Genetikusok korábban is összefüggésbe hozták a rövidebb várható élettartamot a sérülékeny Y-kromoszómákkal. Egérkísérletekkel most sikerült bizonyítékot találni a szív- és érrendszeri egészséget befolyásoló mechanizmusra.
A japán Jamanasi Egyetem kutatóinak az elhalt sejtek sejtmagját kellett visszanyerniük, de egészséges egereket tudtak létrehozni az eljárással.
Magyar kutató részvételével egereken végzett kutatás tárta fel, hogyan hat a stressz a különböző agyterületeken keresztül az immunsejtek viselkedésére és a vírusos fertőzésekkel szembeni adaptív immunválasz hatásosságára.
Oda-vissza kipróbálták a módszert: a fiatal vér fiatalít, az öreg vér öregít. A kutatók a fiatal és idős egereket egy keringési rendszerre kötötték, hogy azonosítsák a szomatikus és őssejteket érintő mechanizmusokat.
A kevesebb fehérjét és több szénhidrátot tartalmazó étrend egészségügyi hasznát már egy ideje hangoztatják az orvoskutatók, de a diéta élethossznövelő hatását egyetlen hormon szabályozhatja – ezt találták most meg egerekben.
A bélbaktériumok és az agy működése közötti kapcsolat egyre nyilvánvalóbb: egy friss kísérletben fiatal egerek bélflóráját ültették át idősebb egyedekbe, amelyek azonnal kognitív javulást mutattak. A kutatók óvatosságra intenek, de a jelek szerint az emésztőrendszerben rejlik a fiatalság kulcsa.
Az új spermiumtovábbítási módszert fejlesztő kutatók eredetileg űripari felhasználásra szánták a liofilizált egér-örökítőanyagot, de mostanra a japán postákra, illetve a szilveszteri képeslapokra is beszivárgott. Illetve éppen hogy nem szivárgott; ez tiszta, száraz és biztonságos technológia.
A Perthben működő Animal Resources Center (ARC) működtetése nem gazdaságos, ezért a következő 12-18 hónapban felszámolják a céget, a kutatóknak más kísérleti állatok után kell nézniük. Az ARC Ausztrália mellett Indonéziába, Malajziába, Új-Zélandra és Szingapúrba is szállított állatokat.
Százötven éve elkönyvelték, hogy a Gould-féle egér sajnos kihalt, most kiderült, hogy ez a faj semmiben sem különbözik a még mindig megtalálható, de ugyancsak veszélyben lévő djoongaritól, amelynek a megmentésén a kilencvenes évek óta fáradoznak.
Táplálkozástudományi szakértők szerint ideje lenne egészségesebb étrendre váltani az állatkísérletekben, ha pedig ezt egységessé is tennék, megbízhatóbb és könnyebben összevethető eredményekhez juthatnának a kutatók. Volt már hasonló törekvés, de az már nem felel meg a modern követelményeknek.
Az ausztrálok már tiltott rágcsálóirtó szerekből is bevásároltak, hogy megszabaduljanak a megállás nélkül szaporodó egerektől, amelyek a függönyön felmászva ugranak be az emberek ágyába, és dollármilliárdos károkat okoznak a termelőknek.
A kutatók a hatvanas évek óta vitatkoznak rajta, hogy lehetséges-e oxigént juttatni egy emlős szervezetébe a rektumán keresztül. Egy friss japán tanulmány szerint lehetséges: oxigénszegény környezetben disznók és egerek véroxigén-szintjét is sikerült szinten tartani egy új eljárással, ami később akár emberéleteket is menthet.
Egy fehérjepár módosításával a kísérleti állatok hatalmas izmokat növesztettek a Földön, és kondíciójukat a Nemzetközi Űrállomáson töltött egy hónap során is megőrizték.
Egereken és embereken végzett kísérletek szerint a testmozgás hatására felszabaduló GPLD1 nevű fehérje nagyon jót tesz az agynak. Azt, hogy minek köszönhető a pozitív hatás, még nem tudják pontosan, mindenesetre azok, akik mozogtak, a kognitív teszteken is jobban teljesítettek.
Egy amerikai biológus húsz éve azon fáradozik, hogy azok a laborkísérletekhez használt egerek és patkányok, amelyeken a tudósok már kikísérletezték magukat, szerető otthonra találjanak. A patkányokat leginkább azok a kutatók viszik haza, akik kísérleteztek rajtuk, őket legalább már ismerik.
Emberi őssejtekkel láttak el egérembriókat, és hetek alatt olyan szövetekben mutatták ki az emberi eredetű sejteket, amelyekből a szív, az agy és a szemek is kialakulnak.
A Farallon-szigeteken annyira elszaporodtak a házi egerek, hogy végveszélybe sodorták a természetes ökoszisztémát. A szövetségi szakértők ezért méreggel irtanák a rágcsálókat, a kaliforniai természetvédők szerint azonban nem a patkányméreg a megoldás.
Jóval többet futottak az űrbe küldött laboregerek, mint a földi kontrollcsoport tagjai – derül ki a Nature-ben publikált tanulmányból. A miértre nem született még egyértelmű magyarázat.
A tudósok szerint néhány éven belül a humán gyógyászatban is bevethető lesz a módszer az időskori makuladegeneráció, illetve a retinitis pigmentosa kezelésére.
Az egerek alapvetően nem szenvedhetnek Alzheimer-kórban, a kutatók mégis rajtuk akarják vizsgálni a lehetséges gyógymódokat. Új, génmódosított egerek kellenek, mert az a gyógyszer, amely rajtuk segített, nem válik be az embereknél.
17 milliméteresen. De nem a tudás a fontos, hanem az oda vezető út!
Miután a 2016-17-es idényben a férfi vízilabda Bajnokok Ligájának és az Európa-kupának a trónjára is magyar csapat ült fel, kíváncsiak lettünk, hogy kell-e vajon annyi pénz a nemzetközi sikerek eléréséhez vízilabdában, mint mondjuk a férfi kézilabdában. Röviden és tömören: a töredéke is elég. Mutatjuk a számokat!