Az utóbbi években az antibiotikum-rezisztencia világszerte óriási népegészségügyi problémává nőtte ki magát: egyes szakértők szerint 2050-re többen halhatnak meg szuperkórokozók miatt, mint rákban. A Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a gyomorbetegségeket okozó Helicobacter pylori és az antibiotikum-rezisztencia kapcsolatát vizsgálták, hogy feltárják a rezisztens baktériumok terjedésének forrásait és azt, hogyan lehet csökkenteni a járványszerűen terjedő antibiotikum-rezisztenciát.
Utolérheti-e a következő 10-20 évben a robotkarok funkcionalitása az emberi kart? A Qubit podcastjának vendége Lévay György biomechanikai mérnök, aki tíz éve egy betegségben elveszítette mindkét kezét, és intelligens robotkarok fejlesztésére tette fel az életét.
A karibi szigetország már négy koronavírus elleni vakcinajelölttel büszkélkedhet, és tervei szerint még az év első felében beoltaná saját lakosságát. A fennmaradó mennyiséget a nyugati vakcinabeszerzésekből kimaradó országoknak adná el, és vakcinaturizmussal indítaná újra a járvány miatt haldokló gazdaságát.
A Karikó Katalin és Drew Weissman által szabadalmaztatott eljárás reményt ad arra, hogy a koronavírus ellen kifejlesztett technológiát a jövőben olyan súlyos betegségek gyógyítására is be lehet vetni, mint a sarlósejtes vérszegénység, a cisztás fibrózis, a melanoma vagy a tüdőrák.
Hogyan lehet a jövőben elpusztult agyszövetek pótlásával Parkinson-kóros betegeket vagy a szívizomsejtek regenerálásával szívbetegeket gyógyítani, esetleg gerincvelő-sérüléseket génmódosított sejtekkel kijavítani? Erről is szó lesz a CEU csütörtök esti rendezvényén, a Határtalan tudáson. A beszélgetés egyik résztvevőjével, Dinnyés András őssejtkutatóval beszélgettünk a regeneratív orvoslás jövőjéről.
A tudomány most ott tart, hogy egyesével próbálja összekapcsolni a rákos daganatokat okozó génhibákat az egyes gyógyszerekkel. A budapesti székhelyű Oncompass Medicine szoftvere viszont a mesterséges intelligencia segítségével képes megmondani, hogy ha egy betegnek öt génmutációja van egyszerre, melyik az a gyógyszer, amellyel a legtöbb génhiba hatását lehet semlegesíteni. Peták Istvánnal, a cég vezetőjével beszélgettünk.
Egyszer még filmre vihetik a legreménytelibb génszerkesztési eljárás történetét, amelyben nagy egyetemek és tőkeerős cégek feszülnek egymásnak a szabadalomért egészen a mai napig. Az eljárás kidolgozásáért többen igényt tarthattak volna a Nobel-díjra, Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna mégis megérdemelten vitte el a pálmát.
Ötödször fordult elő dokumentálhatóan, hogy valaki kétszer is átesett a COVID-19 fertőzésen. Az eset súlyos kérdéseket vet fel arról, hogyan is működik a vírussal szembeni immunitás.
15 közép- és kelet-európai startup, köztük négy magyar cég mutatkozott be az EIT Health InnoStars Awards Demo Day online rendezvényén. Az innovátorok 25 ezer eurós finanszírozást jelentő fődíjért versengenek.
Egy amerikai tanulmány szerint a kannabiszfogyasztóknak műtéteknél nagyobb dózisú altatásra, a beavatkozások után pedig több fájdalomcsillapítóra lehet szükségük.
Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice nagy hatású kutatása azonosította a potenciálisan májzsugort és májtumort okozó vírust. A kidolgozott új terápiákkal milliók életét sikerült megmenteni.
Amerikai kutatók kísérlete mutatta ki, hogy a placebo még akkor is nyugtató hatással van az érzelmi stresszt átélőkre, ha tudják, hogy nem igazi gyógyszert vettek be. A változás az agyi elektromos aktivitásban is megmutatkozott.
A több mint tíz éven át zajló kutatásban 123 115 egészséges tesztalanytól vettek vérplazmát, és a teszt mintegy 90 százalékos pontossággal mutatta ki a későbbi daganatos megbetegedés valószínűségét.
Orvostörténeti jelentősége vitathatatlan, de azt a mai napig nem tudni pontosan, hogyan és miért halt meg alig 47 éves korában a gyermekágyi láz felszámolásának magyar apostola.
Ma a páciens általában akkor jelenik meg az egészségügyi ellátórendszerben, ha már kialakult a betegsége, és utána próbálják az orvosok kezelni a problémát gyógyszerekkel vagy különböző beavatkozásokkal. Létezik alternatíva?
A társadalom ijesztő mértékben öregszik, és közel az a pont, hogy nem lesz elég emberi munkaerő az idősek ellátására. Drajkó Zsombor, a Semmelweis Egyetem klinikai szakorvosa szerint a robotok egyre elterjedtebbek az egészségügyben, de sok feladatot nem tudnak megoldani, és gyakran az ember is ellenérzéssel viseltetik irántuk.