Japán kutatók egy új, a CRISPR-technológián alapuló eljárással távolították el a donor Y-kromoszómáját, majd a hím és nőstény klónokat pároztatták – az így született utódok már több mint egy éve makkegészségesek.
A gortüszi Apollón-szentélyből előkerült 450 egércsontváz arról árulkodik, hogy Szmintheusz Apollón tisztelete a szigeten is jelen volt.
Kutatók azt találták, a viszketésnek megvan a saját „érzékszerve", méghozzá a testet borító legpuhább szőrszálak.
Az előkerült dokumentumokból kiderül, hogy Eger városa stikában 30 ezer forintért vásárolta vissza a szeméttelepről az értékes, 4 milliós belsőépítészeti alkotást, majd 860 ezer forintért próbálta helyreállíttatni – kevés sikerrel.
A városi önkormányzat tavaly szétdaraboltatta és hulladéktelepre vitette az egykori Kepes Intézet utolsó, még az épületben maradt műtárgyát. Most diadalmasan bejelentette, hogy előkerült. De milyen állapotban?
Mik az állatkísérletek korlátai? Miért nehéz objektíven mérni a fájdalomcsillapítók hatását? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Idős egerek bélbaktériumainak átültetése a várakozásokkal ellentétben javította a fiatal egyedek petefészek-működését, ami a jövőben új utakat nyithat a meddőség és a menopauza tüneteinek kezelésében.
Az Exeteri Egyetem génszerkesztett viaszmoly-lárváit olcsó előállítani, sejtszinten hasonlóan reagálnak a gombás vagy bakteriális fertőzésekre, mint az emlősök, a használatuk pedig etikai szempontból is kevésbé kifogásolható, mint az egereké.
A nemzetközi hírű Kepes György hagyatékára épülő intézmény idén megszűnt Egerben, az épületet az érsekség vette át. Egyetlen tárgy maradt benne, egy kortárs tervezőcsoport belsőépítészeti műve – ennek estek neki és hajították szemétre, bár a város azt mondja, restaurálni akarják.
Jobban túlélnek az emberi bél-, máj- és agysejtek az egerekben, ha nem közvetlenül az embrióba juttatják, hanem laborban organoidokká növesztik, és a magzatvízhez adják őket.
Olyan új technológiát fejlesztettek ki kutatók, amellyel egyetlen egéren egyszerre 25 antitestet lehet tesztelni. Ez gyorsabb tesztfolyamatot és kevesebb laboratóriumi egeret jelent.
Kicsiben kell kezdeni, hogy nagyot lehessen alkotni.
Két egymástól független kutatásban is megfigyelték, hogy a fiatal állatok harapdálják és lökdösik a bajba jutott egeret, sőt, az eszméletlen beteg nyelvét is oldalra húzzák, hogy szabadon hagyják a légutakat.
A sajtban található mirisztamid nevű zsírsav az egerek esetében javította az emlékezőképességet, a fogyasztása után megemelkedő BDNF-szint alapján pedig a kutatók úgy gondolják, hogy a kognitív hanyatlás ellen is hasznos lehet.
A fejlesztés új távlatokat nyit az agyműködés kutatásában és a látást helyreállító agy-számítógép interfészek fejlesztésében.