
A klímaváltozástól még a gin-tonik íze is más lesz
A borókabogyók ízösszetevőit változtatja meg a csapadékmennyiség alakulása, ezért aztán a belőlük készülő gin íze is megváltozik.
A borókabogyók ízösszetevőit változtatja meg a csapadékmennyiség alakulása, ezért aztán a belőlük készülő gin íze is megváltozik.
A James Webb felvételei egy 2017-es elmélet feltételezéseit igazolták.
A friss mérések szerint a Föld újabb klímaügyi fordulópontot lépett át, az óceánok az iparosodás előtti korhoz képest már a bennük lévő kalcium-karbonát 20 százalékát elvesztették.
A hőstressz mellett súlyos egészségügyi problémákat, sőt haláleseteket is okozhat a kánikula. Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk legújabb epizódjában Ungvári Gáborral, a Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) kutatójával a városi hőhullámok elleni védekezésről beszélgettünk.
Egy friss kutatás szerint az éghajlati fordulópontok bekövetkeztének átlagos esélye 62 százalék, a trópusi korallok végső pusztulása pedig tíz éven belül bekövetkezhet. A kibocsátás visszafogásával még mindig elkerülhető lenne a katasztrófa.
Egy tudós és egy képzőművész, Kroel-Dulay György és Gosztola Kitti eltérő megközelítésekkel, de ugyanazt vizsgálja: miért és hogyan változik körülöttünk a táj, és megvannak-e a megfelelő fogalmaink ahhoz, hogy megértsük a változás természetét?
100 magyarból 82 szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban, a szegénység és az egészségügy helyzete pedig mindenkinél jobban aggaszt bennünket – derül ki az IPSOS nemzetközi közvélemény-kutató február végén közzétett felméréséből.
A régi-új elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az Egészségügyi Világszervezetből és a párizsi klímaegyezményből is, és nem támogatja tovább a szélerőműveket vagy az elektromos autókat.
Eddig öt ember vesztette életét; a tűzoltók, akiknek munkáját a szél és a szárazság is nehezíti, egyelőre nem bírnak a tűzzel. Enyhülésre csak csütörtök estére számítanak.
Az idei nyár nálunk is a hosszú aszály és a rövid, intenzív csapadékos időszakok váltakozásáról szólt. Ha így folytatódik, az a növénytakaró és a táj radikális megváltozását is hozhatja. Egy kiskunsági klímakísérlet éppen ezeket a lehetséges forgatókönyveket modellezi.
Vezető klímakutatók és mások mellett az ENSZ volt főtitkára által jegyzett nyílt levél szerint így nem is várható túl sok eredmény a tárgyalásoktól.
A tavalyi Dubajban tartott klímacsúcson a világ országai abban állapodtak meg, hogy 2050-re az energiaipar nettó zéró kibocsátású lesz, 2030-ig pedig megtriplázzák a magújulók arányát és befejezik a fosszilis tüzelőanyagok használatát.
A végéhez közeledik a Thwaites-gleccses hat éven át tartó vizsgálata, az eddigi eredmények szerint nem az a kérdés, hogy összeomlik-e, hanem az, hogy mikor.
A fejlődő országok még csak most kezdenek rákapni a klímaberendezésekre, de a felmelegedést hajtó egységek a villamosenergia-rendszereket is megterhelik – és ha nincs áram, nincs légkondi sem.
Egy új tudományos összehasonlítás szerint nem a növényekkel beborított tetőkertek vagy a napelemek, hanem a fehér háztetők segítenek a legjobban mérsékelni a városi kánikulát.