A vizeletminta AI-vizsgálatából kiderülhet, hogy milyen betegségek alakulhatnak ki egy embernél
Az így végzett vizsgálat minden korábbi módszernél pontosabban elárulja az emberek biológiai és kronológiai kora közötti különbséget is.
Az így végzett vizsgálat minden korábbi módszernél pontosabban elárulja az emberek biológiai és kronológiai kora közötti különbséget is.
A kutatók egy rejtett molekuláris stabilizátorra bukkantak abban a fehérjében, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a herpeszvírusok sejteket fertőzhessenek. Ennek elrontása új antivirális terápiáknak ágyazhat meg.
A 3,3 milliárd évvel ezelőtt élt mikrobák nyomait kimutató módszerük a kutatók szerint paradigmaváltást hozhat az ősi földi életnyomok kutatásában, és besegíthet a földön kívüli élet keresésébe is.
Mesterséges intelligenciával folytatott vizsgálat tárta fel, hogy a maximális lehetséges sebesség 80-90 százalékával forog a galaxisunk középpontjában található Sagittarius A*.
Szöllősi Gergely és kollégái kiderítették, hogy egyes baktériumok már több százmillió évvel azelőtt megtanulták felhasználni és tolerálni az oxigént, hogy a gáz nagy mennyiségben megjelent volna a légkörben.
A Columbia Egyetem kutatóinak új módszerével videófelvételek alapján, előre eltervezett szimuláció nélkül tudnak megtanulni mozogni a robotok, így szinte bármilyen új helyzethez alkalmazkodnak.
Kétmilliárd csillag megfigyelésével elkészítette galaxisunk legpontosabb 3D-térképét, és bár csak tíz éven át működött, még évtizedekig ellátja munkával a csillagászokat. Magyar kutatók meséltek az európai távcső elképesztő eredményeiről.
Manapság lépten-nyomon a mesterséges intelligenciáról, önvezető járművekről, mRNS-alapú védőoltásokról és hasonló találmányokról hallhatunk, olvashatunk – ezek mind a mélytechnológiák közé tartozó innovációk. De mik azok a mélytechnológiák?
A csirketolmács AI egy ausztrál-japán kutatócsoport szerint képes az éhséget, félelmet, haragot, elégedettséget, izgatottságot vagy szorongást felismerni a kotkodácsolás alapján.
Többezres adatbázist szűrtek le rövid idő alatt, ami gépi segítség nélkül lehetetlen lenne. A módszer más kutatási területeken is használható.
A mérnöki és természettudományi szakokat elvégzők arányát tekintve az utolsók között vagyunk az EU-ban, és a pandémia alatt a közoktatásban is megnőtt a lemorzsolódás. Magyar kutatók vizsgálták, hogyan lehet javítani a helyzeten.
Párórás karrierrel mutatkozott be a nyilvánosságnak a kínai MOSS csetbot, ami egyébként jobban tud angolul, mint kínaiul.
A beszédfelismerő szoftverek még ma sem tökéletesek, és félő, hogy azoknak, akik hadarnak, akadozva, netán kisebb-nagyobb beszédhibákkal beszélnek, vagy ritkább dialektust használnak, még jó ideig inkább bosszúságot, mint megkönnyebbülést okoz a technológia.
Az angliai kutatócsoport által fejlesztett, gépi tanuláson alapuló alkalmazás az esetek 98 százalékában meg tudta határozni a betegséget, a páciensek 79 százalékánál ráadásul annak stádiumát is pontosan jelezte.
Van még mit tanulnia az orvosi mesterséges intelligenciának, mert akármilyen jó is egyes betegségek diagnosztizálásában, azt az esetek alig negyven százalékában tudja belőni, hogy érzi magát egy beteg.