Olyan új technológiát fejlesztettek ki kutatók, amellyel egyetlen egéren egyszerre 25 antitestet lehet tesztelni. Ez gyorsabb tesztfolyamatot és kevesebb laboratóriumi egeret jelent.
Kicsiben kell kezdeni, hogy nagyot lehessen alkotni.
Két egymástól független kutatásban is megfigyelték, hogy a fiatal állatok harapdálják és lökdösik a bajba jutott egeret, sőt, az eszméletlen beteg nyelvét is oldalra húzzák, hogy szabadon hagyják a légutakat.
A sajtban található mirisztamid nevű zsírsav az egerek esetében javította az emlékezőképességet, a fogyasztása után megemelkedő BDNF-szint alapján pedig a kutatók úgy gondolják, hogy a kognitív hanyatlás ellen is hasznos lehet.
A fejlesztés új távlatokat nyit az agyműködés kutatásában és a látást helyreállító agy-számítógép interfészek fejlesztésében.
A jelenséget feltáró Ferdinand von Meyenn, a Zürichi Műszaki Egyetem professzora a Qubitnek elmondta, hogy a felfedezés precíziós terápiáknak ágyaz meg, de ezek kifejlesztése még évekbe telik.
Amikor egerek agyában gátoltak egy idegpályát, az állatok folyamatos félelemben ragadtak – így derült fény a GABA és a glutamát alapú sejtáramkörök félelmet szabályozó szerepére.
A szoptatós korú egérkölykök vizsgálata abban segít, hogy többet megértsünk az emlősök esetében az anya-gyerek kötődés működéséről és természetéről.
A nagyvárosok faunája elkezdett alkalmazkodni a gyorskajákhoz, a környezetszennyezéshez és az ember által beszűkített élettérhez. De miért nőnek nagyobbra a balatoni siklók, és hogyan tanulták meg a légkondi használatát a phoenixi törpepapagájok?
Az egerek, ha tehetik, elkerülik az olyan ingereket, mint amikor levegőt fújnak az arcukba. Hogy ez a tanulási folyamat hogyan is játszódik le a bazális előagyban, arra most Hangya Balázs vezetésével Hegedüs Panna és kollégái derítettek fényt.
Egy friss svájci kutatás szerint az arany nanorészecskékből és tejsavóból készült gél az egereknél már bevált, és némi fejlesztés után az embereknél is bevethető lehet majd.
A súlytalanság és a magas sugárzás ellenére sikerrel jártak a japán kutatók a Nemzetközi Űrállomáson.
Ultrahangos impulzusokkal stimulálták a rágcsálók agyának adott régióit, így azok testhőmérséklete, szívverése és anyagcseréjük sebessége is csökkent. Amikor abbahagyták a jeladást, úgy ébredtek fel, mint ha mi sem történt volna.
A vérképző őssejtek egyszeri módosításával és átültetésével tovább maradtak aktívak és egészségesek az egerek. A mutáció a rákgyógyszerek által célzott PD-1 fehérje szintjét is csökkenti.
A mesterséges édesítőszer egy friss kutatás szerint veszélytelen: napi 10 szukralózos üdítőt vagy 30 csésze kávét kellene meginni, hogy átlépjük az egészséges szintet. Magas dózisban azonban tompította az egerek T-sejtes immunválaszát, ami akár emberi betegségek egyszerű és hatékony terápiáját is előrevetítheti.