Világszerte több millióan küzdenek elhúzódó tünetekkel covidos megbetegedésük után. Dénes Ádám agykutató és kollégái öt évnyi kutatómunkával tárták fel a COVID-19 által okozott gyulladás és idegrendszeri károsodás hátterét.
Bár az oltások milliók életét mentették meg, a covidvakcinák iránt tanúsított szkepszis egyre nő. De mivel a globalizáció során az embernek egyre több alkalma van találkozni a különböző vírusokkal, szinte biztos, hogy nem ez volt utolsó nagy járvány, amivel korunkban meg kell küzdeni.
A Semmelweis Egyetem január végén közölt felmérése szerint a covidvakcinákkal szemben legtöbbször felmerülő tévhit az, hogy egészségkárosodást okozhatnak.
Ezen a nyáron is felfuthatnak a covidos fertőzések, amelyek mögött a sorozatos mutációkon átesett, az immunválaszt kicselező variánsok állnak. Közben már készülnek a covid és az influenza elleni kombinált vakcinák.
A múlt héten több mint 28 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Európában december végén robbant be a szezonális influenza, miközben a covidos fertőzések száma esni kezdett.
Ismét egyre gyakrabban hallani fertőzött családtagokról, csoportos megbetegedésről, és több magyarországi kórházban újra bevezették a járvány idején alkalmazott óvintézkedéseket. Mi a helyzet itthon és Európában?
A magyar biokémikust és amerikai kollégáját az mRNS-alapú oltási technológia kifejlesztéséért díjazták.
François Balloux, a University College London Genetikai Intézetének vezetője a Qubitnek elmondta: a Dániában és Izraelben azonosított variáns kifejezetten szokatlan, de ha el is terjedne, nem várhatók a covidjárvány kezdetére emlékeztető állapotok.
A Project Next Gen célja olyan oltások és terápiák, például orrba adható vakcinák létrehozása, amik jobban és tartósabban védhetnek a SARS-CoV-2 jövőbeli változatai és más koronavírusok ellen.
Egy friss genetikai kutatás kezdetben a vuhani piacon árult nyestkutyákhoz kötötte a covidjárvány kezdetét, de a megjelent tanulmány már óvatosabban fogalmaz. Francois Balloux-t, a University College London genetikai intézetét vezető professzort kérdeztük a fejleményekről.
A Semmelweis Egyetem, az Energiatudományi és a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai korábban nem ismert koronavírus-forrásokat azonosítottak.
A pandémiává nyilvánítás napján, 2020. március 11-én Magyarországon életbe lépett a veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás, az egyetemek távoktatásra álltak át, a határokat pedig lezárták a négy legfertőzöttebb ország állampolgárai előtt.
Az amerikai Energiaügyi Minisztérium nemrég „alacsony megbízhatósággal” arra jutott, hogy a covidjárvány egy kínai laborban kezdődött. A kérdésben megosztott titkosszolgálatokhoz képest a genetikai és epidemiológiai adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a járvány a Huanan élőállatpiacról indult.
Indiai kutatók az alvás-ébrenlét ciklus szabályozását ellátó agytörzsi régiókban fedezték fel a legszignifikánsabb eltéréseket.
A kiemelt kockázatú csoportok negyedik oltása viszont szükségesnek látszik, mert ennek nyomán az egyértelműen enyhébb lefolyású fertőződések jelentősen csökkentik a súlyos megbetegedések kockázatát.