18 klimatizált utcával készül Bécs a nyári hőhullámokra
18 ideiglenes klimatizált utcát hoznak létre a 4 állandó mellé Bécsben, amely Budapesthez hasonlóan megszenvedi a nyári hősziget-jelenséget – írta keddi közleményében Bécs Város Külképviseleti Irodája.
Bécs egyike a klímaválság által leginkább érintett városoknak Európában, és különösen magas a hőségnapok száma. A jelenlegi járványhelyzetben ráadásul kiemelt szerepük van a városi szabad tereknek, ahol az emberek egymástól távolságot tartva a szabad levegőn tartózkodhatnak.
Hogy az ott lakók a nagy melegben le tudják hűteni magukat, június 12-e és szeptember 20-a között a városvezetés ideiglenesen tizennyolc klimatizált utcát hoz létre. Ilyen jellegű fejlesztés négy utcában már korábban állandósult a 4., 14., 15. és 21. kerületben.
A klimatizált területeket természetesen nem gépekkel hűtik: ezeken az utcákon, utakon vagy tereken ehelyett sok a növény, az árnyék, ivókutakat és párakapukat alakítottak ki, van elég ülőhely, és világosabb az aszfalt. Nincs autóforgalom, tilos a várakozás és a parkolás is.
A klimatizált utcákban akár öt fokkal is sikerült csökkenteni a környezeti hőmérsékletet.
Mindez azt szolgálja, hogy a bécsiek, különös tekintettel az idősekre és gyerekekre, a forró nyári napokon is ki tudjanak menni a szabadba hűsölni vagy játszani. Az utcákon rendezvényeket szerveznek, és minden utcában két megbízott személy áll a környékbeliek rendelkezésére, akikhez kérdésekkel vagy kérésekkel lehet fordulni.
Az új hűsölőutcákat Bécs hőségtérképe alapján alakítják majd ki, vagyis oda tervezik őket, ahol a legnagyobb melegre lehet számítani, illetve ahol a legtöbb kisgyermek és időskorú lakik.
A kezdeményezés tavaly indult, és a sikerét mutatja, hogy a megkérdezettek 92 százaléka szeretné, ha lenne folytatás
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Az európai fővárosok közül Budapesten mérték a második legnagyobb felmelegedést az elmúlt 50 évben
Több mint 102 ezer település és közigazgatási egység időjárásának öt évtizedes adatait összesítették a Copernicus adatai alapján. Úgy tűnik, Riga után Budapest melegedett a legtöbbet, 4 Celsius-fokot, de az Országos Meteorológiai Szolgálat korábban jóval kisebb melegedést mért.
Budapest nem mediterrán városnak épült, de attól még túlélhetné az éghajlatváltozást
A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.
Klíma földön, vízben, levegőben – hogyan váltható ki a légkondi építészeti megoldásokkal?
A tavasztalanított mérsékelt égöv alatt is egyre több építész törekszik az energiazabáló gépi technológiát leváltó, emberbarátabb és energiatakarékosabb klimatizálási megoldások alkalmazására. Néhány példa a múltból és a jelenből.