Egy közösségi támogatásból működő amatőr szervezet, a DigVentures egy önkéntese találta meg azt az üvegből készült, korona alakú apró figurát, ami miatt újra kellhet értékelni a viking kor kezdetének tekintett Lindisfarne elleni támadást. A bábut a régészek szerint a hnefatafl nevű táblajátékhoz használták, amely a sakk elterjedéséig a legnépszerűbb játéknak számított Észak-Európban, és arra utalhat, hogy már a viking kor kezdetének tartott, Lindisfarne kolostora elleni támadás előtt is komoly északi hatások befolyásolhatták Európa, vagy legalábbis a Brit-szigetek életét.

A leletre ráadásul véletlenül bukkant rá a DigVentures egyik önkéntesének anyja, aki szülinapozni ment a Szent Szigetként is emlegetett Lindisfarne-ra. A szervezet az itteni, 793-ban felégetett kolostor maradványait igyekszik feltárni, ekkor köszöntött be Európába a viking kor – egészen pontosan június 8-án, amikor a hajósok partra szálltak, kifosztották és felégették a szigetet. A krónikák szerint a britek Isten büntetésének tartották a támadást, amelyet hamarosan továbbiak követtek – ezek után még ha jó hírnek nem is, de csodának sem számított a viking hajók megjelenése. 

Crowdfunding a régészetben

A nemrégiben előkerült lelet nagyjából a Szent Sziget megtámadásának idejéből, a 8-9. századból származik, de David Petts szerint könnyen lehet, hogy a kolostor felégetése előtt már játszottak vele Lindisfarne-n. A sziget a támadás idején nyüzsgő csomópont lehetett kereskedőkkel, szerzetesekkel és zarándokokkal, az üvegfigura pedig arra utal, hogy valaki nem csupán ismerte és játszotta a hnefatafl-t, hanem a kor mércéjéhez képest még egy igazán elegáns készletre is volt pénze. 

Lisa Westcott Wilkins, a projekt egyik régésze szerint több szempontból is jelentős felfedezésről van szó: nem csupán maga a lelet jelentős, hanem az is kiderült, hogy az amatőr régészet a lindisfarne-i feltárásokhoz hasonló kezdeményezéseknek köszönhetően. Wilkins persze külön hangsúlyozta, hogy ehhez fontos a szakmai felügyelet is.

A hnefatafl pontos szabályai feledésbe merültek, a játékot a 13. században kiszorította Európából a sakk, a táblából és a bábukból is csak töredékek kerültek elő, bár népszerűségéről több saga is árulkodik. A játékszabályokat a közelmúltban a Maastrichti Egyetem kutatói mesterséges intelligencia alkalmazásával próbálták megfejteni, ebben az ősi egyiptomi szenet és az ír fidchell mellett a hnefataflhoz is több lehetséges szabályrendszert dolgoztak ki.