Nincs új a nap alatt: legalább 250 millió éves a hibernáció

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A Washingoni Egyetem egy nemrégiben megjelent tanulmányában bebizonyították, hogy a 250 millió évvel ezelőtt élt Lystrosaurus azon példányai, amelyek a sarkkörön éltek, képesek voltak a hibernációra. Mivel az állat csak a ma ismert emlősök ősének tekinthető, a paleontológusok szerint ez azt is jelenti, hogy a hibernáció képessége még azelőtt megjelent, hogy elváltak volna egymástól az emlősök és a dinoszauruszok. 

A kutatók szerint az Antarktisz a vizsgált korban valamivel barátságosabb éghajlattal rendelkezett, mint ma, de akkor sem volt már könnyű az élet, a hosszú, sötét és hideg periódusokhoz a most vizsgált őslény pedig nagyjából átaludta ezeket a szűkös időszakokat. Megan Whitney, a kutatás vezető szerzője szerint ez nem is meglepő: a sarkkör közelében az élőlényeknek mindig kemény körülményekkel kellett megküzdeniük, a mostani leletek szerint viszont a hibernáció nem egy új fejlemény, hanem egy ősi túlélési trükk. 

A tudósok a Lystrosaurus több példányának maradványait vizsgálták, a fogak növekedési mintázata alapján pedig arra jutottak, hogy míg a mai Antarktisz területén élő állatokban kifejlődött a hibernáció képessége, a szerencsésebb körülmények között élő fajtársaik nem tértek téli álomra. A kutatásban hat antarktiszi és négy, a mai Dél-Afrika területén talált mintát hasonlítottak össze.

A túlélés mesterei

Christian Sidor, a Washingtoni Egyetem biológusa szerint a nagyjából disznó méretű Lystrosaurusok egyébként is a túlélés mesterei voltak: megúszták a perm-triász kihalási eseményt is, amelyben az akkori gerincesek 70 százaléka eltűnt a Föld színéről.

A túlélőbajnokFotó: Wikimedia Commons

Ezeknek az állatoknak nem voltak fogaik, ehelyett két agyar nőtt ki a felső állkapcsukból, ezek pedig az elefánt agyarához hasonlóan folyamatosan növekedtek. A kutatók metszeteket készítettek a fennmaradt agyarfosszíliákból, így össze tudták hasonlítani az antarktiszi maradványokat a dél-afrikaiakkal. A mostoha körülmények között élő állatok mintáiban hasonló nyomokat találtak, mint a mai, hibernációra képes állatok esetében.

A kutatók szerint ez nem jelenti azt, hogy a hibernáció ugyanúgy is zajlott le 250 millió évvel ezelőtt, mint ma: az elváltozásokat más, az anyagcserét jelentősen lelassító folyamat is okozhatta. Whitney szerint könnyen lehet, hogy ez az alkalmazkodás elterjedtebb lehetett, mint korábban hitték, a mostani vizsgálat pedig azért fontos, mert ebben az esetben volt mit vizsgálni, világszerte meglehetősen sok ilyen lelet került elő.