Boldog törülközőnapot!

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Május huszonötödikén az emberiség felkészült és Douglas Adams munkásságát ismerő része törülközőt ragad, és nem ereszti: ezen a napon ünnepeljük ugyanis a Nemzetközi Törülközőnapot, két héttel (és, jelen esetben, 19 évvel) a szerző korai halála után. A törülköző páratlanul hasznos eszköz, még törülközni is lehet bele, de a felkészült galaktikus stoppos nem emiatt tartja magánál: egyszerűen jó, ha van valami stabil pont az ember életében, ráadásul nyunyókaként még a sarkát is lehet csócsálni, ha minden kötél szakad. Jó kalapnak, takarónak, fegyvernek, vitorlának, mindennek. Meg megemlékezésnek. 

Douglas Adams eredetileg színész akart lenni, de megvolt az a nem túl hasznos szokása, hogy néha összeesett a színpadon, és kontrollálhatatlan röhögőgörcs vett rajta erőt, így végül nem is lett színész. Próbálkozni azért próbálkozott vele: másfél éven keresztül dolgozott együtt a Monty Python-os Graham Chapmannel, majd így barátkozott össze Terry Jones-szal is, emiatt végül szerepelhetett is a Monty Python repülő cirkusza utolsó évadjában (ide már jeleneteket is írt). Jones-szal a későbbiekben is jó kapcsolatban maradt, ebből később egy regény és egy számítógépes játék is született – az előbbi fárasztó és vicces, az utóbbi vicces és fárasztó. A könyvet végül nem is Adams, hanem Terry Jones írta meg, a galaxis leghosszabb trilógiájának szerzője ugyanis eléggé utált írni – ehhez képest öt kötetet kihozni belőle elég szép teljesítmény.

Tudta, hol van a törülközője 

Persze Adams legnagyobb sikere a Galaxis útikalauz stopposoknak volt: a könyvek népszerűsége után milliós előlegeket kapott a Dirk Gently-regényekre, amelyekből akkor még egy szót sem írt meg (Dirk Gently holisztikus magánnyomozó-irodája, A lélek hosszú, sötét teadélutánja), amit a weboldalán megjelent rövid és teljesen fölösleges életrajza szerint nem is nagyon értett. A regények végül csak megszülettek, és bár tervezett még egy Dirk Gently-történetet A kétség lazaca címmel, ebből már csak részletek maradtak meg. Az azonos címen megjelent kötetben viszont helyet kapott a Dzsingisz kán magánélete című, Graham Chapmannel közösen írt elbeszélés, ami miatt már magában is érdemes megvenni a könyvet.

Douglas AdamsFotó: michael hughes/michael hughes

Adams dolgozott a BBC-nél, írt egy szótárt olyan szavakról, amelyek nem léteznek, de kár, hogy nem léteznek; utolsó könyvében, az Utoljára láthatóban pedig kipusztulásra ítét fajokat ismertetett, és a környezetvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet. Negyvenkettedik születésnapján a Pink Floyddal léphetett színpadra, az, hogy lelkes gitáros volt, már a Viszlát, és kösz a halakat Dire Straits-jelenetéből is teljesen nyilvánvaló volt.

„Mark Knopflernek valami különös képessége volt arra, hogy sztratoszférarepesztő huhogást produkáljon, és úgy énekelt, mint az angyalok egy szombat estén, kimerülten attól, hogy egész héten nagyon jók voltak, és hogy egy jó erős sörre van szükségük”. 

Douglas Adams sírja Highgate-benFotó: TOLGA AKMEN/AFP

Aki meg képes ilyeneket leírni, az egészen biztosan tudja azt is, hogy hol van a törülközője, szóval megérdemli, hogy te is vigyél magaddal egyet. Boldog nemzetközi törülközőnapot!

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!