sars-cov-2

Illúzió lehet a COVID-19-en átesettek immunitása

Újabb nagymintás kutatás mutatott rá, hogy a többi koronavírushoz hasonlóan a SARS-CoV-2-nél sem kap tartós védettséget, aki egyszer megfertőződik. A vírus nyári szünetében jelentősen csökkent azoknak a briteknek a száma, akiknek a vérében még volt antitest.

Koronavírus: miért tűnik úgy, hogy a közép- és kelet-európai országok kifogynak a szerencséből?

A járványhelyzetben a kormányok kivételes hatásköre más országokban is kihívást jelent a demokrácia és az elszámoltathatóság szempontjából, de a hatalom fokozott koncentrációja különösen problematikus Közép- és Kelet-Európában, ahol a demokratikus visszalépés, a jogállamiság és a parlamenti ellenőrzés figyelmen kívül hagyása a politika normalitás részévé vált.

A koronavírus folyamatosan mutálódik, és az is újra megbetegedhet, aki egyszer már átesett a fertőzésen

Világszerte egyre több olyan páciensről számolnak be, akik hónapokkal a COVID-19 betegségből való felgyógyulás után kapták el újra a fertőzést. Az ilyen esetek értelmezése a vakcinafejlesztés szempontjából is létfontosságú: a virológusok szerint könnyen lehet, hogy hosszú távon időszakos oltásokkal kell majd védekezni a koronavírus ellen.

Metafora, vírus, politika

A jó, kreatív metaforáknak különösen fontos szerepük lehet napjainkban, amikor korábban elképzelhetetlen helyzetekben kerülve kell helyes döntéseket hozni, időben cselekedni. Amikor a tét már nem a rajongók számának növelése, hanem a vírus megfékezése, adott esetben az életben maradás.

A jelek szerint elmarad a karantén miatt várt baby boom

Egy a COVID-19-hez hasonló fertőző betegség, amely makroszinten negatívan befolyásolja a gazdaságot és elhúzódó munkanélküliséget okoz, mikroszinten pedig jelentős pszichológiai hatásokkal, például szorongással, félelemmel, létbizonytalansággal jár és megviseli a házastársi kapcsolatokat, még akkor is negatív irányba indítaná el a születési adatokat, ha egyébként kevés halálos áldozattal járna.

Már az év vége előtt megjelenhetnek az első engedélyezett koronavírus-vakcinák

Moderna, AstraZeneca, Pfizer: az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a COVID-19 elleni vakcinák nagyobb embercsoportokon végzett klinikai vizsgálatainak eredményei, és úgy tűnik, a legígéretesebb oltások ki tudják váltani a kívánt immunválaszt a koronavírussal szemben. Kérdés, hogy sikerül-e eleget gyártani a vakcinából, és hogy mi lesz a makacs szkeptikus oltásellenesekkel.

Áttörést hozhat az oxfordi vakcina

Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetében fejlesztett oltóanyag mind antitestes, mind T-sejtes immunválaszt képes kiváltani, a vizsgálati alanyok 70 százalékánál jelentkező enyhébb mellékhatások pedig hétköznapi gyógyszerekkel orvosolhatók.

Összeegyeztethetők-e a kontaktuskutató alkalmazások az adatvédelemmel?

A járvány elleni küzdelem fontos fegyverének tartott kontaktuskutató alkalmazások hatékonysága Európában és Észak-Amerikában egyelőre messze elmarad a várakozásoktól. Azokban az országokban viszont, ahol kötelezővé tették az ilyen szoftverek használatát, az állampolgárok minden eddiginél kiterjedtebb megfigyelésére használja őket az állam.

Elképzelhető, hogy a koronavírus idővel alkalmazkodik az emberhez, de ez nem feltétlenül baj

Nem várhatjuk, hogy nyáron magától eltűnik az új koronavírus, aminek valóban kialakulhatott a korábbinál jobban terjedő változata, mondja Müller Viktor, a vírusok modellezésével és evolúciójával foglalkozó biológus. Az ELTE kutatója szerint valószínű, hogy a korlátozások feloldásával újra növekedni kezd a fertőzések és a halálesetek száma.