WWF: a magyarok felülről várják a zöld megoldásokat

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A magyarok jelentős hányada a döntéshozóktól várná a megoldásokat a természeti és környezeti problémákra, vagyis felülről jövő iránymutatással és szabályozással még tovább lehetne ösztönözni az embereket a változásra – derül ki a Természetvédelmi Világalap hazai szervezete, a WWF Magyarország friss reprezentatív kutatásából.

Az 500 fő megkérdezésével, reprezentatív mintán, a magyarországi 18-59 éves városi lakosság körében végzett vizsgálat szerint a magyarok nagy része fontosnak és aktuálisnak tartja a környezeti problémákat, a kormányok és vállalatok globális összefogását azonban elengedhetetlennek tartják ahhoz, hogy elkerüljük a környezeti katasztrófát. 

Összefogás, egyéni megoldás és lemondó tagadás

A kutatásból kiderül, hogy a lakosság nagy része az egyéni felelősségvállalás helyett a felülről érkező megoldásokat szorgalmazná. A többség (49 százalék) a globális összefogást sürgetők körébe tartozik: ők úgy gondolják, az egyes emberek már kevesek a környezeti katasztrófa elkerüléséhez, és világméretű összefogásra lenne szükség a kormányok és vállalatok részéről. Ennél kevesebben, a megkérdezettek 36 százaléka az egyéni felelősségvállalást tartja a kulcsnak – szerintük ha minden ember csökkentené a saját fogyasztását és környezettudatosan élne, visszafordíthatók lennének a mai káros folyamatok. 

A megkérdezettek 16 százaléka tartozik a tagadók (5 százalék) vagy lemondók (11 százalék) csoportjába. Ők azok, akik szerint változtatni felesleges, bár különböző okokból: míg a lemondók szerint már nem tehetünk semmit, hogy elkerüljük a környezeti katasztrófát, a tagadók csak riogatásnak gondolják a klímaváltozást. 

Forrás: WWF Magyarország

Autózni muszáj?

A kutatás arra is kereste a választ, hogy a magyarok életük mely területén szándékoznak fenntarthatóbban élni, vagy akár már aktívan tesznek is ezért. Kiderült, hogy a lakosság 65 százaléka már most is takarékoskodik a vízzel, igen magas azok aránya (80 százalék), akik továbbra is kevesebb vizet szándékoznak fogyasztani vagy a jövőben tervezik meghozni ezt a döntést. A megkérdezettek  74 százaléka szeretné kerülni az eldobható műanyagok használatát, 59 százalékuk pedig már így is tesz. 

A magyarok élelmiszer fogyasztásának ökológiai lábnyoma is csökkenhet, ha a hajlandóságot valóban tettek követik: egyelőre a megkérdezettek 40 százaléka részesíti előnyben a helyi előállítású termékeket, 64 százalék pedig ezt továbbra is fenntartaná vagy ha eddig nem tette, akkor elkezdené. 77 százalék szeretné minimalizálni a kidobott élelmiszer mennyiségét, 53 százalék pedig már aktívan tesz is ezért.

Forrás: WWF Magyarország

Kiemelendő a kontraszt a magyarok szándékai és tettei között az utazás kérdésében. Az emberek 59 százaléka szeretne tömegközlekedéssel vagy kerékpárral munkába járni, de csak 28 százalék azok aránya, akik valóban ezt a közlekedési formát használják a mindennapokban. Hasonló a helyzet az autóhasználattal: a lakosság 54 százaléka kevesebbet autózna, de csak 18 százaléka cselekszik is így.

Természetvédelem

A közvéleménykutatásból kiderül, hogy a magyar lakosság a 12 legfontosabbnak ítélt problémája között olyan természeti, környezeti és fenntarthatósági kihívások találhatók, mint a műanyagszennyezés csökkentése, a globális felmelegedés lassítása, a természet védelme, a klímaváltozás hatásainak és a szén-dioxid kibocsátásának a csökkentése, az élelmiszerpazarlás visszaszorítása, a folyók és tavak állapotának megőrzése vagy erdeink fenntartható használata. 

A legfontosabbnak és legaktuálisabbnak ítélt problémák között nagy az átfedés, de bekerül egy új kihívás is, ami a legfontosabb problémák között nem szerepel: ez az őshonos magyar állat- és növényfajok, valamint élőhelyeik védelme. 

Fotó: WWF Magyarország

A WWF Magyarország szerint az európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) a nemzetközi összefogást célozza meg, amelybe jól illeszkedik az Európai Unió természetvédelmi politikáját 2030-ig meghatározó Biodiverzitás Stratégia és a fenntartható mezőgazdaságra, valamint élelmiszeriparra való áttérést célzó Termőföldtől az asztalig (Farm to Fork) stratégia. A WWF Magyarország szerint a pandémia kapcsán figyelembe kell venni a gazdaság újratervezésekor, hogy a környezet- és természetvédelmi célok nem csorbulhatnak. 

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: