Pikt óriástelepülésre bukkantak Skóciában

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A korabeli viszonyokhoz képest hatalmas, 800 házas településre bukkantak a régészek a skóciai Rhynie falu közelében. A központi erődöt körbevevő házakban akár négyezren is élhettek, és bár korábban úgy gondolták, hogy a terület elsősorban a bronz- vagy a vaskorban volt lakott, a szénizotópos kormeghatározás szerint a már csaknem városnak is tekinthető település a 4-6. század körül élte a virágkorát. Ezzel valószínűleg ez számít az egyik legnagyobb akkori pikt településnek. 

A korábbi feltételezések szerint hasonló méretű települések csak a 12. században jelentek meg Skócia területén, így a felfedezés ebből a szempontból is jelentős. 

Gordon Noble, az Aberdeeni Egyetem régészprofesszora és társai szénizotópos kormeghatározásnak vetették alá a leleteket, majd lézerszkennerrel vizsgálták az erőd környékét, így jöttek rá, hogy mekkora település vehette körül a várat. A Rhynie-völgy a hetvenes évek óta ismert lelőhely, Noble és társai 2011-ben kezdtek hozzá a most publikált eredmények alapjául szolgáló ásatásokhoz. 

Királyi székhely

A projekt az Aberdeeni Egyetem északi piktek történetét kutató ásatássorozatának a része, a régészek a Rhynie-hez hasonló központi helyszíneket keresnek, hátha többet is megtudhatnak ezeknek a rejtélyes népeknek a történetéről. 

Az egyik legnagyobb rejtély a piktekkel kapcsolatban, hogy hogyan tűnhettek el úgyszólván egyik pillanatról a másikra, de arról sem tudunk sokat, hogy ezt megelőzően hogyan élhettek. Valószínű, hogy nem azok a kékre mázolt vademberek voltak, akiket a meglehetősen elfogult római történetírók emlegettek: kőfaragványaik, kifinomult művészetük és az, hogy egy másik helyszínen, Pormahomack kolostoránál az aranymetszés szabályainak megfelelően építkeztek, kifinomult kultúráról árulkodik. 

A piktekről kevés emlék maradt fenn, a régészek még a maguk mögött hagyott faragványokat sem tudják megfejteni. Noble és társai a 2011-12-es ásatásokon találták meg a Craw Stane nevű pikt állókövet, amelynek közelében fából épült házak maradványaira bukkantak, ezért elképzelhetőnek tartják, hogy ez esetleg a település bejáratánál állhatott. A rhynie-i ásatások azért is tűnnek különösen érdekesnek, mert Noble szerint a falu mai neve is a korai kelta rig (király) szóból ered, az pedig, hogy egy valaha egy ekkora település állhatott itt, valóban királyi székhelyre utal. 

A Craw Stane: a kőlapon egy lazac és egy azonosítatlan állat láthatóFotó: Wikimedia Commons

Troll, isten vagy szent?

Az ásatáson a Mediterráneumból származó amforatöredékeket, a mai Franciaország területén készült üvegtárgyak darabjait és rengeteg ékszerészszerszámot találtak. Az előkerült ékszerek hasonló állatfigurákat formáztak, mint amilyenek a vésett köveken szerepeltek. Az egyik ékszer ugyanolyan formájú bárdot ábrázolt, mint amilyet az egyik leghíresebb helyi faragványon szereplő figura, a rhynie-i ember tart a kezében. 

Arról, hogy az a figura pontosan kit ábrázol, még vitatkoznak a régészek: nagyon kevés korabeli faragvány került elő, így ugyanúgy elképzelhető, hogy valamilyen trollszerű teremtményt, esetleg kelta istent ábrázol a kép, mint hogy egy papot. A figura aránytalanul nagy orra és hegyes fogai alapján sokan úgy gondolják, hogy nem embert ábrázol, de akad olyan elmélet is, amely szerint magát Szent Mátét faragták oda ismeretlen kezek. A kezében tartott balta nagyon kicsi, ezért sok régész szerint valamilyen ceremoniális eszközt ábrázolhat, nem szerszámot. Noble szerint a képen valamiféle pogány istenség látható, a baltaszerű szerszámmal pedig állatáldozatokat mutathattak be. 

A kutatók egy fiatal nő sírját is feltárták a helyszínen, valamint egy negyedik és hetedik század közötti temetőt és több feltáratlan halomsírt is találtak, de Noble szerint még további feltárások szükségesek ahhoz, hogy pontosan meg tudják állapítani, hányan és hogyan élhettek a településen.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: