A korábbi tapasztalatok szerint egy-egy világjárvány számos mentális problémához vezethet a traumatizációtól a megbélyegzésen át a bántalmazásig, és ezek nyomai már a mostani pandémia esetében is kimutathatók.
A Semmelweis Egyetem belgyógyász professzora szerint a D-vitaminnak fontos szerepe lehet a vírusfertőzések leküzdésében, de a túlzott bevitelre nincs szükség, és még bajt is okozhat.
A WHO felfüggeszti a hatóanyaggal folytatott nemzetközi kísérletsorozatát a gyógyszer kockázatai miatt. Félő, hogy Donald Trump javaslatai miatt folytatódik a potenciálisan veszélyes hidroxi-klorokin-tartalmú gyógyszerek felvásárlása.
Egy dél-afrikai kórház személyzetének tagjai anélkül is terjesztették a kórokozót betegről betegre és osztályról osztályra, hogy maguk megfertőződtek volna. Az összes fertőzés egyetlen személyre vezethető vissza, a betegek elvétve fertőztek meg más betegeket, 15 haláleset elkerülhető lett volna.
Spoiler: egyről. De ez nem jelenti sem azt, hogy a vírus nem változik, sem azt, hogy egyszer majd nem alakulhat ki egy új törzs.
A globális mobilitási adatokból jól látszik, hogy a budapestiek többet maradtak otthon a karantén alatt januárhoz képest, mint a vidékiek, de más országokhoz és nagyvárosokhoz viszonyítva nem kiemelkedő a magyar óvatosság. A tavasz előrehaladtával fokozódott a mozgás is.
Összesen több mint 80 százalék azoknak az aránya, akik kifejezetten óvatosan vagy sehogyan nem nyitnak, annak ellenére, hogy a kormány hétfőn feloldotta a kijárási korlátozásokat.
Nemcsak a fertőzés miatt hunyt el számos egészségügyi dolgozó és orvos világszerte, de tudunk öngyilkossági esetekről, illetve olyan lelki összeomlásokról, amelyet jó eséllyel a járvány elmúltával is fennállnak majd. Mindezek miatt a járványt nemcsak a hideg racionalitás mentén, az életek egymással való összevetésével kell kezelni, de meg kell kezdeni a lelki sérülések enyhítését is.
Az újranyitás orvosbiológiai szempontból egyértelműen veszélyes, állítja Falus András immunológusprofesszor, a CEU csütörtöki online rendezvénye, a Határtalan tudás előadója. Falus a nyitást ennek ellenére elkerülhetetlennek látja, de éberségre int.
A megfelelő járványügyi korlátozások után mindenki azt fogja érezni, hogy túlzók voltak az intézkedések. De ha az ország újranyitása után továbbra is próbáljuk minimalizálni kapcsolatainkat, elkerülhető egy gyorsan kialakuló második hullám. Ahogy az eddigi siker, ez is rajtunk múlik.
Nemzetközi jogi deklarációt dolgoznak ki annak érdekében, hogy világos legyen, milyen felelőssége és kötelezettségei vannak az államoknak világjárvány idején, és meddig terjed az egészségügyi dolgozók felelőssége. A munkacsoportnak Lamm Vanda akadémikus, magyar jogtudós is tagja.
Véget ért a mintavételi fázis a négy orvosi egyetem és a KSH összehangolt, nagyszabású országos tesztsorozatában, május végére várhatók az eredmények. Az országos vírustesztelés módszertanáról és várható hasznáról a Klinikai Járványelemző Munkacsoport egyik csoportvezetője, Vokó Zoltán epidemológus professzor számolt be a Qubitnek.
Dr. Lénárd Rita belgyógyász a Magyar Orvosi Kamara képviseletében adott interjút a Science Meetup videós különkiadásának, a Karanténnaplónak.
Egyre emelkedik a regisztrált koronavírusos esetek száma Brazíliában, Jair Bolsonaro elnök viszont a demokrácia diadalaként ünnepli, hogy az emberek nem tartják be a járványügyi korlátozásokat.
Miért ért minket felkészületlenül a járvány, hogyan kezeltük, és mit hoz a jövő? Aki kérdez: Gáspár Merse Előd fizikus, kognitív kutató. Aki válaszol: Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, Bozóki András politológus, Koltai Mihály bioinformatikus, Kónya István közgazdász és Ságvári Bence szociológus.
A klóros fertőtlenítés és az UV-sugárzás is öli a koronavírust, mégis van a különbség a szabadtéri strandok és a zárt fürdők biztonságossága között. A Balatonban sem a víztől, hanem inkább a tömegtől érdemes tartani.
A Hongkongi Egyetem mikrobiológia tanszékén működő virológiai labor hosszú távú állatkísérletben bizonyította, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus terjedését jelentős mértékben csökkenti már egy egyszerű egészségügyi, más néven sebészi maszk is.
Nem tudjuk, hogy minden egyes korlátozó intézkedés hatékonyan járult-e hozzá ahhoz, hogy a vírus ne duplázódva terjedjen, és hogy a súlyos esetek száma a legtöbb országban ne haladja meg az egészségügy teljesítőképességét. Az viszont biztos, hogy a sikeres stratégiáktól épp ezeket az eredményeket vártuk.
Végleg pontot tehet a maszkviselés körüli viták végére egy folyamatban lévő ígéretes fejlesztés, amely nem csupán kiszűrné a SARS-CoV-2 vírust, hanem egy speciális membránnal deaktiválná is.
Kötelezővé kellene tenni az élelmiszerek D-vitaminnal való dúsítását és az ajánlásokban emelni kellene a napi D-vitamin bevitelre vonatkozó előírásokat, mert ez segítene kordában tartani a COVID-19 életveszélyes tüneteit, állítják ír kutatók.
Az emberek életkora, a kultúra, a hőmérséklet és a járványügy reakcióideje: szakértők szerint ez a négy tényező befolyásolja leginkább, hogy az egyes országokban és városokban mennyire szabadul el a járvány. De mi a helyzet a Kelet-Európát is védő BCG-oltással?
A Covid-19-et légzőszervi betegségként ismerte meg a világ, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. Dénes Ádám és kutatótársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát.
Egyre több a bizonyíték arra, hogy a nőket összességében lényegesen hátrányosabban érintik a járvány miatt bevezetett intézkedések, mint a férfiakat. Az iskolabezárásokkal a nők még több fizetetlen otthoni munkát végeznek, és a férfiaknál nagyobb arányban veszítik el az állásukat.
A Klinikai Járányelemző Munkacsoport előzetes eredményei alapján Magyarországon nagyon kevés az aktív koronavírus-fertőzött, viszont egyelőre az egyedüli védelmet jelentő nyájimmunitás is elérhetetlen távolságban van. A részeredmények egyelőre nem tükrözik a valódi reprezentatív eredményt, de nagy meglepetésre nem lehet számítani.
A Fehér Ház több alkalmazottjának is pozitív lett a koronavírustesztje, ami alááshatja a Donald Trump amerikai elnök által már kihirdetett társadalmi és gazdasági újranyitást.
Az Egyesült Államok vírusügyi operatív törzsének három tagja is érintkezésbe került egy fertőzöttel.
Egy francia orvos megvizsgálta néhány tavaly decemberi és idén januári betege lefagyasztott nyálmintáit, és megdöbbentő felfedezésre jutott: a COVID-19-járvány már azelőtt megjelenhetett Európában, hogy a vuhani megbetegedésekről értesítették volna a kínai egészségügyi hatóságokat.
A járvány idején elképesztő sebességgel röpködnek a konteók, és bár a bűnbakkeresésnek hosszú történelmi hagyományai vannak, az összeesküvés-elméletek mostani terjedése arra utal, hogy komoly problémák vannak a politikai bizalommal és a járványügyi kommunikáció kezelésével.
Sok iskolában a tornatermekben zajlanak a vizsgák. A vírus miatt nehezebb puskázni, mint valaha.
Ha maláriát, rákot és baktériumokat is képesek kiszimatolni a kutyák, akkor miért ne tudnák az új koronavírust is? Amerikai és brit kutatók is azon dolgoznak, hogy hamarosan állati segítséggel is lehessen szűrni a fertőzötteket repülőtereken, vagy akár kórházakban.
Keveset tudunk, és amit tudunk, azt is rosszul tudjuk. Hol vannak ilyenkor a tudósok, akiknek az a dolguk, hogy mindent tudjanak, és miért beszélnek összevissza?
Világszerte 3,4 millió fertőzöttet és 240 ezer halálesetet tartanak számon.
Bemutatjuk a legígéretesebb oltóanyagokat, elmagyarázzuk az egyes vakcinatípusok hatásmechanizmusát, és elmondjuk, miért kell óvatosan bánni a vakcinák elkészülésének időpontjára vonatkozó becslésekkel.
Az új, genetikai módszer mintánként mindössze két pipettacseppnyi anyagot igényel, és a vírus RNS-ének kivonásától számítva csak 8 óra kell az eredményhez.
A remdesivirrel kezelt páciensek 31 százalékkal gyorsabban épültek fel az új koronavírus által okozott megbetegedésből, ami szignifikáns különbséget jelent. A gyógyszerrel kezelt betegeknél átlagosan 11 nap volt a felépülési idő, míg a placebót kapóknál 15 nap.
Nem sok jel utal arra, hogy a drasztikus gépi lélegeztetéssel megmenthetők lennének a kritikus állapotba kerülő COVID-betegek, de egyes feltételezések szerint a kórházi személyzetet hatékonyabban lehet így védeni, mint a betegeket jobban kímélő légzésrásegítési technikákkal.
A Magyar Tudományos Akadémia nyílt levélben fogalmazta meg ajánlásait a járványügyi helyzet hosszú távú kezelésére.
Christian Drosten szerint elég a veszélyeztetett munkakörben dolgozókat és a tüneteket észlelő betegeket tesztelni, de arról is beszélt, hogy miért fél a járvány második hullámától, miért jó vezető Angela Merkel, és mi köze mindennek a nyestkutyákhoz.
35 amerikai kongresszusi képviselő, köztük Donna Shalala korábbi egészségügyi miniszter jegyzi azt a javaslatot, ami százakat sodorna közvetlen életveszélybe, miközben milliók életét menthetné meg. Szabad ilyet? És mit mond erről Shakespeare?
A legújabb eredmények szerint a diabéteszes betegeknél még a klasszikus fenyegető tünetek hiányában sem szabad alábecsülni a SARS-CoV-2-fertőzés súlyosságát.
A Bill és Melinda Gates Alapítvány által támogatott gyógyszercég a tervek szerint április végén kezdi a humán teszteket, és azt tervezi, hogy a nyár közepére már eredményekkel is szolgál.
A pekingi Sinovac Biotech inaktivált vakcináját néhány napja kezdték el embereken is tesztelni, és a cég már júniustól beoltaná a legveszélyeztetettebbeket. A kutatás módszerei megkérdőjelezhetők, de a kínai cég szerint még a vírus mutálódása sem zavarja a védőoltás hatékonyságát.
Kalifornia után Svájcban is antitesttesztekkel próbálják felmérni, mennyire fertőzött valójában a lakosság. A svájci kutatók azt egyelőre nem tudják biztosan megmondani, hogy a betegségből felgyógyultak védetté válnak-e az újrafertőződéssel szemben.
Egy francia kutatócsoport nikotintapasszal gyógyítaná a COVID-19-betegeket, ami homlokegyenest szembemegy az egészségügyi világszervezetek ajánlásaival.
A járványtól való félelem természetes, mint ahogy az is, hogy a kötelező távolságtartás, a karantén és a szokatlan helyzet pszichésen is megviseli az embert. Az is természetes reakció, ha az ember tart tőle, hogy elkapja a betegséget, ennek viszont nem szabad a betegek és a betegségből felgyógyultak stigmatizálásához vezetnie.
Vietnámban az is előfordult, hogy egyetlen koronavírusos beteg miatt hermetikusan lezártak egy-egy 8-10 ezer fős települést. Nem is halt meg senki eddig COVID-19-ben, legalábbis a hivatalos adatok szerint.
A nyolc fertőzött állat vezető tünete a köhögés, bár egyikük a jelek szerint tünetmentesen vészeli át a fertőzést. Az állatkert megtette a szükséges lépéseket a tigrisek és oroszlánok védelmében.
Melyik gyógyszer és terápia működhet a koronavírus ellen? Hogy áll az oltásfejlesztés? Mi a helyzet az immunitással, meddig tarthat a megfertőződés után? Itt a Karanténnapló, a Science Meetup koronavírus járvány alatti különkiadásának második epizódja.
Egy aktuálisan zajló járványban annyira sok a bizonytalansági tényező, hogy ami az egyik nap még reménykeltőnek bizonyult, azt egy másik kutató másnapra ízekre szedi. Ez történt azzal a szerológiai tesztelésre alapozott stanfordi kutatással is, amely szerint egy-egy területen a fertőzöttek aránya több tízszerese lehet a hivatalos adatoknak.
Van, aki a koronavírus-járvány megoldását várja a klorokintól és a hidroxi-klorokintól, mások szerint viszont a hatóanyagok nemcsak veszélyesek, de nem is segítenek a COVID-betegeken. Az egyre ádázabb vitában sokan elfeledkeznek arról, hogy az alternatív szerekkel ellentétben nem új hatóanyagokról, hanem kipróbált, évtizedek óta emberek százezreinek kezelésére használt gyógyszerekről van szó.