1,4 millió éves csontbaltát találtak

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Különlegesen ritka leletre bukkantak a régészek Etiópiában: a csontból készült balta 1,4 millió éves, így az egyik legrégebbi ismert eszköznek számít, és valószínűleg húsfeldolgozásra használták. A balta vízilócsontból készült, és azt mutatja, hogy a pattintásos technikát a Homo erectus a kő mellett csont megmunkálására is használta.

Az etiópiai lelőhelyen eddig is rengeteg, az Acheulan-kultúrához tartozó kőeszközt találtak, a baltához hasonló lelet viszont csak Tanzániában került elő, ez elefántcsontból készült. A balta kidolgozása ugyanolyan, mint a hasonló korból származó kőszerszámoké, az élén található nyomok alapján valószínűleg hosszú vágásokra használták. 

A baltában a leginkább meglepő a kora: a kutatók korábban úgy gondolták, hogy félmillió évvel később készültek el az első hasonlóan finom kidolgozású szerszámok, bár kenyai leletek alapján a régészek az első primitív eszközök létrejöttét 3,3 millió évvel ezelőttre teszik.

Katsuhiro Sano, a Tohoku Egyetem régésze szerint az anyagválasztás is érdekes: bár a csontot hasonlóan munkálták meg, mint a korabeli kőeszközöket, ehhez jóval nagyobb kézügyesség és tapasztalat kellett, mint a többi szerszám elkészítéséhez. A régész szerint ez jóval komolyabb tudásra és anyagismeretre utal, mint amilyet korábban feltételeztek a másfél millió évvel ezelőtti előemberekről. Az eddigi bizonyítékok szerint a Homo erectus meglepően kreatívnak bizonyult, ha eszközhasználatról volt szó: amellett, hogy felmérte, hogy hogyan készíthet szerszámokat, azt is számításba vette, hogy milyen munkához milyen alapanyag szükséges.

Mérnöki műremek

A régészek szerint a lelet arra utal, hogy az ősemberek generációról generációra adták tovább az eszközkészítés fogásait, amikor pedig több csont állt rendelkezésükre, mint megmunkálható kő, ehhez az alapanyaghoz nyúltak. Sano szerint könnyen lehet, hogy a térségben vulkánkitörés történt, ezért kellett csontból faragni a baltát, de az sem lehetetlen, hogy az ősember egyszerűen jobb választásnak vélte a csontot az adott feladatra, mint a követ. 

Az, hogy az eszközt hasonlóan munkálták meg, mint a kőbaltákat, arra is utalhat, hogy a Homo erectus sokkal fejlettebb szociális életet élt, mint eddig hitték. A balta szimmetrikus kidolgozása alapján valószínű, hogy a készítője előre eltervezte, hogy mit akar kifaragni a csontból, az eszköz hegyének elvékonyítása pedig arra utal, hogy kifejezetten egy megoldandó feladatra optimalizálták a baltát. A használat nyomai alapján valószínűleg egy vadász lehetett a balta tulajdonosa, a 13 centiméteres pengén található karcolások és kopások alapján húsfeldolgozásra használhatták.

Magyarországon nincs még egy olyan újság, mint a Qubit. De ahhoz, hogy továbbra is lehessen, arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy támogassátok erőfeszítéseinket egyszeri vagy rendszeres adománnyal, és járuljatok hozzá, hogy a Qubit még alaposabb, még hitelesebb, még tudományosabb tudjon lenni.
Támogasd a Qubit munkáját – nekünk minden segítség számít!