A megnövekedett érdeklődés nem csak azt jelzi, hogy a magukkal elégedetleneknek több idejük és pénzük maradt az efféle beavatkozásokra, de azt is, hogy a nyugati társadalmakban az elmúlt egy évben megnövekedett a kóros testképzavarok kockázata.
A Regeneron monoklonális antitesteket tartalmazó készítménye nemcsak a tünetek kezelésében, hanem a súlyos fertőzés megelőzésében is hatékony, ráadásul az eddigi intravénás adagolás helyett már bőr alá is lehet fecskendezni.
A Google és a Facebook mobilitási adatai szerint nem az ünnepek idején mozogtunk többet, hanem az ünnepvárási időszakban – akárcsak karácsonykor. A mobilitás egyre csak nőtt húsvét előtt, csak nagypéntektől fogva lassult az ország a két héttel azelőtti szintre.
Az amerikai járványügyi hivatal, a CDC is megadta magát a tudósoknak: már nem szerepel az ajánlások között a beltéri felületek és tárgyak gyakori fertőtlenítése. A felületi fertőzés esélye kutatások szerint kevesebb mint 0,05 százalék, de a maszk helyes viselése és alapos kézmosás mellett szinte lehetetlen ilyen úton megfertőződni.
Több intézmény több kutatócsoportja dolgozik újult erővel azon a csodavakcinán, ami a nagy mutációs hajlamú koronavírus összes már létező és eljövendő törzsével képes leszámolni.
Az Egyesült Államokban minden harmadik halál, amit az új koronavírussal hoztak kapcsolatba, akkor is bekövetkezett volna, ha az illető nem fertőződik meg. Az összhalálozáshoz mért mutató túlbecsült, a feltüntetett százalékok kétharmada lehet reális – állítja a nyilvános amerikai adatok elemzése alapján Rockenbauer Antal fizikaprofesszor.
A techcégek mobilitási adatai azt mutatják, hogy a múlt heti munkanapokon sem volt kevesebb a mozgás Magyarországon, mint egy héttel korábban.
A karibi szigetország már négy koronavírus elleni vakcinajelölttel büszkélkedhet, és tervei szerint még az év első felében beoltaná saját lakosságát. A fennmaradó mennyiséget a nyugati vakcinabeszerzésekből kimaradó országoknak adná el, és vakcinaturizmussal indítaná újra a járvány miatt haldokló gazdaságát.
A koronavírus-variánst izoláló amerikai, angol és francia kutatók szerint még nem tisztázott, hogy a fertőzött állatok milyen szerepet játszanak a terjesztésben, de több mint valószínű, hogy ők kapták el gazdáiktól a kórokozót és nem fordítva.
Az AstraZeneca és a Pfizer/BioNTech oltása után termelt antitestek csak háromszor kevésbé hatékonyak, de így még működnek a brazil és a brit vírusvariánsok ellen, míg a dél-afrikai változat esetében kilencszeresen esik vissza a védelem mértéke.
Egy friss amerikai tanulmány szerint több mint ezer szövetminta vizsgálata alapján állítható, hogy a SARS-CoV-2 nem csak a közvetlen szívkárosodás miatt elhunyt páciensek szívében volt jelen, hanem azoknál is, akiknek kórtörténetében pitvarfibrillációkat, vagy a ritmuszavarokat jegyeztek fel.
A mobilcégek adatai szerint tovább nőtt az élelmiszerboltok, patikák és vendéglátóhelyek forgalma az egy héttel korábbihoz képest.
A Texasi Egyetem és gyógyszergyártó kutatói úgy találták, hogy vakcina a vírus tüskefehérjéjére gyakorolt hatása nagyjából megegyezik az előző, kevésbé fertőző variánsokra gyakorolt hatással.
Az ambiciózus és fegyelmezett oltási kampány Benjamin Netanjahu miniszterelnök beoltásával kezdődött, és mára már minden második izraeli megkapta a vakcinát. Az ország mostanra ott tart, hogy az oltásigazolással, rendelkezők számára visszatérhet az élet a normális kerékvágásba, de a sikerért komoly árat kellett fizetni.
Amerikai, olasz és norvég vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a megfelelő iskolai óvintézkedések betartása mellett a diákok viszonylag ritkán fertőznek és fertőződnek meg, de még mindig sok az ismeretlen tényező.
Hogyan készülj, mit vigyél magaddal, mit ne igyál, mit ne szívj, milyen mellékhatásokra számíthatsz az első és a második oltás után, mire vigyázz a két időpont között, és meddig tart a védettség?
Francis De Souza, a kaliforniai Illumina elnök-vezérigazgatója szerint a gyors reagálású tudós hadtest feladata az új vírusvariánsok nyomon követése lenne annak érdekében, hogy a Covid-19 vakcinák, a gyógyszerek és a diagnosztikai módszerek ne valljanak kudarcot az új törzsekkel szemben.
Izraelben már a teljes lakosság több mint 70 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltást, ez a vakcina első tömeges éles tesztje. Nagyon biztató eredményeket hozott: a vakcina 89-94 százalékban védett a fertőzéstől.
Az elismerés a Török javaslata nyomán megalapított tudóscsoportot, a Suppress19-t is illeti. A tömeges tesztelésből itthon nem lett gyakorlat, az önkéntes munkán és tudományközi párbeszéden alapuló szellemi befektetés mégis párját ritkítja a hazai tudományos világban.
A techcégek mobilitási adataiban nem látszik olyan változás januárban tavaly decemberhez képest, ami megmagyarázná a járvány belobbanását.
Ha az oltás lassan zajlik, a fertőzésszámok pedig magasak, a koronavírus sikeres mutációkat hoz létre. Ezért sem időszerű a járványügyi lazítás Európában még ott sem, ahol látszólag nem kezdődött el a harmadik hullám. A koronavírus újabb variánsai egyre gyakrabban jelennek meg, és több közülük hatékonyan terjed a gyerekek között. Bő egy évvel a járvány kitörése után 3-0 a vírusnak.
A COVID-19 eredetét Vuhanban kutató csapat azt állítja, legalább 90 ember került kórházba a koronavírusra jellemző tünetekkel két hónappal az előtt a dátum előtt, amit a kínai hatóságok a járvány kitörésének tartanak.
Egy amerikai kutatás a SARS-CoV-2 által megcélzott sejttípusok és a súlyos betegségeknél előforduló, gyulladást fokozó immunválasz kiváltója mellett azt is megerősítette, hogy az eredetileg az ebola ellen kifejlesztett gyógyszer képes blokkolni a sejteken belüli vírusreplikációt, így hatékony gyógymódot jelent a COVID-19 betegség ellen.
Egy thaiföldi, szingapúri, kínai, ausztrál és amerikai kutatókból álló csoport Thaiföld déli részén vizsgálta az emlősöket, ekkor izoláltak egy, a kínai denevéreket fertőző vírussal rokon kórokozót.
Az új koronavírus B.1.1.7 variánsának mutációja ellen a rendelkezésre álló nyugati vakcinák továbbra is hatásosak, állítják a kutatók.
2020 januárjának végén jelent meg első összefoglalónk a koronavírusról. Azóta sokat tisztult a kép, megjelentek a vakcinák, elkezdődtek az oltások. Mennyivel vagyunk okosabbak, mint egy éve, és mi az, amit még mindig nem tudunk? Aki válaszol: Müller Viktor biológus, az ELTE docense.
A betegeknek érteniük kell a betegségüket, és mindent tudniuk kell a gyógyszerről, amit kaptak. Az elmúlt tíz évben ezért küzdöttem, és most magam is az információhiány áldozata lettem. Beadtak a felkaromba valamit. És én nem tiltakoztam; hagytam.
A koronavírusok és a nagy járványok története is arra utal, hogy a COVID-19 talán örökre velünk marad, de elképzelhető, hogy a jövőben nem lesz veszélyesebb egy szimpla náthánál. A járvány további tanulságai: a mutáció nem feltétlenül rossz, a vadállatok életterét tisztelni kell, és ha tetszik, ha nem, meg kell barátkozni Kínával.
A monoklonális antitest alapú készítményeket a német egészségügyi miniszter szerint először az egyetemi klinikákon vetik be.
Az emberi agy szereti a világot fekete-fehérnek látni, és nehezen birkózik meg a valószínűségekkel. Egy gyógyszer engedélyezése során a tudomány valószínűségeket rendel a két lehetséges kimenethez, sem feketét, sem fehéret, hanem lényegében szürkét. Ebből a szürkéből a hivatalnak kell feketét vagy fehéret készítenie.
Egy friss tanulmányban a fertőzött vuhani háztartások adatait elemezték, és többek között az is kiderült, hogy a gyerekek sokkal fertőzőbbek, mint korábban gondolták. Ez az iskolák újranyitása és a gyerekek vakcinázása szempontjából is gondolkodni valót ad a döntéshozóknak.
Úgy tűnik, hogy a brit, a dél-afrikai és a brazil vírusvariánsok nem okoznak súlyosabb betegséget a SARS-CoV-2 eredeti változatánál, de sokkal fertőzőbbek, így minél előbb minél több embert be kell oltani, hogy ne szabaduljon el még jobban a járvány, újabb káoszt okozva az egészségügyi rendszerekben.
A kínai gyógyszercégek négy különböző vakcinát fejlesztenek, három különböző módszerrel, és ebből az egyik, a Sinopharm oltóanyaga az EU-ban egyedülálló módon Magyarországra is megérkezhet. A klinikai vizsgálatok eredményeit azonban a gyártók sok esetben titkolják, így a hatékonyságról is szélsőséges adatok keringenek.
Az új fertőzöttek száma pedig március óta nem volt ilyen magas az országban. A WHO szakértői közben megérkeztek Vuhanba, hogy kivizsgálják, hogyan is kezdődött a világjárvány.
A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.
Az Egyesült Államokban eddig több mint kétmillió embert oltottak be, közülük 353-an észleltek bármiféle mellékhatást, ebből 8 esetben súlyosat.
A kutatók mindkét rendkívül gyorsan terjedő új vírustörzs, a B.1.1.7 és a B.1.351 esetében vizsgálják, hogy a kórokozók mennyiben mutálódtak, mi áll a gyorsabb terjedés hátterében, és hatásosak-e velük szemben a vakcinák.
Az oxfordi vakcinaként is elhíresült szer a második a Pfizer-féle oltóanyag után, amit engedélyeztek az országban. A berendelt 100 millió adaggal így már a teljes népesség beoltására elegendő vakcina rendelkezésre áll Nagy-Britanniában.
Egy huszonéves coloradói férfinél mutatták ki először a B.1.1.7 variáns amerikai jelenlétét, de a veszélyesebbnek tartott mutáns vírus már egy ideje terjedhet az államban, mivel a férfi nem járt külföldön mostanság.
A Nagy-Britanniában felfedezett vírusvariáns esetében egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy gyorsabban terjed, mint a korábbi változat, és azt sem tudni, hatásosak-e ellene a már létező vakcinák. Kezdődhetnek az újabb kísérletsorozatok.
A Reuters összeállítása szerint a franciák 54 százaléka, az olaszok és a spanyolok 64 százaléka kérne az oltásból, míg ez arány Nagy-Britanniában 79 százalék, Svédországban pedig háromból két ember mindenképp beadatná magának a koronavírus elleni engedélyezett vakcinák valamelyikét.
Az 501Y.V2 néven bejegyzett változat hasonló jegyeket mutat, mint a korábban Dél-Kelet Angliában azonosított B.1.1.7 variáns.
Az utazási korlátozásoknak leginkább csak egy járvány kitörésének idején van haszna, a kutatók szerint nincs értelme tartósan lezárni az országhatárokat.
Mennyire terjedt el koronavírus Nagy-Britanniában felfedezett új változata? Mennyire fertőz, várhatók-e újabb mutációk, súlyosabb megbetegedést okozhat-e, mint az eddig ismert variánsok, és ami a legfontosabb: fog-e rajta a vakcina?
Anglia dél-keleti részén alig egy hete azonosították a SARS-CoV-2 új, a korábbiaknál fertőzőbb változatát. Az új megbetegedések 60 százalékáért felelősnek tartott variáns miatt a brit kormány szigorúbb járványügyi intézkedéseket vezetett be, Európa pedig bezárta kapuit.
Kínai kutatók közintézmények szűk folyosóin, illetve szabad téren átlagos sebességgel sétálók fertőzőképességét vizsgálva modellezték, hogy miként terjed az egy köhögéssel a szervezetéből kijutó vírusmennyiség.
Egy amerikai vizsgálatba több mint 1000 kórházi kezelés alatt álló, remdesivir-terápiában részesített COVID-beteget vontak be. Kiderült, hogy a baricitinibet kapók átlagosan 8 nappal korábban gyógyultak meg, mint a kontrollcsoport tagjai.
A koronavírus új változatáról gyanítható, hogy a közelmúltban hozzájárult a megbetegedések számának növekedéséhez, tájékoztatta hétfőn Matt Hancock brit egészségügyi miniszter a WHO-t és a brit parlamentet.
Az első körben a koronavírus-fertőzötteket ellátó szakembereket és az idősotthonokokban dolgozókat oltják be a Pfizer-BioNTech vakcinájával, a lakosságnak viszont még várnia kell, mivel a gyártás és így a szállítás fokozatosan történik.
A karácsonyi rendezvény rendben lezajlott, de a közös fotózás idejére állítólag már majdnem mindenkiről lekerült a maszk és a másfélméteres személyközi távolság sem tartatott be.