Újabb nagymintás kutatás mutatott rá, hogy a többi koronavírushoz hasonlóan a SARS-CoV-2-nél sem kap tartós védettséget, aki egyszer megfertőződik. A vírus nyári szünetében jelentősen csökkent azoknak a briteknek a száma, akiknek a vérében még volt antitest.
A Washingtoni Egyetem Fehérjetervező Intézete január óta több mint kétmillió tüskefehérjéhez kapcsolódó fehérjejelöltet tervezett. Ezekből algoritmusok és kutatók munkájával hét ígéretes minifehérjét szűrtek ki, amelyek alkalmasak lehetnek a koronavírus elleni védekezésre.
Egy nemzetközi együttműködés keretében sikerült áttörést elérni a Covid-19 egyik kulcsfehérjéje, a fő proteáz működésének gátlásában. A fél éve magyar részvétellel létrejött konzorcium a molekuláris LEGO-koncepcióval több mint 70 olyan molekulát talált, amelyek megfelelőek a gyógyszerfejlesztéshez.
Szakértők szerint hibás következtetéseken alapulnak azok a kutatások, amelyek azt igyekeznek bizonyítani, hogy a D-vitamin a koronavírus-fertőzés és a súlyos betegség kialakulásának esélyét is csökkenti.
A vírusfertőzés okozhat szívleállást, fulladást vagy stroke-ot is, de nem mindegy, hogy végül mi kerül a halotti bizonyítványra.
Egy brazil kutatás szerint kisebb eséllyel fertőződtek meg koronavírussal azok, akik a Dengue-láz által sújtott területeken éltek, és átestek a betegségen. Ha a szúnyogok által terjesztett fertőzés valóban nyújt valamilyen védettséget, annak fontos szerepe lehet a koronavírus-vakcina utáni kutatásban.
A járványhelyzetben a kormányok kivételes hatásköre más országokban is kihívást jelent a demokrácia és az elszámoltathatóság szempontjából, de a hatalom fokozott koncentrációja különösen problematikus Közép- és Kelet-Európában, ahol a demokratikus visszalépés, a jogállamiság és a parlamenti ellenőrzés figyelmen kívül hagyása a politika normalitás részévé vált.
Jakab Ferenc és Kemenesi Gábor arra figyelmeztetnek, hogy minden eddiginél fontosabb az influenzaoltás.
Százezer magyarból már több mint száz fertőzött.
A kelet-közép-európai országok közül nálunk emelkedik a leginkább a járványgörbe, és a halálozási arány is itt a legrosszabb.
Világszerte egyre több olyan páciensről számolnak be, akik hónapokkal a COVID-19 betegségből való felgyógyulás után kapták el újra a fertőzést. Az ilyen esetek értelmezése a vakcinafejlesztés szempontjából is létfontosságú: a virológusok szerint könnyen lehet, hogy hosszú távon időszakos oltásokkal kell majd védekezni a koronavírus ellen.
Elektronmikroszkóppal rögzítették a petricsészében zajló drámát amerikai kutatók. Némelyik csillós sejt annyira eltelt a vírusoktól, hogy levált a hámszövetről, és útnak indult. A kutatás megmutatta, hogy a SARS-CoV-2 nagy csomókban szabadul fel.
Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában is több az aktív fertőzött, mint a március-áprilisi csúcs idején volt.
A jelenlegi tudományos konszenzus szerint a felső tagozatosok és a gimnazisták esetében hordoz kockázatokat az iskolák megnyitása, de az alsó tagozatosok iskolába járása járványügyi szempontból az egyik legkevésbé veszélyes közösségi tevékenység.
A Facebook által gyűjtött mobilos adatokból kitűnik, hogy a járvány kezdete óta Budapesten mindvégig kevesebbet mozogtak a felhasználók: a mai napig is legfeljebb annyit, mint a sötét, hideg februárban.
A koronavírus mindenkiből kihozta a feltalálót: az innovációs görbe a párnahuzattól a réz-cink szűrőbetétig ível. Felkészül a cinkbomba, a nanogyémánt, a lézerrel habosított grafén és a nyolc nyelven beszélő japán okosmaszk.
A koreai eset jól példázza a maszkviselés fontosságát, és azt is, hogy miért nem érdemes járvány idején beülni egy kávézóba, a légkondi alá. Az új korlátozások miatt most hordhatják a maszkot kültéren, beltéren.
Az oxfordi Our World in Data projekt naprakész, okos ábrákon mutatja be az aktuális járványhelyzetet. Ami épp nem javul, sőt.
A COVID-19 járvány nem múlt el, a szakemberek komoly esélyt adnak a második hullám érkezésének. Mindez felértékeli az orvosok szerepét a lakosság szemléletének alakításában, a szabálykövető magatartás erősítésében, a valós kockázatok reális felmérésében, figyelmeztet a Magyar Orvosi Kamara.
A hat vizsgálatból hármat amerikai, kettőt pedig kínai gyógyszercégeknél végeznek, még egy fejlesztést az Oxfordi Egyetem Edward Jenner Intézete jegyez. A magyar kormány az utóbbiból ötmillió adagra már leszerződött.
A Kínával határos országban már január 10-én maszkviselésre szólították fel a lakosokat, hamar felvették a harcot az álhírek ellen, és a nomádokat is elérő közmédiában tájékoztatták a népet a fontos információkról.
A jó, kreatív metaforáknak különösen fontos szerepük lehet napjainkban, amikor korábban elképzelhetetlen helyzetekben kerülve kell helyes döntéseket hozni, időben cselekedni. Amikor a tét már nem a rajongók számának növelése, hanem a vírus megfékezése, adott esetben az életben maradás.
Világszerte tüntetések szerveződnek a maszk viselése ellen, pedig a tömegrendezvényeken aztán vígan tud terjedni a vírus. De miért nem mutatkoznak maszkban a vezető politikusok, és mit tenne ebben a helyzetben Immanuel Kant, Jézus Krisztus vagy Marcus Aurelius?
Egy a COVID-19-hez hasonló fertőző betegség, amely makroszinten negatívan befolyásolja a gazdaságot és elhúzódó munkanélküliséget okoz, mikroszinten pedig jelentős pszichológiai hatásokkal, például szorongással, félelemmel, létbizonytalansággal jár és megviseli a házastársi kapcsolatokat, még akkor is negatív irányba indítaná el a születési adatokat, ha egyébként kevés halálos áldozattal járna.
A hivatalos adatok szerint mára itthon 35 fővel emelkedett az azonosított fertőzöttek száma, a mostanihoz hasonló emelkedésre május óta nem volt példa. Az új fertőzöttek csaknem fele 40 év alatti. Világszerte egyre több fiatal lesz beteg.
A Balkánon a legrosszabb a helyzet, a Magyarországgal szomszédos országokban valamivel jobb. Nálunk mintha szinte nem is lenne fertőzött, legalábbis a hivatalos adatok szerint.
Békés megyében hivatalosan egyetlen fertőzöttről sem lehet tudni, Tolnában és Baranyában 1-1 fertőzött van összesen.
Moderna, AstraZeneca, Pfizer: az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a COVID-19 elleni vakcinák nagyobb embercsoportokon végzett klinikai vizsgálatainak eredményei, és úgy tűnik, a legígéretesebb oltások ki tudják váltani a kívánt immunválaszt a koronavírussal szemben. Kérdés, hogy sikerül-e eleget gyártani a vakcinából, és hogy mi lesz a makacs szkeptikus oltásellenesekkel.
Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetében fejlesztett oltóanyag mind antitestes, mind T-sejtes immunválaszt képes kiváltani, a vizsgálati alanyok 70 százalékánál jelentkező enyhébb mellékhatások pedig hétköznapi gyógyszerekkel orvosolhatók.
Az RNS típusú kísérleti oltóanyagok közé tartozó vakcina az enyhe mellékhatások mellett meggyőző immunválaszokat váltott ki a márciusban beoltott 45 önkéntes szervezetében.
A teveféle ellenanyagának átszerkesztésével létrehozott nanotestek lehetetlenné teszik, hogy a kórokozók bejussanak az élő sejtekbe, állítja egy angliai kutatócsoport friss tanulmánya.
Újra itt a Karanténnapló a vírussal kapcsolatos legújabb tudományos fejleményekkel.
Szerbiában, Horvátországban, Romániában és Ukrajnában is szemmel láthatóan nő az esetszám, és vannak országok a régióban, ahol a fertőzöttek száma százezer lakosra vetítve megközelíti vagy meg is haladja az áprilisi és májusi értékeket.
Nyolc évvel ezelőtt rejtélyes vírus ütötte fel a fejét Kína délnyugati részén, miután a kutatók egy elhagyott rézbányában guanómintákat gyűjtöttek, és Vuhanba küldték őket tesztelésre. Az egyik ilyen mintában megtalálták a mostani koronavírus egyik legközelebbi variánsát. Tovább bonyolódnak a vírus eredetéről szóló elméletek és konteók.
A járvány elleni küzdelem fontos fegyverének tartott kontaktuskutató alkalmazások hatékonysága Európában és Észak-Amerikában egyelőre messze elmarad a várakozásoktól. Azokban az országokban viszont, ahol kötelezővé tették az ilyen szoftverek használatát, az állampolgárok minden eddiginél kiterjedtebb megfigyelésére használja őket az állam.
Ha a tudományos folyóiratok olyan tempóban működnének, mint a járvány előtt, nagyjából mostanában értesülnénk belőlük a vuhani eseményekről. Kun Ádám, az ELTE biológusa 833 szakcikk leadási és megjelenési idejét hasonlította össze, meglepő eredménnyel.
Mi a fertőzés pontos dinamikája? Milyen szerepet játszanak a megbetegedésben a gének? Mi a helyzet a gyerekekkel, a háziállatokkal és a szövődményekkel? Sokat tudunk, de nem eleget.
Az amerikai, az európai és a japán űrhivatal közös projektéből kiderül, miként alakultak a légszennyezettségi adatok, az építkezések vagy a városok éjszakai kivilágítása a COVID-19-járvány idején.
Kaliforniában, Texasban és Floridában olyan mértékben növekszik az új fertőzöttek száma, mint a járvány elején New Yorkban. A 328 milliós USA-ban összesen 20 millió fertőzött lehet.
A közös légtérben tartózkodás, a személyes érintkezés mellett a beszéd, az ének és a szapora légzés terjesztik a leginkább a koronavírust, derül ki az eddig megjelent tanulmányok összegzéséből. A maszkviselés erősen javallott, az iskolák bezárása viszont nem tűnik indokoltnak.
Bár a tanév végén a kormány sikeresnek és eredményesnek ítélte a járvány miatt bevezetett távoktatást, a szülők közül sokan magukra maradtak, egy oktatási szakértő pedig egyenesen szörnyszülöttnek nevezte az új rendszert. A sajátos nevelési igényű gyerekeknek és szüleiknek az esetek többségében az átlagosnál is nehezebb dolguk volt.
A SARS-CoV-2 reprodukciós száma duplája lehet az eddig gondoltnak, vagyis sokkal nehezebb lehet elérni a nyájimmunitást, és a várt nyári esetcsökkenés is elmaradhat. A fertőzések 80 százalékát a betegek 10-20 százaléka okozhatja.
A világjárvány hosszú távú hatásait még csak találgathatjuk, de az biztosnak tűnik, hogy sok minden megváltozik majd a COVID-19 utáni világban. Az egyik ilyen az állam jogköre lehet: a kormányok több hatalomhoz juthatnak, amiről nem feltétlenül akarnak majd lemondani, az óriáscégek pedig még jobban megerősödnek.
Kifejezetten irracionálisnak tűnhet, hogy a járványnak egy látszólag súlyosabb szakaszában feloldjuk azokat a korlátozásokat, amiket a járvány sokkal enyhébb szakaszában vezettünk be. Mi a magyarázat?
Miközben a legtöbb gyerek tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel megússza a koronavírus-fertőzést, vannak, akik éppúgy életveszélyes állapotba kerülnek, mint a felnőttek. Ennek egyik oka egy rejtélyes tünetegyüttes, ami a felnőttekben is súlyos állapotot okozó citokinviharhoz hasonló következményekkel járhat.
A Karanténnapló ötödik epizódjában átbeszéljük a legfontosabb tudományos fejleményeket a koronavírussal kapcsolatban, és meghívott vendégünkkel kitárgyaljuk a digitális kontaktkutatás technikai részleteit.
Nem várhatjuk, hogy nyáron magától eltűnik az új koronavírus, aminek valóban kialakulhatott a korábbinál jobban terjedő változata, mondja Müller Viktor, a vírusok modellezésével és evolúciójával foglalkozó biológus. Az ELTE kutatója szerint valószínű, hogy a korlátozások feloldásával újra növekedni kezd a fertőzések és a halálesetek száma.
A szigorú iskolai óvintézkedések, fertőtlenítés, lázmérés és maszkviselés ellenére ismét növekedni kezdett a fertőzöttek száma.
Az USA elnöke pénteken jelentette be, hogy azonnal és véglegesen megszünteti az egészségügyi világszervezet finanszírozását.
Felesége is megfertőződött, ketten együtt másfél millió dolláros számlára számítanak. Szerencsére volt biztosításuk.