Egy friss kutatás szerint az éghajlati fordulópontok bekövetkeztének átlagos esélye 62 százalék, a trópusi korallok végső pusztulása pedig tíz éven belül bekövetkezhet. A kibocsátás visszafogásával még mindig elkerülhető lenne a katasztrófa.
Egy tudós és egy képzőművész, Kroel-Dulay György és Gosztola Kitti eltérő megközelítésekkel, de ugyanazt vizsgálja: miért és hogyan változik körülöttünk a táj, és megvannak-e a megfelelő fogalmaink ahhoz, hogy megértsük a változás természetét?
100 magyarból 82 szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban, a szegénység és az egészségügy helyzete pedig mindenkinél jobban aggaszt bennünket – derül ki az IPSOS nemzetközi közvélemény-kutató február végén közzétett felméréséből.
A régi-új elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az Egészségügyi Világszervezetből és a párizsi klímaegyezményből is, és nem támogatja tovább a szélerőműveket vagy az elektromos autókat.
Eddig öt ember vesztette életét; a tűzoltók, akiknek munkáját a szél és a szárazság is nehezíti, egyelőre nem bírnak a tűzzel. Enyhülésre csak csütörtök estére számítanak.
Az idei nyár nálunk is a hosszú aszály és a rövid, intenzív csapadékos időszakok váltakozásáról szólt. Ha így folytatódik, az a növénytakaró és a táj radikális megváltozását is hozhatja. Egy kiskunsági klímakísérlet éppen ezeket a lehetséges forgatókönyveket modellezi.
Vezető klímakutatók és mások mellett az ENSZ volt főtitkára által jegyzett nyílt levél szerint így nem is várható túl sok eredmény a tárgyalásoktól.
A tavalyi Dubajban tartott klímacsúcson a világ országai abban állapodtak meg, hogy 2050-re az energiaipar nettó zéró kibocsátású lesz, 2030-ig pedig megtriplázzák a magújulók arányát és befejezik a fosszilis tüzelőanyagok használatát.
A végéhez közeledik a Thwaites-gleccses hat éven át tartó vizsgálata, az eddigi eredmények szerint nem az a kérdés, hogy összeomlik-e, hanem az, hogy mikor.
A fejlődő országok még csak most kezdenek rákapni a klímaberendezésekre, de a felmelegedést hajtó egységek a villamosenergia-rendszereket is megterhelik – és ha nincs áram, nincs légkondi sem.
Egy új tudományos összehasonlítás szerint nem a növényekkel beborított tetőkertek vagy a napelemek, hanem a fehér háztetők segítenek a legjobban mérsékelni a városi kánikulát.
A várost április közepén példátlan mennyiségű csapadék árasztotta el. Az új rendszer jobb védelmet adhat a jövőbeli, klímaváltozás által felerősített viharok ellen.
Zeke Hausfather amerikai éghajlatkutató szerint lényegében biztos, hogy az idei nyár első hónapjának globális hőmérséklete megdönt minden korábbi rekordot. Ez annak ellenére következhet be, hogy véget ért az El Niño, ami nem túl jó jel.
A svájci eset ugyan nem von szankciókat maga után, de precedenst teremt.
Sorban a kilencedik rekorddöntő hónap volt ez, az elmúlt 12 hónap globális átlaghőmérséklete pedig több mint 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti értékek.