A Washingoni Egyetem egy nemrégiben megjelent tanulmányában bebizonyították, hogy a 250 millió évvel ezelőtt élt Lystrosaurus azon példányai, amelyek a sarkkörön éltek, képesek voltak a hibernációra. Mivel az állat csak a ma ismert emlősök ősének tekinthető, a paleontológusok szerint ez azt is jelenti, hogy a hibernáció képessége még azelőtt megjelent, hogy elváltak volna egymástól az emlősök és a dinoszauruszok.

A kutatók szerint az Antarktisz a vizsgált korban valamivel barátságosabb éghajlattal rendelkezett, mint ma, de akkor sem volt már könnyű az élet, a hosszú, sötét és hideg periódusokhoz a most vizsgált őslény pedig nagyjából átaludta ezeket a szűkös időszakokat. Megan Whitney, a kutatás vezető szerzője szerint ez nem is meglepő: a sarkkör közelében az élőlényeknek mindig kemény körülményekkel kellett megküzdeniük, a mostani leletek szerint viszont a hibernáció nem egy új fejlemény, hanem egy ősi túlélési trükk.

A tudósok a Lystrosaurus több példányának maradványait vizsgálták, a fogak növekedési mintázata alapján pedig arra jutottak, hogy míg a mai Antarktisz területén élő állatokban kifejlődött a hibernáció képessége, a szerencsésebb körülmények között élő fajtársaik nem tértek téli álomra. A kutatásban hat antarktiszi és négy, a mai Dél-Afrika területén talált mintát hasonlítottak össze.

A túlélés mesterei

Christian Sidor, a Washingtoni Egyetem biológusa szerint a nagyjából disznó méretű Lystrosaurusok egyébként is a túlélés mesterei voltak: megúszták a perm-triász kihalási eseményt is, amelyben az akkori gerincesek 70 százaléka eltűnt a Föld színéről.

Ezeknek az állatoknak nem voltak fogaik, ehelyett két agyar nőtt ki a felső állkapcsukból, ezek pedig az elefánt agyarához hasonlóan folyamatosan növekedtek. A kutatók metszeteket készítettek a fennmaradt agyarfosszíliákból, így össze tudták hasonlítani az antarktiszi maradványokat a dél-afrikaiakkal. A mostoha körülmények között élő állatok mintáiban hasonló nyomokat találtak, mint a mai, hibernációra képes állatok esetében.

A kutatók szerint ez nem jelenti azt, hogy a hibernáció ugyanúgy is zajlott le 250 millió évvel ezelőtt, mint ma: az elváltozásokat más, az anyagcserét jelentősen lelassító folyamat is okozhatta. Whitney szerint könnyen lehet, hogy ez az alkalmazkodás elterjedtebb lehetett, mint korábban hitték, a mostani vizsgálat pedig azért fontos, mert ebben az esetben volt mit vizsgálni, világszerte meglehetősen sok ilyen lelet került elő.

Magyar kacsalábkutatás hozhat fordulatot a dinoszauruszok evolúciójának megismerésében

Qubit.hu tudomány 2019. november 7.

Rendkívül gyors növekedésre alkalmas csodaszövetet találtak a kacsák lábában, amely eddig csak speciális, leginkább patológiás struktúrákban fordult elő. A chondroid csont beépítése a csontváz fejlődésének folyamatába fontos evolúciós lépés lehetett.

Akkora volt, mint egy busz, és dinoszauruszt evett reggelire a félelmetes terrorkrokodil

Qubit.hu tudomány 2020. augusztus 14.

A 10 méteres Deinosuchus képes volt megölni és elfogyasztani a nagyméretű dinoszauruszokat is, de nem ismert kegyelmet más vízi és szárazföldi állatokkal szemben sem.

Megtalálták az első dinoszaurusztumort

Dippold Ádám tudomány 2020. augusztus 4.

Egy Centrosaurus apertus nevű növényevő dinoszaurusz szárkapocscsontján 76-77 millió évvel ezelőtt fejlődött ki a rosszindulatú daganat, ez az első eset, hogy dinoszaurusznál sikerült kimutatni az elváltozást.