Nem hatékony, ráadásul mérgező is a légi szúnyogirtás
Annak ellenére, hogy a légi úton kijuttatható kémiai irtószerek engedélye toxikológiai okok miatt és az EU-s normatíváknak megfelelően 2019-ben megszűnt, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 180 napra újra engedélyezte a deltametrin és természetes piretrin hatóanyagtartalmú biocid termékekkel történő légi szúnyoggyérítést.
Az NNK tájékoztatása szerint a döntés hátterében járványügyi megfontolások állnak, mivel Magyarországon több idegenben honos (inváziós) faj jelent meg, amelyek trópusi betegségek kórokozóit terjeszthetik.
Az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének a Qubithez eljuttatott állásfoglalása szerint
„a Magyarországon újonnan megjelent csípőszúnyogok különböző kórokozók terjesztésében játszott tényleges szerepe még tisztázásra váró komoly kutatói feladat, a jelenleg rendelkezésre álló hazai felmérések adatai egyelőre nem utalnak járványügyi helyzetre”.
Az Ökológiai és Botanikai Intézet az egyik inváziós faj, az ázsiai tigris- vagy zebraszúnyog (Aedes albopictus) hazai elterjedését már vizsgálja, és az eddig begyűjtött minták negatív eredményeket szolgáltattak a tesztelt vírusok jelenlétére.
A közlemény szerint a csak az esti órákban végezhető légi úton történő szúnyoggyérítés „nem hatékony az egész nap aktív fajok ellen, amely körbe a legtöbb idegenhonos faj tartozik”.
Ráadásul az inváziós fajok csak egy-egy megyében fordulnak elő, így a célterületek kijelöléséhez egy előtérképezés szükséges – állítják az ökológusok. Szerintük enélkül az irtási gyakorlat kis hatékonyságú lesz, viszont az ország nagy részén értelmetlen környezetterhelést eredményez.
„A légi kémiai védekezésnek jelentős környezetszennyező (ökotoxikológiai) mellékhatásai vannak, mert a leggyakrabban alkalmazott hatóanyag (deltametrin) közismerten mérgező számos más (sokszor hasznos) repülő rovarfajra, és felhalmozódik vízi gerincesekben is, ezzel akár tömeges halpusztulást is okozhat. A szer egészségügyi hatását már emberben is kimutatták. A fentiek alapján a légi kémiai szúnyogirtás ismételt engedélyezése ökológiai és tudományos alapokon nem indokolt” – fogalmaznak az ökológusok.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Ha tigrisszúnyogot láttál, feltétlenül jelentsd!
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont a lakosság segítségét kéri a veszélyes kórokozókat terjesztő Aedes albopictus elterjedésének feltérképezéséhez.
Nincs rá bizonyíték, hogy a szúnyog terjesztené az új koronavírust
A vírusnak óriási vállalkozás egy szúnyog gyomrából odáig eljutni, hogy a következő csípésnél már egy másik embert fertőzhessen meg. Szerencsére úgy tűnik, hogy a SARS-CoV-2 legalább erre nem képes.
A nyakunkon vannak a szúnyogok és a kullancsok terjesztette új járványok
Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.