Nincs rá bizonyíték, hogy a szúnyog terjesztené az új koronavírust
„Az új koronavírus nem terjed szúnyogcsípés által. Jelenleg nincs olyan megalapozott információ vagy bizonyíték, amely alátámasztaná, hogy a vírus rovarcsípés útján is átadható” – írják az ENSZ-békefenntartók honlapján.
Cameron Webb, a Sidney-i Egyetem orvosi entomológiával foglalkozó kutatója ugyanezt állítja a témát körbejáró cikkében a Conversation oldalán. A szúnyog a világ legveszélyesebb állata, mivel az általa közvetített kórokozók évről évre félmillió ember halálát, illetve több százmillió ember súlyos megbetegedését okozzák. Arra viszont egyelőre nincs tudományos bizonyíték, hogy a COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírust is elkapnák, amikor megcsípnek egy fertőzöttet. Arra pedig pláne nincs, hogy utána átadnák valaki másnak.
A nőstény szúnyogoknak azért van szükségük a vérre, hogy petéik kifejlődhessek. A vírusok ezt a viselkedést is kihasználhatják arra, hogy gazdaszervezetből gazdaszervezetbe jussanak. Ennek megfelelően a szúnyogok számos kórokozót közvetítenek, így a dengue-lázét, a sárgalázét, a Zika-vírust, legfőképpen pedig a malária kórokozóját, amely a legtöbb áldozatot követeli évről évre a szúnyogok által terjesztett betegségek közül.
Vannak azonban másféle vírusok is. A HIV-et például maguk a szúnyogok nem kaphatják el, valószínűleg nem is kerülnek vele kapcsolatba, amikor megcsípnek egy HIV-fertőzöttet, mert a kórokozó csak nagyon kis koncentrációban található meg a vérben. Az ebolával pedig még akkor sem sikerült megfertőzni szúnyogot, amikor egy kutatásban közvetlenül a szervezetébe juttatták a vírust.
Ami a SARS-CoV-2-t illeti, az eddigi adatok szerint leginkább cseppfertőzéssel, illetve a fertőzött felületek megérintésével terjed. Bár a vírus megjelenhet a fertőzött emberek vérében, arra még nem találtak bizonyítékot, hogy egy szúnyog – még ha elegendő fertőzött vérhez is jutott – maga is megfertőződött volna. Ha pedig ez elmarad, nem is tudja továbbadni egy másik embernek a kórokozót.
Kiút a szúnyog tápcsatornájából
Ha a szúnyog vírusos vért vesz magához, a kórokozó a tápcsatornájába kerül. Ahhoz, hogy megfertőződjön, a kórokozónak a beleit szegélyező sejtekbe is be kell jutnia, onnan pedig a rovar többi testrészére, szárnyaira, fejére, lábaira, végül pedig a nyálmirigyeire is át kell terjednie ahhoz, hogy a következő csípésnél átadhassa a vírust.
Ez a folyamat napokig, akár egy hétnél tovább is eltarthat, de nem az idő az egyetlen akadályozó tényező. A vírus számára áthatolhatatlan akadályt jelenthet a tápcsatorna fala, onnan pedig még a teljes rovartestbe, majd a nyálba is át kell jutnia, és minden egyes lépésnél elakadhat. Azok a vírusok, amelyek már alkalmazkodtak ehhez, könnyebben átjuthatnak az akadályokon. A többiek viszont vagy elpusztulnak emésztés közben, vagy kiválasztódnak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Milyen felületen meddig marad életképes a koronavírus?
Kartonpapíron 24 óráig, műanyagon és rozsdamentes acélon két-három napig, aeroszolokhoz kötve legfeljebb három óráig marad életképes a mostani világjárványt okozó SARS-CoV egy tanulmány előzetes eredményei szerint. Az még mindig nem tisztázott, hogy levegőben mennyire terjed, de jobb a biztonság.
Tudományos áttörés: a dubstep jó a szúnyog ellen
Az elektronikus tánczene hatására csökken az egyiptomi csípőszúnyogok szaporodási és támadó kedve – derítette ki egy nemrég publikált kutatás.
A nyakunkon vannak a szúnyogok és a kullancsok terjesztette új járványok
Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.
