A klímaváltozás és az emberi beavatkozás miatt köszönt be az egész éves kullancsszezon

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A közönséges kullancs (Ixodes ricinus) könnyen alkalmazkodik a változó környezethez, emiatt egyre inkább terjeszkedik mind horizontálisan, északi irányban, mind pedig vertikálisan, egyre magasabban fekvő területeket meghódítva – írta közleményben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH).

Földvári Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének (ETI) tudományos főmunkatársa a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók járványtanával és ökológiájával foglalkozik. Kutatásai során a klímaváltozás és az emberi tevékenység hatásait vizsgálja a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók – például a Lyme-kórt okozó baktériumok – eloszlására.

A tél enyhesége, a tavasz korábbra tolódása érzékelhetően meghosszabbítja a kullancsok aktivitási periódusát, kora tavasszal és késő ősszel egyaránt. Amellett, hogy az időjárás változásai megkönnyítik a kullancsok terjeszkedését, azzal is számolni kell, hogy a vándormadarak által a mérsékelt öv felé hurcolt kullancsok is egyre könnyebben áttelelnek, ezáltal fertőzésveszélyt jelentenek. 

Németországban és Svédországban is több helyen megfigyelték a kullancsok Hyalomma nemébe tartozó fajok áttelelt felnőtt példányait, a megjelenésükre Magyarországon is számíthatunk. Földvári és munkatársai korábban a Margitszigeten is találtak a krími-kongói vérzéses lázat potenciálisan terjesztő, melegebb éghajlaton őshonos Hyalomma marginatumból, igaz, az nem kifejlett példány volt.

Az ember közelében sűrűsödnek

A Nature-ben nemrég megjelent brit tanulmány globálisan vizsgálta az ember természetbe történő beavatkozásának hatását a zoonotikus kórokozókat fenntartó gazdák szempontjából. A kutatók arra keresték a választ, hogy milyen arányban változik a kórokozókat fenntartó, úgynevezett rezervoár gazdák aránya és mennyisége az emberi zavarás hatására. Az egész földre kiterjedő adatbázist elemezve a kutatók arra jutottak, hogy az emberi beavatkozásnak szisztematikus és előrejelezhető hatása van a rezervoár gazdák jelenlétére. 

Az elemzések alapján az emberi kórokozókat hordozó gerinces gazdaállatok a fajgazdagság nagyobb részét teszik ki, illetve nagyobb egyedsűrűséget mutatnak az ember által is használt területeken, mint a kevésbé zavart élőhelyeken. Mindez összhangban van Földvári Gábor és munkatársai korábbi kutatási eredményeivel, amelyek azt mutatták, hogy a városi környezetben található parkokban jelentősen nagyobb sűrűségben fordulnak elő sünök, amelyek a kullancsok és kórokozóik fenntartását biztosítani tudják.

A klímaváltozás és az ember természetbe történő beavatkozása folyamatosan új lehetőségeket teremt a kórokozók felbukkanásához, emiatt rendkívül fontos a megelőzés. A DAMA-protokoll (Document − adatgyűjtés, Assess − értékelés, Monitor − folyamatos figyelés, Act − cselekvés) segítségével az ETI kutatói figyelemmel kísérik az emberre veszélyt jelentő zoonotikus kórokozókat. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: