Rejtélyes, 157 naponta ismétlődő rádiókitörések érkeznek a Föld felé egy távoli galaxisból

A gyors rádiókitörések (FRB) több mint egy évtizede foglalkoztatják a csillagászokat, de eredetükre a mai napig nem sikerült rájönni. Nemrég egy 16 naponként ismétlődő kitörést észleltek a CHIME nevű kanadai teleszkóp csillagászai, de brit kollégáik most ennél is rejtélyesebb jelet fogtak: egy szokatlanul hosszú, 157 naponként ismétlődő rádiókitörést.

A Királyi Csillagászati Társaság (RAS) folyóiratában közölt eredmények szerint a rövid, de annál nagyobb energiájú, menetrendszerűen érkező jelek (FRB 121102 jelzéssel) a mélyűrből származnak, valószínűleg egy, a Földtől 3 milliárd fényévre található törpegalaxisból. A frissen észlelt kitörés minden esetben 90 napig aktív, majd 67 napra eltűnik, és ez ismétlődik újra és újra.

A Manchesteri Egyetem csillagászai a Lovell Teleszkóp segítségével már négy éve kutatják a gyors rádiókitöréseket, de az FRB 121102 még így is csak a második ismétlődő jel, amit észleltek. Az először 2007-ben felfedezett rádiókitörésekről korábban úgy gondolták, hogy egyszeri események (például csillagrobbanások) okozzák, de az ismétlődő FRB-k miatt újra kellett gondolni az eredetüket.

A világ harmadik legnagyobb forgatható rádiótávcsöve, az északnyugat-angliai Cheshire-ben található Lovell TeleszkópFotó: PAUL ELLIS/AFP

Újabb elméletek szerint a gyorsan forgó, rendkívül erős mágneses térrel rendelkező neutroncsillagok, vagyis a magnetárok küldhetik ezeket az elképesztően erős jeleket, de más teóriák szerint szupersűrű égitestek, szupermasszív fekete lyukak vagy akár idegen civilizációk felől is érkezhetnek.

Avi Loeb, a Harvard Egyetem csillagásza a Gizmodónak elmondta, hogy a 157 napos ciklusokban jelentkező kitörések legtermészetesebb magyarázata egy olyan fiatal neutroncsillag lehet, amely olyan pályán kering egy másik égitest körül, amelynek egy pontján épp a Föld irányába bocsátja ki ezeket az ismétlődő jeleket.

A kutatók mindenesetre egy forrást kizárnak: ez a kitörés nem egy ingadozó magnetár irányából jön, mivel azok erős mágneses tere miatt nehezen magyarázható a 157 napos precessziós időszak. A következő lépésben a két észlelt (a 16 és a 157 naponta jelentkező) FRB összehasonlítása lesz a cél, mivel bár mindkét esetben ismétlődő gyors rádiókitörésről van szó, különbözőségeik miatt elképzelhető, hogy eltérő égi jelenségek okozzák a két eseményt.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: