Az edzés az agyat is fiatalítja

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Csodákat tehet az öregedő aggyal az a fehérje, ami egy amerikai kutatás szerint testmozgás hatására szabadul fel a májból, majd eddig nem tisztázott módon megfiatalítja az agyszöveteket. Ha valóban a fehérje okozza a jobb kognitív állapotot a szerrel beoltott egereknél, előbb-utóbb akár tabletta formájában is hozzá lehet majd jutni a testedzés ezen előnyeihez – írja a New York Times. 

A GPLD1 névre keresztelt fehérjét a máj termeli, ha az ember (vagy az állat) eleget mozog, és úgy tűnik, hogy segít megóvni az agyszövetet az öregedéssel járó károsodásoktól, illetve elősegíti az új neuronok fejlődését. A kutatók szerint a fehérje nagyobb mennyiségben van jelen azoknál az egereknél, amelyeket rendszeres tornára fogtak, ezek az állatok pedig jobban teljesítettek a kognitív teszteken is. 

Mivel nem voltak biztosak benne, hogy nem valami egérspecifikus dologról van-e szó, embereket is vizsgáltak, és arra jutottak, hogy azoknak az idős embereknek, akik rendszeresen mozogtak, jóval több GPLD1 található, mint a kontrollcsoportnak, és jobban is teljesítettek a memóriateszteken, mint passzívabb társaik. 

Nem tudják, hogyan, de működik

A korábbi kísérletek során bebizonyosodott, hogy az idősebb egerek kognitív funkciói is javulnak, ha fiatalabb példányoktól kapnak vérátömlesztést, most viszont az is kiderült, hogy a testedzés kortól függetlenül elősegíti a gondolkodást. A kutatás során az is kiderült, hogy az edzett (vagy edzett vérrel beoltott) egerek hippokampuszában kétszer annyi új neuron fejlődött, mint a lustákéban, de ennek a pontos okát a biológusok még vizsgálják. 

A fehérje ugyanis nem jut át a vér-agy gáton, így közvetlenül nem is fejtheti ki a hatását a hippokampuszban: a kutatók szerint egy olyan láncreakciót indít be, amely végül pozitív hatással van az agyra, de ennek a pontos működése még nem ismert. Valószínű, hogy a mozgás hatására termelt fehérje véralvadásgátló és gyulladáscsökkentő folyamatokat indít el a szervezetben, ezért a kutatók azt remélik, hogy a felfedezés a demencia kezelésében is fontos lehet. Coleen Murphy, a Princeton Egyetem kutatója szerint a szer mesterséges előállításával azokon az időseken is sokat lehetne segíteni, akik már nem tudnak tornázni, de azokon is sokat segíthet majd, akik valamilyen sérülés után lábadoznak.

Magyarországon nincs még egy olyan újság, mint a Qubit. De ahhoz, hogy továbbra is lehessen, arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy támogassátok erőfeszítéseinket egyszeri vagy rendszeres adománnyal, és járuljatok hozzá, hogy a Qubit még alaposabb, még hitelesebb, még tudományosabb tudjon lenni.
Támogasd a Qubit munkáját – nekünk minden segítség számít!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: