Milliókon segíthet az egydolláros, csináld magad hallókészülék
Saad Bhamla mumbai egyetemistaként szeretett volna valami jót tenni a nagyszüleivel: hallókészülékekkel látta volna el őket, de rá kellett döbbennie, hogy ezek az eszközök nagyon drágák, és hiába engedheti meg magának a laptopot és a mobiltelefont, erre neki sem futja.
15 évvel később, 2020-ban már biomérnökként olyan találmánnyal rukkolt elő, amely világszerte segíthet a nagyothalló nagyszülőkön: kutatótársaival csináld magad hallókészüléket fejlesztett, amelyet olcsó, könnyen beszerezhető alkatrészekből lehet összerakni. Bhamla az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a Public Library of Science-ben (PLOS) megjelentetett tanulmányban számolt be az olcsó készülékről, amely a Science szerint korral összefüggő halláskárosodással együtt élők millióin segíthet világszerte.
A Földön körülbelül 230 millió 65 év feletti ember tapasztalja az időskori hallásvesztést, amely rendszerint a magas hangok észlelését, illetve a s és sz hangok felismerését nehezíti meg. A beszélgetések egyre halkabbnak tűnhetnek, míg a háttérzajok egyre bántóbbak, és egyre inkább elvonják a figyelmet. Ez a hiányosság elszigetelheti a hallását vesztő pácienst, és Frank Lin, a Johns Hopkins Egyetem hallásközpontjának fül-orr-gégésze szerint a kognitív hanyatlást is felgyorsíthatja.
Nem csoda, hogy sok idős ember hallókészülékkel szerelkezik fel, de a kis és közepes jövedelmű országokban ezek a több százezer forintos eszközök luxusnak számítanak – mondja Bhamla, aki ma a Georgiai Műegyetemen fejleszt takarékos találmányokat. Az olcsóbb típusok sem túl olcsók, ráadásul nem lehet őket személyre szabni, „olyanok, mint az olcsó fülhallgatók a repülőkön”.
Forrasztópákákat elő!
Bhamlát a kísérletezésben nagyszülei és siket kollégája inspirálta, aki a tanulmány első szerzője is lett. A mérnökcsapat által kifejlesztett, LoCHAid nevű eszköz akkora, mint egy gyufásskatulya, és nyakba akasztva lehet hordani. Ha nagy mennyiségben gyártják, költségei az 1 dollárt sem érik el a feltaláló szerint. A tervrajzokat közzé is tették a GitHubon, így forrasztópákával felszerelkezve ki-ki a sajátját is elkészítheti, ami így sem lesz drágább 15-20 dollárnál. Az alapanyagok könnyen beszerezhetők, az összeszerelés pedig nem tart tovább fél óránál – biztat mindenkit Bhamla.
Az eszköz elkészítéséhez a mérnökök egy kis áramkörhöz forrasztottak egy mikrofont, amely felerősíti a közvetlen környezetből érkező hangokat, különös tekintettel a magas, 1000 hertznél nagyobb frekvenciájú hangokra. Az eszközt hangerőszabályozóval, kikapcsoló gombbal, elemtartóval és audiocsatlakozóval is ellátták, hogy össze lehessen kötni a hagyományos hallókészülékekkel.
A készülék tesztelésénél azt tapasztalták, hogy 15 decibellel felerősítette a magas hangokat, de a mély hangok erősségét is megőrizte. Sikeresen szűrte ki az interferenciát, sőt a váratlan, hangos zajokat is, mint a kutyaugatás vagy az autótülkölés. Mesterséges fül segítségével azt is kimutatták, hogy a LoCHAid javíthat a beszédfelismerésen. A készülék az Egészségügyi Világszervezet hallókészülékekre vonatkozó hat iránymutatásából ötnek megfelel.
Buktatók és nehézségek
A LoCHAid egyszerűsége azonban buktatókat is rejt magában: nem lehet az egyedi szükségletekhez hangolni, sem pedig másféle hallásproblémák kompenzálására használni. És bár víz- és ütésálló, a fejlesztők előrejelzése szerint az alkatrészei mintegy másfél év után elhasználódnak. Bhamla szerint a készülék méretei is elriaszthatnak egyes felhasználókat, bár a csapat már dolgozik az új, diszkrétebb méretű verzión.
Amíg a lakossági hallókészülék át nem esik a szükséges klinikai vizsgálatokon, hivatalosan nem árusítható a legtöbb országban. Bhamla hosszabb távon azt szeretné elérni, hogy a vény nélkül, legálisan lehessen beszerezni, de addig még sokat kell dolgozni.
Szintén nem egyszerű a találmányt eljuttatni a rászoruló tömegekhez. A szegényebb országokban az életkoruk miatt hallásvesztett emberek mindössze 3 százaléka használ hallókészüléket, de még az Egyesült Államokban is csak 20 százalék körüli ez az érték. Ennek oka egyrészt, hogy a legtöbben nem is tudják, hogy rosszul hallanak, másrészt hogy a gyógyászati segédeszköz viselése vélt vagy valós társadalmi stigmával jár – mondja Bhamla.
Lin, aki lenyűgözőnek találta az olcsó hallókészüléket, mégis úgy gondolja, hogy a találmány rengeteg olyan emberen segíthet, aki már a szellemi hanyatlás szélén áll. Kutatásai alapján úgy gondolja, hogy a hallásvesztés kezelésével a demencia kockázata is csökkenthető.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: