Egy friss tanulmány szerint legalább egymilliárd ember ma is hisz a boszorkányságban
Boris Gershman amerikai közgazdász az emberek tágabb értelemben vett vallási meggyőződését firtató nemzetközi felmérések eredményeit összegezte.
Boris Gershman amerikai közgazdász az emberek tágabb értelemben vett vallási meggyőződését firtató nemzetközi felmérések eredményeit összegezte.
Az Ipsos 33 országban végzett közvéleménykutatása szerint a magyarok felének kényelmetlen téma a női változó kor még baráti társaságban is, és csupán a megkérdezettek ötöde mondja azt, hogy szabadon beszél róla.
Az Ipsos 34 országot érintő kutatása szerint a magyarok 53 százaléka szerint rossz vagy nagyon rossz az egészségügyi szolgáltatások színvonala, és 45 százalék úgy gondolja, hogy az állapot a jövőben tovább romlik. Ezzel toronymagasan megelőzzük az összes többi vizsgált országot.
Az Ipsos legfrissebb, a nemzetközi nőnapra időzített közvéleménykutatása szerint a maszkulin eszményeket Magyarországon a nők 40, a férfiaknak pedig 43 százaléka érzi veszélyben.
A 10 országban, köztük Magyarországon is elvégzett reprezentatív online felmérés szerint az emberek 39 százaléka jelenleg is elégedetlen a stressz szintjével, 37 százalékuk küzd alvászavarral, 30 százalékuk pedig azt állítja, hogy a járvány negatív hatással volt a testalkatára.
A Bath-i Egyetem vezetésével zajló felmérésben 10 ezer fiatalt kérdeztek meg az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Portugáliában, Brazíliában, Indiában, a Fülöp-szigeteken és Nigériában.
A 3M tizennégy országra kiterjedő felmérése szerint egyre többen gondolják úgy, hogy a tudományos oktatás megerősítése kulcsfontosságú a jövő szempontjából.
A WWF Magyarország reprezentatív mintán végzett közvéleménykutatásából kiderül az is, hogy a magyarok többsége szíve szerint nem autózna és a természetet is védené, de még nem teszi.
A közvéleménykutatók nem definiálták, hogy mit is jelentenek azok az arab számok.
Hódmezővásárhely egyik tanulsága a rejtőzködő szavazókban rejlő potenciál volt. Miért bujkálnak a választók, és mire számíthatunk ennek fényében a közvélemény-kutatóktól a kampányidőszakban? Milyen módszerekkel pontosítható az előrejelzés, amikor kultusza van a titkolózásnak?