Nagy-Britannia legnagyobb római kori tömegmészárlása valószínűleg meg sem történt
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A római kori Nagy-Britannia legnagyobb csatája Dorsetben, Maiden Castle-nél zajlott: Vespasianus császár csapatai legalább 52 kelta férfit mészároltak le, majd temettek el egy tömegsírba. Sir Mortimer Wheeler brit régész és felesége 1936-ban tárták fel a sírt, a leletek alapján pedig megállapították, hogy időszámításunk szerint 43-ban itt több embert kivégeztek, és sietve elföldeltek. Egy mostani kutatás szerint a legendás ütközet soha nem is történt meg.
Miles Russell, a Bournemouthi Egyetem régészprofesszora szerint a Wheeler által feltárt sír valóban egy kelta törzs halottait tartalmazta, a Vespasianus hadai által elkövetett tömegmészárlást pedig a professzor csak hozzáköltötte a leletekhez – az viszont igaz, hogy a legtöbb előkerült holttest erőszakos halál nyomait mutatta, de ez nem egyetlen csatához köthető. Russell szerint hiába kezelték az ütközetet Nagy-Britannia egyik legmeghatározóbb történelmi eseményeként, valójában nem egy, hanem több ütközet nyomaira bukkantak, a sír pedig korántsem volt olyan összecsapott, mint ahogy Wheeler 1943-as beszámolójában szerepelt.
Russell szerint a harmincas években feltárt sírok felkeltették a sajtó figyelmét is, ami nem is csoda, hiszen valóban drámai leletek kerültek elő, ezek közül a leghíresebb egy nyíllal átlőtt gerincű férfi holtteste. A kilencvenes években folytatódtak a feltárások, Niall Sharples 1991-es kutatásai szerint a tömegsírba temetett holttestek többségét valamikor később, más sírokból szállították át.
Az így áthurcolt holttesteken kívül Russell szerint viszont minden rendben volt, és semmi nem utal arra, hogy sietősen temették volna el a testeket – sőt, az előkerült leleteket nagyjából egy 150 éves időszakban temették el őket, és nem egyetlen ütközetben estek el, hanem a területen élő kelta törzsek közötti konfliktusokban vesztették életüket.
A vaskori lakomákon a kelták úgy itták a bort, mint a kefekötő
Nehéz, de nem lehetetlen feladat megfejteni, hogy mit ettek-ittak az emberek 2700 évvel ezelőtt: egy müncheni kutatócsoport mostani vizsgálatai szerint a bor jóval elterjedtebb lehetett a heuneburgi vaskori kelták között, mint eddig hitték, és még a szerényebb sorban élők is megengedhették maguknak, hogy borozzanak.
Amikor „Odüsszeusz” meglátta a tengeri jégzajlást – lenyűgöző földrajzi felfedezések az ókorból
Messzebb juthattak az ókori hajózó népek, mint korábban gondoltuk. Amerikában találtak nehezen magyarázható föníciai leleteket, ókori görög felfedezők pedig Észak-Európában kalandoztak. Az inkább szárazföldön hódító rómaiak a Nílus forrását keresték Afrikában, néhányan közülük pedig eljuthattak Kínába is.
A közhiedelemmel ellentétben különböző népek olvasztótégelye volt az ókori Róma
Erős közel-keleti és észak-afrikai hatásokat mutat az ókori rómaiak genetikai elemzése, és a kép korántsem vág egybe azzal, ahogy az ember a korabeli városokat elképzeli, derítette ki egy nagyszabású, 12 ezer évet felölelő populációgenetikai kutatás 127 DNS-minta alapján.