Alkotmánysértő az erdőtörvény 2017-es módosítása: mostantól visszaszorulhatnak a tarvágások
Visszaállítják a természeti értékek megőrzésének feltételeit a védett és Natura 2000 területeken az Alkotmánybíróság friss döntése értelmében – közölte kedden Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) igazgatója. Az MME mellett két másik zöld civil szervezet, a WWF Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége is nagyra értékeli a döntést.
Bár a 2009-ben meghozott új erdőtörvény az érdekeltek széles körű bevonásával készült és természetvédelmi szempontból is sok előremutató előírást tartalmazott, az erdőgazdálkodók erőteljes nyomására 2017-ben módosították. A módosítás a civil szervezetek tiltakozása ellenére jelentősen csökkentette a védett és Natura 2000 erdőterületeken található természeti értékek védelmének eszközeit, az erdőlakó állatfajok állományainak megőrzését.
Az említett három szervezet a törvénymódosítás miatt az alapvető jogok biztosánál tett panaszt, aki 2019-ben az Alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy a kifogásolt törvény több ponton a visszalépés tilalmába ütközik, valamint sérti a jogbiztonságot.
Az Alkotmánybíróság hétfőn közé tett állásfoglalása szerint az alkotmánysértő rendelkezéseket megsemmisítette, és ezzel lehetővé tette az erdészeti és természetvédelmi hatóságok számára, hogy az összes erdőben az adott terület egyedi természeti értékeire alapozva rendelhesse el az értékek megóvásához feltétlenül szükséges intézkedéseket.
„Bár a törvénymódosítás célja az erdész ágazat nyilatkozatai alapján elsősorban az adminisztrációs terhek csökkentése lett volna, ehhez képest egy sor – a védett és Natura 2000 területeken álló erdőkre vonatkozó – természetvédelmi előírást is enyhítettek, illetve megszüntettek. A tarvágás legjobb alternatíváját jelentő, folyamatos erdőborítást biztosító kezelési módok visszaszorítása különösen fájdalmas lépés volt. Ennek kötelező bevezetéséért az állami erdők egy részén sokan küzdöttünk 2009-ben, erdészek és természetvédelmi szakemberek egyaránt” – idézi az MME közleménye Gálhidy Lászlót, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjét.
A hagyásfa csoportok és a holtfa megőrzése, a nagytestű védett madárfajok fészke körüli védőzónák meghagyása, valamint az erdészeti munkák időbeli korlátozása a biológiai sokféleség védelmének régóta elfogadott eszközei. Halmos Gergő, az MME igazgatója szerint ezért is okozott komoly csalódást, amikor azzal szembesültek, hogy ezek megóvását még a legértékesebb erdőkben sem garantálja a módosított törvény.
Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke szerint a társadalom alapvető elvárása az erdőkkel szemben a faanyag biztosításán túl egyre inkább a közjóléttel kapcsolatos értékek megőrzése felé mozdul el. Egészséges, jól működő erdőket kell fenntartani a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében, ami összhangban van az Európai Unió nemrégen közzétett Biodiverzitás Stratégiájának alapvetéseivel is. „A környezeti krízisek világát éljük, a természeti erőforrásaink felelős és fenntartható kezelése minden eddiginél fontosabb. Az erdőgazdálkodásnak, a mezőgazdaságnak és a vízgazdálkodásnak is igazodnia kell az emberek megváltozó elvárásaihoz, az élhető és egészséges környezet fontosságának felértékelődéséhez” – mondta Éger.
A szervezetek nagyra értékelik az alapvető jogok biztosának elemző munkáját és az Alkotmánybíróság döntését is – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. „Bízunk benne, hogy a jövőben a természetvédelem és az erdőgazdálkodás szereplői is zsinórmértékként tekintenek a most kiadott alkotmánybírósági határozatra, és a jövőben nem kerülhet sor olyan kirívó természetpusztításokra, mint a bükki Tar-kő vagy a Tiszaug melletti idős erdők letermelése.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
