Miért nem tud úrrá lenni a MÁV a mindennapi káoszon? Mennyi ebben Lázár János felelőssége? A magyar vasútfejlesztés kontextusairól Spohn Márton közlekedésmérnök és Édes Balázs urbanista, közlekedésgazdász beszélget.
Az osztrák főváros történelmi demográfiai átalakuláson megy keresztül: lakosainak közel fele nem Ausztriában született. És hiába kiáltják ki Bécset évről évre a világ legélhetőbb városának, a németül nem beszélő bevándorló gyerekekkel nem tud mit kezdeni.
Körülbelül 150 fiatal római katona holtteste került elő, a csontokon nyilaktól, lándzsáktól, tőröktől és kardoktól származó sérülések voltak. A lelet különösen ritkának számít, ahogyan az is, hogy a holttesteket nem hamvasztották el, ahogy a korban szokás volt.
Akár a töltésekre szállítandó homokzsákok pontos számát is képes kiszámolni az a szoftveres szimulációs rendszer, amelyet a Bécsi Műszaki Egyetem által alapított VRVis kutatói fejlesztettek. Az egyik fejlesztőt, Horváth Zsolt informatikus-építőmérnököt kérdeztük.
Shalini Randeria 2021 óta töltötte be ezt a tisztséget a Bécsben működő egyetemen.
2024-re a magyarok lettek Ausztria ötödik legnagyobb bevándorló csoportja, ami azt jelenti, hogy mára több ezer magyar gyereknek vannak iskolai élményei az osztrák oktatásról. Kutatók most megvizsgálták, hogyan tudnak beilleszkedni az ottani rendszerbe a Bécsbe kiköltözött magyarok.
Mindkét főváros vezetése 20 százalékra csökkentené az autók részesedését a mindennapi közlekedésben, de Bécs jóval előrébb jár, mint Budapest. Petra Jens, a bécsi Mobilitási Ügynökség vezetőhelyettese szerdán Budapesten beszélt az ottani helyzetről.
A bécsiek 80 százaléka jogosult szociális bérlakásra, ahol élete végéig lakhat még akkor is, ha időközben meggazdagodik. De mi az akadálya annak, hogy Magyarországon is létrejöjjön egy ilyen csodarendszer?
Élhetőbbek lettek-e a városok az autózás elterjedésével, ahogy az 1939-es New York-i világkiállításon bemutatott utópia, a Futurama ígérte? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában Vitézy Dáviddal, a Budapesti Közlekedési Központ alapítójával beszélget Édes Balázs urbanista.
Egészségesebb, szabadabb, hatékonyabb és környezettudatosabb a 15 perces város, vagyis ha minden, amire a hétköznapokban szükség van, 15 perces sétával vagy biciklizéssel elérhető.
A Nobel-emlékdíjas közgazdász a CEU bécsi kampuszán telt ház előtt beszélt a neoliberalizmus problémáiról, a szabad piac önszabályozásáról és arról, hogy hogyan fér össze az egyén szabadságának korlátozása azzal, hogy ennek árán jóval szabadabb lesz, mint nélküle.
Bár egy mentőautó elvben gyorsabb, szűk belvárosi terekben vagy dugókban a bicikli sokkal hatékonyabb. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában már megszokott látvány a bringás mentő, míg Afrikában és Ázsiában az infrastrukturális problémákat és a pénzhiányt igyekeznek orvosolni vele. Az Országos Mentőszolgálat nemrég bejelentette, hogy hamarosan Magyarországon is lesznek biciklis mentősök.
Bár még erős lemaradásban van a bezzegváros Béccsel szemben, a magyar főváros is elkezdett védekezni a globális éghajlatváltozással járó hőhullámok, felhőszakadások és aszályok ellen. Barsi Orsolya, Budapest klímastratégiai vezetője elmondta, milyen újításokkal készül Budapest a hőségre.
Bár korábban a csehországi mészkőhegységekre tették a Szombathy József által 1908-ban megtalált szobrocska eredetét, új kutatási módszerek bevetésével kiderült, hogy az egyik leghíresebb termékenység-szobor Észak-Olaszországból származhat.
Budapest még így is olcsóbb, mint számos környékbeli nagyváros, de a megfizethetőség hibádzik: a magyar szemmel nézve csillagászati ingatlanárakat felmutató Bécsben osztrák átlagfizetéssel valamivel könnyebb ingatlanhoz jutni, mint a magyar bérekkel Budapesten. A járvány trendfordulót hozott: itthon megállította a drágulást, míg a világ számos nagyvárosában elszabadultak az árak.