Egy közösségi támogatásból működő amatőr szervezet, a DigVentures egy önkéntese találta meg azt az üvegből készült, korona alakú apró figurát, ami miatt újra kellhet értékelni a viking kor kezdetének tekintett Lindisfarne elleni támadást. A bábut a régészek szerint a hnefatafl nevű táblajátékhoz használták, amely a sakk elterjedéséig a legnépszerűbb játéknak számított Észak-Európban, és arra utalhat, hogy már a viking kor kezdetének tartott, Lindisfarne kolostora elleni támadás előtt is komoly északi hatások befolyásolhatták Európa, vagy legalábbis a Brit-szigetek életét.

A leletre ráadásul véletlenül bukkant rá a DigVentures egyik önkéntesének anyja, aki szülinapozni ment a Szent Szigetként is emlegetett Lindisfarne-ra. A szervezet az itteni, 793-ban felégetett kolostor maradványait igyekszik feltárni, ekkor köszöntött be Európába a viking kor – egészen pontosan június 8-án, amikor a hajósok partra szálltak, kifosztották és felégették a szigetet. A krónikák szerint a britek Isten büntetésének tartották a támadást, amelyet hamarosan továbbiak követtek – ezek után még ha jó hírnek nem is, de csodának sem számított a viking hajók megjelenése. 

Crowdfunding a régészetben

A nemrégiben előkerült lelet nagyjából a Szent Sziget megtámadásának idejéből, a 8-9. századból származik, de David Petts szerint könnyen lehet, hogy a kolostor felégetése előtt már játszottak vele Lindisfarne-n. A sziget a támadás idején nyüzsgő csomópont lehetett kereskedőkkel, szerzetesekkel és zarándokokkal, az üvegfigura pedig arra utal, hogy valaki nem csupán ismerte és játszotta a hnefatafl-t, hanem a kor mércéjéhez képest még egy igazán elegáns készletre is volt pénze. 

Lisa Westcott Wilkins, a projekt egyik régésze szerint több szempontból is jelentős felfedezésről van szó: nem csupán maga a lelet jelentős, hanem az is kiderült, hogy az amatőr régészet a lindisfarne-i feltárásokhoz hasonló kezdeményezéseknek köszönhetően. Wilkins persze külön hangsúlyozta, hogy ehhez fontos a szakmai felügyelet is.

A hnefatafl pontos szabályai feledésbe merültek, a játékot a 13. században kiszorította Európából a sakk, a táblából és a bábukból is csak töredékek kerültek elő, bár népszerűségéről több saga is árulkodik. A játékszabályokat a közelmúltban a Maastrichti Egyetem kutatói mesterséges intelligencia alkalmazásával próbálták megfejteni, ebben az ősi egyiptomi szenet és az ír fidchell mellett a hnefataflhoz is több lehetséges szabályrendszert dolgoztak ki. 

Mesterséges intelligenciát eresztettek rá az évezredes játékokra, hogy megtudják, hogyan kell játszani velük

Dippold Ádám tudomány 2019. október 21.

Társasjátékok és táblajátékok már évezredek óta léteznek, de nem mindegyik futott be olyan szerencsés karriert, mint a sakk: az egyiptomi szenet vagy a kelta fidchell szabályairól nem maradt fenn semmilyen adat. A meglévő leletek alapján a kutatók a mesterséges intelligencia segítségével próbálják megfejteni, hogyan kell játszani velük.

Hogyan rekonstruáljunk római palotát, és hogyan ne?

Havas Zoltán tudomány 2019. július 31.

Ha nem kényszerítjük bele magunkat abba a helyzetbe, hogy mindenképpen az eredeti romokat felhasználva építünk meg valamit, akkor sokkal nagyobb tere marad annak, hogy a meglévő tudás mellett a kérdéseket, bizonytalanságokat, hiányokat is megosszuk a látogatókkal, írja Havas Zoltán régész a hányattatott sorsú Hadrianus-palota helyreállításáról.

Ötezer éves egyiptomi élesztővel sütött kenyeret a műkedvelő egyiptológus

Qubit.hu TECH 2019. augusztus 8.

A bostoni Peabody Múzeum egyiptomi gyűjteményében őrzött edényekben talált élesztőkultúrát élesztette fel és azzal sütött ehető kenyeret Seamus Blackley, az ismert amerikai videojátékfejlesztő.