Négy évvel a tünetek megjelenése előtt jelezte a rákot egy vérteszt
Évekkel a tünetek megjelenése előtt kimutatta a tumor jeleit szinte az összes, később rákos megbetegedéssel diagnosztizált alanynál egy amerikai kutatók által kifejlesztett vérteszt, a PanSeer, derül ki a Nature Communicationsben a héten megjelent tanulmányból. A több mint tíz éven át zajló kutatásban több mint 120 ezer egészséges tesztalanytól vettek le vérplazmát, közülük az évek folyamán mintegy ezren lettek rákosak.
Számos korábbi kutatás bizonyította, milyen szoros összefüggésben van a korai diagnózis a daganatos megbetegedések túlélési rátájával. Egy 1997-es tanulmány szerint például az 1980-as évek óta a korai diagnózisnak és az ezt követő hatékony ellátásnak köszönhetően az Egyesült Királyságban több mint 50 százalékkal csökkent a 65 év alatti nők körében a mellrák miatti halálozás aránya.
„Négy évvel az előtt, hogy ezek az emberek besétálnak a kórházba, a vérükben már ott vannak a rákos megbetegedés jelei” – mondta a Scientific Americannek Kun Zhang, a Kaliforniai Egyetem (San Diego) biomérnöke, a tanulmány egyik társszerzője. Hozzátette, hogy ezt az összefüggést így még senki nem mutatta ki.
Korábbi hasonló vértesztkísérleteknél a kutatók általában olyanoktól gyűjtöttek vérmintákat, akiket már diagnosztizáltak valamilyen daganatos betegséggel. Ezután megnézték, hogy ezekben a mintákban a genetikai elváltozások (elsősorban DNS-metilációk) és bizonyos vérfehérjék vizsgálatával pontosan ki tudják-e mutatni a rosszindulatú sejtek jelenlétét. Ezzel szemben Zhang és kollégái olyanoktól kezdtek el vérmintákat gyűjteni, akik látszólag semmi jelét nem adták a rákos megbetegedésnek.
Több mint 123 ezer alany, 90 százalékos pontosság
2007-ben összesen 123 115 egészséges tesztalanyt vontak be a kutatásba a kínai Tajcsou városában, és a résztvevők évente egészségügyi kontrollvizsgálatokon vettek részt. A hosszú évekig tartó kísérlet sikeréhez speciális raktárat építettek a vérmintáknak – itt tárolták a vizsgálat végéig összegyűlt, mintegy 1,6 millió mintát.
A PanSeer kifejlesztésekor Zhang és kollégái azokra a szervekre koncentráltak, amelyek sejtjei a leggyakrabban rákosodnak el – ide tartozik a gyomor, a nyelőcső, a végbél, a tüdő és a máj. A teszt DNS-metilációs mintázatok kimutatását végzi, mivel korábbi kutatások szerint az abnormális DNS-metiláció, vagyis amikor a gén funkcióját és a génexpressziót potenciálisan megváltoztató metilcsoport kapcsolódik a DNS-hez, számos esetben jelezhet rákos megbetegedést, például hasnyálmirigyrákot és vastagbélrákot.
Maga a teszt úgy működik, hogy a vérmintából izolálja a DNS-t, és a rákos megbetegedés jelenlétét legnagyobb eséllyel kimutató, 500 DNS-helyen (lókuszon) megméri a DNS-metiláció mértékét. Ezután egy algoritmus egyetlen pontszámmá összesíti az eredményeket, ez jelöli, mekkora valószínűséggel fejlődhet ki daganat az vizsgált személy szervezetében.
A kutatók 191, később rákos megbetegedéssel diagnosztizált alany vérmintáját és kontrollcsoportként ugyanannyi egészséges egyén vérmintáját is letesztelték. Az eredmények alapján mintegy 90 százalékos pontossággal tudták négy évvel a tünetek megjelenése előtt megállapítani a megbetegedés valószínűségét, és eredményeknek mindössze 5 százaléka bizonyult tévesnek.
Messze még a klinikai alkalmazás
Colin Pritchard, a Washingtoni Orvosi Egyetem molekuláris patológusa a Scientific Americannek elmondta: az új tanulmány érdekes utakat nyit meg a vérplazma-alapú rákszűrésben, fontos azonban, hogy egy másik, független kutatócsoport validálja majd az eredményeket, mielőtt bárki fontolóra venné a teszt klinikai használatát. Zhang egyetértett abban, hogy további kutatásra van szükség: mint mondta, egy hasonlóan nagyszabású utánkövető vizsgálat lefolytatását kormányzati vagy ágazati partnerekkel tudná elképzelni.
Pritchard mindenesetre arra is figyelmeztetett, hogy ha a jövőben elérhetővé is válnak rákszűrésre alkalmas vértesztek, azokat valószínűleg nem lehet majd minden rákfajta esetén alkalmazni, hiszen bizonyos rákos elváltozások például nem mutathatóak ki a vérplazmából, vagy túl gyors lefutásúak ahhoz, hogy kialakulásukat előre lehessen jelezni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: