
Mit keres egy karvaly a Delej utcában?
A nyolcadik kerület csendes kis utcáján sétálva először galambtollakat láttam, aztán meglett a tettes is: nem sokkal arrébb egy karvaly marcangolta egy galamb tetemét.
A nyolcadik kerület csendes kis utcáján sétálva először galambtollakat láttam, aztán meglett a tettes is: nem sokkal arrébb egy karvaly marcangolta egy galamb tetemét.
A dolmányos vagy kálomista varjú opportunista madár, a nagyváros pedig egy ilyen intelligens állatnak terített asztal. De mit lehet tudni a dolmányosokról, és miért tűnik úgy, hogy meghódították a fővárost?
Milyen Budapest hangtájképe? Hogy néz ki egy nagyváros akusztikus ökológiája? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában a Hangkert podcast alkotói közösségével beszélget Édes Balázs urbanista.
Az arány a vizsgált városok közül Stockholmban a legjobb, itt közel 20 százalék a nőkről elnevezett utcák aránya, míg a helyzet Debrecenben a legkiegyenlítetlenebb.
A Budapestnél kisebb területű, de nála népesebb osztrák főváros radikális zöld fordulatot hajt végre, és az utóbbi években rendre a világ legzöldebb, illetve legélhetőbb városának választják. A városvezetés szerint a siker kulcsa a politikai elkötelezettség, az átfogó intézkedések, a tájékoztatás és az emberek bevonása a döntésekbe.
Ezeken az utcákon, utakon vagy tereken sok a növény, az árnyék, ivókutakat és párakapukat alakítottak ki, van elég ülőhely, és világosabb az aszfalt. Nincs autóforgalom, tilos a várakozás és a parkolás is.
Egy józsefvárosi férfi átlagosan 7,6 évvel korábban hal meg, mint egy budapesti, de különösen rossz a helyzet a kerület szegregátumszerű utcáiban, ahol nemcsak az otthoni munka, de a házi karantén is megoldhatatlan. A Magdolnanegyedben a háziorvos előtt a férfiak 70, a nők 60 százalékánál ismeretlen marad a betegek haláloka – még „békeidőben” is.