Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk harmadik epizódjában négy magyar ökológus segítségével mutatjuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és azt, hogy miként lehetne ellenük a mostaninál hatékonyabban védekezni.
A környezet- és természetkímélő metódust a Természettudományi Kutatóközpont, a Bay Zoltán Kutatóintézet, valamint az ELTE Kémiai, illetve a Fizikai és Csillagászati Intézet kutatói közösen dolgozták ki.
Az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság akciója során „összesen 2850 hektárnyi vízfelületen, főként a lakott települések közelében juttatják ki a lárvák elleni szelektív készítményt”.
A Greendexen publikált anyag a Debrecen területén júliusban végzett légi műveletsorozat közvetlen hatásait dokumentálja.
Az Országos Vérellátó Szolgálat szerint két budapesti kerület és Szeged lakosai nem adhatnak vért, ha egy tigrisszúnyog megcsípte őket. Az általunk megkérdezett szakértők túlzásnak érzik a korlátozást, és szerintük nem a tigrisszúnyogra kellene koncentrálni.
Az idei szúnyogszezonban mintha a korábbi években nem látott mennyiségben támadnának a vérszívók. Magyarországon az uniós tilalom ellenére még mindig kémiai, repülős gyérítés zajlik, ami más rovarokat is elpusztít, így a madaraknak is kevesebb táplálék jut.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság légi és földi úton is kijuttatja azokat a mikroorganizmusokat, amelyek a kémiai anyagokkal szemben a szúnyoglárvákra és nem a kifejlett egyedekre hatnak, így jóval hatékonyabbak.
A jelenleg használt egyetlen vakcina, a Mosquirix mindössze 39 százalékos hatásosságú, a BioNTech oltása a tervek szerint 90 százalékos lenne, és nonprofit alapon terjesztenék Afrikában.
Az Ökológiai Kutatóközpont által elindított weboldal a citizen science jegyében a lakossági megfigyelések és bejelentések segítségével térképezi fel a magyarországi inváziós csípőszúnyogfajok elterjedését.
A pókokra, a méhekre, a katicákra, de még a halakra is halálosak lehetnek a szúnyogok ellen bevetett vegyi fegyverek, amelyek az embereknél is okozhatnak egészségügyi problémákat. Garamszegi László, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója szerint létezik más megoldás.
A földi irtás mellett légi gyérítésre Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar megyében, továbbá Szolnok térségében kerül sor a napokban. Bár az irtást zömmel most is kémiai szerekkel végzik, de már Magyarországon is bevetik a mikrobiológiai módszereket.
Az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete szerint a légi kémiai védekezés jelentős környezetszennyező mellékhatásokkal jár, az alkalmazott hatóanyag közismerten mérgező számos más repülő rovarfajra, és akár tömeges halpusztulást is okozhat.
Egy zanzibári kísérletben egyelőre a maláriát terjesztő szúnyogok petéinek és lárváinak helyet biztosító vízterületeket térképezték fel drónokkal, de később akár közvetlen rovarirtást is végezhetnek velük.