klíma

A klímaváltozás néhány évtizeden belül véget vethet a téli olimpiáknak

A pekingi téli olimpia az első, ahol nagy valószínűséggel egyetlen valódi hópehely sem éri a sílécek talpát. A klímaváltozással és a bolygó folyamatos melegedésével ez szomorú jövőt vetíthet a téli olimpiák, sőt általában a téli sportok elé, és felveti a kérdést, hogy hosszabb távon mennyire fenntarthatók a pekingihez hasonló, tél nélkül is havat igénylő gigarendezvények.

Sosem volt lakható a Vénusz egy új éghajlati modell szerint

A bolygót érő napsugárzás mértéke és az éjszakai oldalon a hőt megtartó felhők már négymilliárd éve is kizárták, hogy folyékony víz jelenjen meg a Vénusz felszínén – derült ki egy új kutatásból. A vénuszi életről szóló vita azonban csak körülbelül tíz év múlva zárulhat le megnyugtatóan, a bolygót feltérképező szondák adatai alapján.

A tudósoknak nehezítést, a vonalas környezetvédőknek könnyebbséget hozhat a Merkel-korszak vége

Angela Merkel német kancellár, aki kvantumkémiából doktorált még az NDK-ban, rekordnak számító négy ciklusa során kiemelten kezelte a tudományt. Ez alól egyetlen terület jelentett kivételt: a klímavédelem. Vajon milyen irányba téríti el a német és az uniós tudomány- és klímapolitikát a hét végén esedékes szövetségi választások kimenetele, és mi várható a 21. századot eddig meghatározó Merkel-korszak után?

Időszakosan lehetett élhető az ősi Mars

Egy új kutatás szerint a Marsot 3,5 milliárd éve hideg éghajlat jellemezte, összességében néhány millió évig tartó melegebb időszakokkal és felszíni folyékony vízzel. Mindez nem zárja ki, hogy korábban a bolygó barátságosabb volt az élet számára. A NASA új marsjárója, a Perseverance vizsgálatai tisztázhatják a kérdést.

A válság válhat az új normalitássá a Földön

Az emberiség épp csak elkezdett szembenézni a klímaválsággal, mikor beütött a koronavírus-járvány, maga után vonva a gazdasági recessziót. A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén, az Energiahajón hétfőn Sipos Katalin biológus, Borbáth Endre kríziskutató és Zsoldos István közgazdász vitatta meg, hogy van-e esélyünk a kilábalásra, vagy végleg elnyelnek-e minket a válságok végeláthatatlan hullámai.

Bartus Gábor: Magyarországon fenntarthatóság sose volt

Tényleg Európa-bajnokok vagyunk térkövezésben és aszfaltozásban? Mennyire görcsöljünk rá a környezettudatosságra? Szabad-e húst ennünk ezután is? Mennyire fontos a szívószálak elleni harc? Bartus Gábor környezetgazdász, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára a Qubit podcastjában.

Nem Joe Biden, hanem mindannyiunk fellépése jelenti a megoldást a klímaválságra

Új irány, fordulat, visszatérés a normalitáshoz – ezekkel a szavakkal jellemezte Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet alapító igazgatója, Fehér Zoltán politológus-amerikanista és Szabo John, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltje a Qubit és az Energiaklub közös rendezvényén, az Energiahajón, hogy mit jelenthet a világnak Joe Biden beiktatása az energia- és klímapolitika terén.

Gigantikus gátszakadás vagy becsapódó üstökös okozta a jégkorszakot 12 800 évvel ezelőtt?

A hirtelen klímaváltozáshoz vezető folyamatok vagy események világos megértése nemcsak elméleti szempontból érdekes, hanem az emberi civilizációt fenyegető globális felmelegedés miatt is, hogy jobban értsük, miként reagálnak bolygónk rendszerei különböző behatásokra. Ehhez pedig a földtörténetnél jobb útmutató nem áll rendelkezésünkre.

Minél többet járatjuk a légkondicionálót, annál melegebb lesz a Földön

A mai légkondicionálók működtetése szinte ontja az üvegházhatású gázokat, emellett felforralja a nagyvárosok levegőjét is, jelentős mértékben fokozva a globális felmelegedést. A következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény. Ha sikerülne hatékonyabbá tenni a technológiát, az önmagában jelentősen visszafogná a kibocsátást.