Pixeles fotókból generál élethű arcokat a Duke Egyetem mesterséges intelligenciája

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Pár nappal az után, hogy a MyHeritage bemutatta a létező legjobb fényképjavító technológiaként hirdetett Photo Enhancer szolgáltatását, az észak-karolinai Duke Egyetem kutatói előálltak egy olyan, mesterséges intelligencia (AI) vezérelte eszközzel, amely teljesen kivehetetlen, akár 16x16 pixeles arcképekből is HD minőségű, élethű fotókat tud varázsolni. A feljavított képeken látható arcok ugyan nem egyeznek száz százalékig a rossz minőségű fotók alanyaival, sőt egyes esetekben egészen más, nem létező emberek jelennek meg rajta, de így is jól mutatják, mire képes 2020-ban az AI.

Az egyetem közleménye szerint a korábbi fényképjavító AI-technikák legfeljebb 8-szoros minőségjavulást tudtak elérni, de az új módszerrel akár 64-szer jobb minőségű fotókat lehet generálni annak köszönhetően, hogy az AI a finomabb részleteket (ráncok, szempillák, stb.) „odaképzeli” az adott arcra.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez a technika nem való arra, hogy például biztonsági kamerák rossz minőségű felvételei alapján azonosítsanak személyeket, mivel a mesterséges intelligencia kreatív megoldásaival élethű, de a valóságban nem létező arcok jelennek meg a feljavított képeken.

Forrás: Duke Egyetem

Míg a korábbi hasonló megoldások a rossz minőségű arcképek hiányzó részleteit úgy pótolták ki, hogy a rendszer által vizsgált valódi, éles fotók alapján az AI megpróbálta kitalálni, milyen textúrák illenek oda a legjobban, a Duke kutatói az egymással versengő neurális hálókat (GAN) vették igénybe. Ezzel a módszerrel a rendszer egy mesterségesen generált arcokból álló adatbázis átböngészése után próbálja megtalálni azt a képet, amely a leginkább hasonlít a pixeles fotóra.

A PULSE nevű rendszer úgy működik, hogy a két neurális háló ugyanazt az arcképadatbázist vizsgálja, és próbálja az ismert módszerrel kipótolni a hiányzó részleteket, és mivel a két hálózat által generált képek összehasonlításával folyamatosan finomhangolódik az arckép, a végeredmény sokkal nagyobb eséllyel hasonlít majd az eredeti, rossz minőségű fotó alanyára.

A PULSE és a korábbi fényképjavító rendszerek összehasonlításaForrás: Duke Egyetem

A Duke kutatói 40 embert kértek meg arra, hogy összesen 1440, a PULSE és öt másik fényképjavító rendszer által generált képet értékeljenek egy 1-től 5-ig terjedő skálán, és a PULSE nemcsak, hogy az első helyen végzett, de közel olyan élethűnek találták az általa generált képeket, mint az eredeti, jó minőségű fotókat.

A tanulmányt egyelőre preprint formában tették elérhetővé, míg a kódot a GitHubra töltötték fel.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: