Magyar kacsalábkutatás hozhat fordulatot a dinoszauruszok evolúciójának megismerésében

A mai madarak a leggyorsabb növekedésű gerinces állatok – és egyben az egyetlen dinoszauruszcsoport, amely túlélte a földtörténeti kréta időszak végén bekövetkezett tömeges kihalást. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE közös Paleontológiai Kutatócsoportja a Genti Egyetem kutatóival együttműködve az első madarak (Aves) és Theropoda dinoszaurusz őseik evolúcióját kutatva a récefélék (Anatidae) egyedfejlődését vizsgálta. Pontosabban azt, hogy miféle változáson megy át a kiskacsák úszólába az egyedfejlődés különféle fázisaiban.

A kutatók a Journal of Anatomy folyóiratban október 31-én megjelent tanulmányukban számoltak be az eredményeikről, amelyeket az MTA honlapja is ismertetett.

Rejtélyes kacsalábak

A tojásaikból futásra és úszásra kész lábakkal, de aránytalanul kis szárnyakkal kikelő récefélék szárny- és lábcsontjainak szöveti felépítését és annak változásait vizsgáló kutatás során váratlan felfedezést tettek a kutatók. A fiókák lábaiban található szövet nem a végtagcsontokra jellemző általános csontszövet volt, hanem egy furcsa keveréke a csont- és porcszövetnek, amelyet chondroid csontnak neveznek. 

Szárny- (zöld) és láb- (kék) csontok festett keresztmetszeteiben chondroid csontszövet látszik, amely néhány csontban tipikus porcszövetként (hc) jelenik meg, míg más csontokban porcos és csontos jellegzetességek különleges elegyét mutatja mind színeződésében (csillag), mind pedig sejtes állományában (sárga nyíl), eltérően a jól ismert csontsejtektől (fehér nyíl).Forrás: Prondvai Edina

A tudomány ugyan korábban is ismerte a chondroid szövetet, de csak speciális, leginkább patológiás struktúrákban. Egészséges madarak végtagcsontjaiban való nagy mennyiségű jelenléte azonban váratlan és jelentős felfedezés.

Szuperszövet

A tanulmányt jegyző kutatók úgy vélik, hogy ez a speciális szövet porcszerű tulajdonságainak köszönhetően nagyon gyors növekedésre képes, így a hagyományos csontszövet növekedési üteméhez mérten jelentősen felgyorsítja a végtagcsontok vastagságbeli növekedését. Ez azt sugallja, hogy a chondroid csont kulcsfontosságú szerepet játszhat az extrém gyors növekedéséhez vezető madárevolúcióban.

A kutatók szerint azonban a felfedezés egyelőre több kérdést vet föl, mint amennyit megválaszol. Vajon a chondroid csont jelenléte általános a madarak körében? Esetleg már a mai madarak Theropoda dinoszaurusz őseiben is jelen volt? A kutatócsoportot vezető Prondvai Edina szerint „nagyon is lehetséges, hogy a chondroid csont beépítése a csontváz fejlődésének folyamatába olyan fontos evolúciós lépés volt, amely lehetővé tette más dinoszauruszok, például az ikonikus Tyrannosaurus rex rendkívül gyors növekedését”. 

Kapcsolódó korábbi cikkeink: