Május óta először halt meg koronavírusos beteg Kínában
Az új fertőzöttek száma pedig március óta nem volt ilyen magas az országban. A WHO szakértői közben megérkeztek Vuhanba, hogy kivizsgálják, hogyan is kezdődött a világjárvány.
sars-cov-2
Hogy sikerült csodát művelni és kevesebb mint egy év alatt kifejleszteni a vakcinát a koronavírus ellen?
A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.
Grafikonon a koronavírus elleni vakcinák eddig észlelt mellékhatásai
Az Egyesült Államokban eddig több mint kétmillió embert oltottak be, közülük 353-an észleltek bármiféle mellékhatást, ebből 8 esetben súlyosat.
Aggasztó ütemben fertőznek a brit és a dél-afrikai vírusmutációk, Angliában drámai a helyzet
A kutatók mindkét rendkívül gyorsan terjedő új vírustörzs, a B.1.1.7 és a B.1.351 esetében vizsgálják, hogy a kórokozók mennyiben mutálódtak, mi áll a gyorsabb terjedés hátterében, és hatásosak-e velük szemben a vakcinák.
Nagy-Britanniában engedélyezték az AstraZeneca vakcináját
Az oxfordi vakcinaként is elhíresült szer a második a Pfizer-féle oltóanyag után, amit engedélyeztek az országban. A berendelt 100 millió adaggal így már a teljes népesség beoltására elegendő vakcina rendelkezésre áll Nagy-Britanniában.
Az Egyesült Államokban is feltűnt az új, fertőzőbb koronavírus-variáns
Egy huszonéves coloradói férfinél mutatták ki először a B.1.1.7 variáns amerikai jelenlétét, de a veszélyesebbnek tartott mutáns vírus már egy ideje terjedhet az államban, mivel a férfi nem járt külföldön mostanság.
Nem elképzelhetetlen, hogy egy mutálódó vírus súlyosabb vagy merőben más betegséget okoz
A Nagy-Britanniában felfedezett vírusvariáns esetében egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy gyorsabban terjed, mint a korábbi változat, és azt sem tudni, hatásosak-e ellene a már létező vakcinák. Kezdődhetnek az újabb kísérletsorozatok.
A lengyelek kevesebb mint 40 százaléka oltatná be magát
A Reuters összeállítása szerint a franciák 54 százaléka, az olaszok és a spanyolok 64 százaléka kérne az oltásból, míg ez arány Nagy-Britanniában 79 százalék, Svédországban pedig háromból két ember mindenképp beadatná magának a koronavírus elleni engedélyezett vakcinák valamelyikét.
Egy dél-afrikai koronavírus variáns is megjelent az Egyesült Királyságban
Az 501Y.V2 néven bejegyzett változat hasonló jegyeket mutat, mint a korábban Dél-Kelet Angliában azonosított B.1.1.7 variáns.
A határok lezárása hosszú távon nem jelent megoldást a járvány kezelésében
Az utazási korlátozásoknak leginkább csak egy járvány kitörésének idején van haszna, a kutatók szerint nincs értelme tartósan lezárni az országhatárokat.
B.1.1.7: a vírusvariáns, ami miatt Európa újra lezárja határait
Mennyire terjedt el koronavírus Nagy-Britanniában felfedezett új változata? Mennyire fertőz, várhatók-e újabb mutációk, súlyosabb megbetegedést okozhat-e, mint az eddig ismert variánsok, és ami a legfontosabb: fog-e rajta a vakcina?
Világszerte utazási korlátozásokat vezetnek be az Angliában feltűnt új vírusvariáns terjedése miatt
Anglia dél-keleti részén alig egy hete azonosították a SARS-CoV-2 új, a korábbiaknál fertőzőbb változatát. Az új megbetegedések 60 százalékáért felelősnek tartott variáns miatt a brit kormány szigorúbb járványügyi intézkedéseket vezetett be, Európa pedig bezárta kapuit.
Zárt terekben nagyobb kockázatot jelent a fertőzötteket méterekkel követő vírusfelhő
Kínai kutatók közintézmények szűk folyosóin, illetve szabad téren átlagos sebességgel sétálók fertőzőképességét vizsgálva modellezték, hogy miként terjed az egy köhögéssel a szervezetéből kijutó vírusmennyiség.
A reumás ízületi gyulladások kezelésére használt gyógyszer is működhet a COVID-terápiában
Egy amerikai vizsgálatba több mint 1000 kórházi kezelés alatt álló, remdesivir-terápiában részesített COVID-beteget vontak be. Kiderült, hogy a baricitinibet kapók átlagosan 8 nappal korábban gyógyultak meg, mint a kontrollcsoport tagjai.
Új vírusvariánst találtak Angliában, Londonban ismét a lehető legszigorúbb intézkedéseket léptetik életbe
A koronavírus új változatáról gyanítható, hogy a közelmúltban hozzájárult a megbetegedések számának növekedéséhez, tájékoztatta hétfőn Matt Hancock brit egészségügyi miniszter a WHO-t és a brit parlamentet.
Amerikában is elkezdődnek a tömeges oltások
Az első körben a koronavírus-fertőzötteket ellátó szakembereket és az idősotthonokokban dolgozókat oltják be a Pfizer-BioNTech vakcinájával, a lakosságnak viszont még várnia kell, mivel a gyártás és így a szállítás fokozatosan történik.
Szuperterjesztő Mikulás fertőzte meg egy belgiumi idősotthon lakóit és dolgozóit
A karácsonyi rendezvény rendben lezajlott, de a közös fotózás idejére állítólag már majdnem mindenkiről lekerült a maszk és a másfélméteres személyközi távolság sem tartatott be.
Lehúzott ablakokkal autózva a legkisebb a fertőzés kockázata
A számítógépes szimulációkat végző amerikai kutatók szerint a megfelelő szellőztetés nem pótolja a maszkviselést és a szociális távolságtartást.
A Moderna az Egyesült Államokban és Európában is elindítja a 94 százalékban hatásos vakcinájának engedélyeztetését
A harmadik fázisú klinikai vizsgálatba 30 ezer résztvevőt vontak be, közülük 196 főnél jelentkeztek a COVID-19 tünetei.
Egy új kínai kontaktkutatás szerint a leginkább fertőző időszak a tünetek megjelenése előtti szakasz
A Science-ben publikált tanulmány szerint a fertőzési események 63 százaléka a tünetek megjelenése előtt zajlott le, és az elsődleges fertőzöttek 15 százaléka adta tovább a fertőzést a kontaktok 80 százalékának.
Mennyire fertőznek a gyerekek, és indokolt-e az iskolák bezárása?
Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján viszonylag kevés gyerek kapja el az iskolában a koronavírus-fertőzést, és ugyancsak kevesen hurcolják haza a kórt. A fiatal felnőttek jóval nagyobb veszélyben vannak.
70 százalékban hatásos az oxfordi vakcina
Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetében 10 hónap alatt fejlesztett vakcinából 3 milliárd adagot gyártana az AstraZeneca.
A régióban Montenegró és Magyarország a két legfertőzöttebb ország
A járványgörbék meredeken emelkednek.
A szájvíz 30 másodperc alatt megöli a koronavírust laboratóriumi körülmények között
Előzetes tanulmányok szerint a legalább 0,07 százalékos CPC-tartalmú szájvizek akár több órára védelmet nyújthatnak a fertőzéssel szemben, és meg is ölik a nyálban megragadt vírusokat.
Jönnek a koronavírus-vakcinák, de honnan tudjuk, hogy tényleg hatékonyak és biztonságosak?
A világ most a Pfizer és a BioNTech 90, illetve a Moderna 94,5 százalékos hatékonyságú vakcinájára figyel, miközben fél szemmel Oroszország és Kína irányába is tekintget. De mit jelentenek ezek a százalékok, és mikor alakul ki nyájimmunitás? Melyik oltásból vásárol be Magyarország, és mi az a vakcina-nacionalizmus?
A Moderna vakcinája 94,5 százalékos hatékonyságú
A két oltással immunizáló amerikai fejlesztésű vakcina mellékhatásaként a fejlesztők a fáradtságot és az izomfájdalmakat említették meg hétfői közleményükben.
Megfázást kiváltó vírusok módosításán alapuló vakcina tesztelése indult Angliában
A belga Janssen gyógyszergyár fejlesztése annyiban tér el a versenytársak oltóanyagaitól, hogy a hagyományos náthavírus genetikai módosításával operál.
17 millió nyérc életébe kerül a mutáns koronavírus megfékezése
A koronavírus mutálódott változata átterjedt a bundájukért tenyésztett nyércekre, és több mint kétszáz embert fertőzött meg. A kórokozó mutálódása hatással lehet a fejlesztés alatt álló, SARS-CoV-2 vírus elleni oltóanyagok hatékonyságára is.
A Pfizer vakcinája 90 százalékos hatékonyságú
A gyógyszergyártó november 9-i bejelentése szerint szerint a harmadik fázis eredményeinek előzetes ellenőrzése alapján kijelenthető, hogy a vakcina a vizsgált esetek 90 százalékában megakadályozta a fertőződést.
Lámák antitestjeiből készülhet a koronavírus új ellenszere
A Pittsburghi Egyetem kutatói olyan, a teveféle ellenanyagaként szolgáló nanotesteket találtak, amelyek az eddigieknél még hatékonyabban akadályozzák a SARS-CoV-2 kapcsolódását az emberi sejtekhez.
Bizonyos mértékben még a koronavírus ellen is hatásos lehet az ősi csodaszer, az ecet
Olasz kutatások szerint a nagyon híg ecetsavas inhalálás hatékony kiegészítő eszköz lehet az enyhe lefolyású COVID-betegség kezelésében.
Mégiscsak kialakulhat immunitás az új koronavírussal szemben
Az amerikai Rockefeller Egyetem kutatói 87 gyógyult COVID-beteg vizsgálata során arra jutottak, hogy a fertőzés után félévvel nagyon is emlékszik az immunrendszer a SARS-CoV-2-re, ráadásul hatékonyan védekezik is ellene.
Egy új magyar szabadalom sikeresen gyógyíthatja a COVID-19 szövődményeit
Nagyon ritka a magyar gyógyszerkutatásban, hogy egy szabadalom eljut a klinikai vizsgálatok kettes fázisába.
18–22 százalékponttal kevesebb kórházi COVID-eset végződik halállal tavaszhoz képest, az egyre jobb gyógymódok miatt
New York-i és angliai tanulmányok is arra jutottak, hogy a rendelkezésre álló legjobb gyógyszerek megtalálásával jelentősen javult a súlyos koronavírusos betegek túlélési aránya.
Illúzió lehet a COVID-19-en átesettek immunitása
Újabb nagymintás kutatás mutatott rá, hogy a többi koronavírushoz hasonlóan a SARS-CoV-2-nél sem kap tartós védettséget, aki egyszer megfertőződik. A vírus nyári szünetében jelentősen csökkent azoknak a briteknek a száma, akiknek a vérében még volt antitest.
A koronavírusnak ellenálló, szintetikus minifehérjéket állított elő egy amerikai kutatócsoport
A Washingtoni Egyetem Fehérjetervező Intézete január óta több mint kétmillió tüskefehérjéhez kapcsolódó fehérjejelöltet tervezett. Ezekből algoritmusok és kutatók munkájával hét ígéretes minifehérjét szűrtek ki, amelyek alkalmasak lehetnek a koronavírus elleni védekezésre.
Magyar kutatók molekuláris legózással találtak ígéretes hatóanyagokat a koronavírus ellen
Egy nemzetközi együttműködés keretében sikerült áttörést elérni a Covid-19 egyik kulcsfehérjéje, a fő proteáz működésének gátlásában. A fél éve magyar részvétellel létrejött konzorcium a molekuláris LEGO-koncepcióval több mint 70 olyan molekulát talált, amelyek megfelelőek a gyógyszerfejlesztéshez.
A D-vitamin fontos, de nem csodaszer a koronavírus ellen
Szakértők szerint hibás következtetéseken alapulnak azok a kutatások, amelyek azt igyekeznek bizonyítani, hogy a D-vitamin a koronavírus-fertőzés és a súlyos betegség kialakulásának esélyét is csökkenti.
Félreértés, hogy a haláleseteknek csak 6 százalékát okozza a COVID-19
A vírusfertőzés okozhat szívleállást, fulladást vagy stroke-ot is, de nem mindegy, hogy végül mi kerül a halotti bizonyítványra.
A Dengue-láz védelmet adhat a koronavírus ellen, de nem jó hír, ha egyszerre bukkan fel a két betegség
Egy brazil kutatás szerint kisebb eséllyel fertőződtek meg koronavírussal azok, akik a Dengue-láz által sújtott területeken éltek, és átestek a betegségen. Ha a szúnyogok által terjesztett fertőzés valóban nyújt valamilyen védettséget, annak fontos szerepe lehet a koronavírus-vakcina utáni kutatásban.
Koronavírus: miért tűnik úgy, hogy a közép- és kelet-európai országok kifogynak a szerencséből?
A járványhelyzetben a kormányok kivételes hatásköre más országokban is kihívást jelent a demokrácia és az elszámoltathatóság szempontjából, de a hatalom fokozott koncentrációja különösen problematikus Közép- és Kelet-Európában, ahol a demokratikus visszalépés, a jogállamiság és a parlamenti ellenőrzés figyelmen kívül hagyása a politika normalitás részévé vált.
A Koronavírus-kutató Akciócsoport virulógusai szerint a védekezés lazításával az influenza is komoly veszélyt jelent
Jakab Ferenc és Kemenesi Gábor arra figyelmeztetnek, hogy minden eddiginél fontosabb az influenzaoltás.
Sosem látott magasságban jár a járványgörbe
Százezer magyarból már több mint száz fertőzött.
Tovább súlyosbodik a járványhelyzet Magyarországon és a régióban
A kelet-közép-európai országok közül nálunk emelkedik a leginkább a járványgörbe, és a halálozási arány is itt a legrosszabb.
A koronavírus folyamatosan mutálódik, és az is újra megbetegedhet, aki egyszer már átesett a fertőzésen
Világszerte egyre több olyan páciensről számolnak be, akik hónapokkal a COVID-19 betegségből való felgyógyulás után kapták el újra a fertőzést. Az ilyen esetek értelmezése a vakcinafejlesztés szempontjából is létfontosságú: a virológusok szerint könnyen lehet, hogy hosszú távon időszakos oltásokkal kell majd védekezni a koronavírus ellen.
Látványos képen ábrázolták, ahogy egy csapat koronavírus megrohamozza a tüdősejteket
Elektronmikroszkóppal rögzítették a petricsészében zajló drámát amerikai kutatók. Némelyik csillós sejt annyira eltelt a vírusoktól, hogy levált a hámszövetről, és útnak indult. A kutatás megmutatta, hogy a SARS-CoV-2 nagy csomókban szabadul fel.
Soha nem látott magasságokban jár a vírusfertőzöttek száma a régióban
Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában is több az aktív fertőzött, mint a március-áprilisi csúcs idején volt.
Mennyire veszélyes az iskolakezdés a járvány idején?
A jelenlegi tudományos konszenzus szerint a felső tagozatosok és a gimnazisták esetében hordoz kockázatokat az iskolák megnyitása, de az alsó tagozatosok iskolába járása járványügyi szempontból az egyik legkevésbé veszélyes közösségi tevékenység.
Így mozog a magyar járvány idején
A Facebook által gyűjtött mobilos adatokból kitűnik, hogy a járvány kezdete óta Budapesten mindvégig kevesebbet mozogtak a felhasználók: a mai napig is legfeljebb annyit, mint a sötét, hideg februárban.
Az elmúlt fél évben fél évszázadnyit fejlődött a védőmaszkgyártás a járvány miatt
A koronavírus mindenkiből kihozta a feltalálót: az innovációs görbe a párnahuzattól a réz-cink szűrőbetétig ível. Felkészül a cinkbomba, a nanogyémánt, a lézerrel habosított grafén és a nyolc nyelven beszélő japán okosmaszk.