Az edzés az agyat is fiatalítja
Csodákat tehet az öregedő aggyal az a fehérje, ami egy amerikai kutatás szerint testmozgás hatására szabadul fel a májból, majd eddig nem tisztázott módon megfiatalítja az agyszöveteket. Ha valóban a fehérje okozza a jobb kognitív állapotot a szerrel beoltott egereknél, előbb-utóbb akár tabletta formájában is hozzá lehet majd jutni a testedzés ezen előnyeihez – írja a New York Times.
A GPLD1 névre keresztelt fehérjét a máj termeli, ha az ember (vagy az állat) eleget mozog, és úgy tűnik, hogy segít megóvni az agyszövetet az öregedéssel járó károsodásoktól, illetve elősegíti az új neuronok fejlődését. A kutatók szerint a fehérje nagyobb mennyiségben van jelen azoknál az egereknél, amelyeket rendszeres tornára fogtak, ezek az állatok pedig jobban teljesítettek a kognitív teszteken is.
Mivel nem voltak biztosak benne, hogy nem valami egérspecifikus dologról van-e szó, embereket is vizsgáltak, és arra jutottak, hogy azoknak az idős embereknek, akik rendszeresen mozogtak, jóval több GPLD1 található, mint a kontrollcsoportnak, és jobban is teljesítettek a memóriateszteken, mint passzívabb társaik.
Nem tudják, hogyan, de működik
A korábbi kísérletek során bebizonyosodott, hogy az idősebb egerek kognitív funkciói is javulnak, ha fiatalabb példányoktól kapnak vérátömlesztést, most viszont az is kiderült, hogy a testedzés kortól függetlenül elősegíti a gondolkodást. A kutatás során az is kiderült, hogy az edzett (vagy edzett vérrel beoltott) egerek hippokampuszában kétszer annyi új neuron fejlődött, mint a lustákéban, de ennek a pontos okát a biológusok még vizsgálják.
A fehérje ugyanis nem jut át a vér-agy gáton, így közvetlenül nem is fejtheti ki a hatását a hippokampuszban: a kutatók szerint egy olyan láncreakciót indít be, amely végül pozitív hatással van az agyra, de ennek a pontos működése még nem ismert. Valószínű, hogy a mozgás hatására termelt fehérje véralvadásgátló és gyulladáscsökkentő folyamatokat indít el a szervezetben, ezért a kutatók azt remélik, hogy a felfedezés a demencia kezelésében is fontos lehet. Coleen Murphy, a Princeton Egyetem kutatója szerint a szer mesterséges előállításával azokon az időseken is sokat lehetne segíteni, akik már nem tudnak tornázni, de azokon is sokat segíthet majd, akik valamilyen sérülés után lábadoznak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: