmúlt egy évben megnövekedett a kóros testképzavarok kockázata.
A Regeneron monoklonális antitesteket tartalmazó készítménye nemcsak a tünetek kezelésében, hanem a súlyos fertőzés megelőzésében is hatékony, ráadásul az eddigi intravénás adagolás helyett már bőr alá is lehet fecskendezni.
A Google és a Facebook mobilitási adatai szerint nem az ünnepek idején mozogtunk többet, hanem az ünnepvárási időszakban – akárcsak karácsonykor. A mobilitás egyre csak nőtt húsvét előtt, csak nagypéntektől fogva lassult az ország a két héttel azelőtti szintre.
Az amerikai járványügyi hivatal, a CDC is megadta magát a tudósoknak: már nem szerepel az ajánlások között a beltéri felületek és tárgyak gyakori fertőtlenítése. A felületi fertőzés esélye kutatások szerint kevesebb mint 0,05 százalék, de a maszk helyes viselése és alapos kézmosás mellett szinte lehetetlen ilyen úton megfertőződni.
Több intézmény több kutatócsoportja dolgozik újult erővel azon a csodavakcinán, ami a nagy mutációs hajlamú koronavírus összes már létező és eljövendő törzsével képes leszámolni.
Az Egyesült Államokban minden harmadik halál, amit az új koronavírussal hoztak kapcsolatba, akkor is bekövetkezett volna, ha az illető nem fertőződik meg. Az összhalálozáshoz mért mutató túlbecsült, a feltüntetett százalékok kétharmada lehet reális – állítja a nyilvános amerikai adatok elemzése alapján Rockenbauer Antal fizikaprofesszor.
A techcégek mobilitási adatai azt mutatják, hogy a múlt heti munkanapokon sem volt kevesebb a mozgás Magyarországon, mint egy héttel korábban.
A karibi szigetország már négy koronavírus elleni vakcinajelölttel büszkélkedhet, és tervei szerint még az év első felében beoltaná saját lakosságát. A fennmaradó mennyiséget a nyugati vakcinabeszerzésekből kimaradó országoknak adná el, és vakcinaturizmussal indítaná újra a járvány miatt haldokló gazdaságát.
A koronavírus-variánst izoláló amerikai, angol és francia kutatók szerint még nem tisztázott, hogy a fertőzött állatok milyen szerepet játszanak a terjesztésben, de több mint valószínű, hogy ők kapták el gazdáiktól a kórokozót és nem fordítva.
Az AstraZeneca és a Pfizer/BioNTech oltása után termelt antitestek csak háromszor kevésbé hatékonyak, de így még működnek a brazil és a brit vírusvariánsok ellen, míg a dél-afrikai változat esetében kilencszeresen esik vissza a védelem mértéke.
Egy friss amerikai tanulmány szerint több mint ezer szövetminta vizsgálata alapján állítható, hogy a SARS-CoV-2 nem csak a közvetlen szívkárosodás miatt elhunyt páciensek szívében volt jelen, hanem azoknál is, akiknek kórtörténetében pitvarfibrillációkat, vagy a ritmuszavarokat jegyeztek fel.