Hogyan tudunk a legkönnyebben összebarátkozni egy macskával?
A Sussex-i Egyetem pszichológia tanszékének kutatói az ember és a macska közti kötődés kialakulását vizsgálták. A témával foglalkozó tanulmányukat („A macska hunyorgásának szerepe a macska-ember kommunikációban”) a Nature-höz tartozó Scientific Report közölte.
A kutatási eredmények alapján jóval könnyebben barátkozhatunk össze egy macskával, ha utánozzuk a szemmozgásukat. A macskák úgy interpretálják a hunyorgást – pontosabban a lassú hunyorgást –, mint az emberek a mosolygást. A szemhéjak lassú összehúzásának és elengedésének hatására a macska úgy érezheti, hogy az ember rájuk mosolyog.
Dr. Tasmin Humphrey és Karen McComb, a Sussex-i Egyetem állattudományi szakértői két kísérletet végeztek 24 macskával, 8 különböző háztartásból, figyelve a kandúrok és a nőstények egyenlő arányára.
- Az első kísérletben bebizonyították, hogy a macskák jóval gyakrabban hunyorognak a gazdáikra, ha azok visszahunyorognak rájuk, mintha egyáltalán nem kommunikálnának.
- A második vizsgálatba nem az állatok gazdáit, hanem pszichológus kutatókat vontak be, akik a vizsgálat során megfigyelték, hogy a macskák jóval gyakrabban dörgölőznek az ismeretlen kutatók kinyújtott kezéhez, ha az érintkezést hunyorgás előzte meg. Ha a pszichológusok nem próbáltak lassú pislogással kapcsolatot teremteni a macskákkal, az állatok közömbösek maradtak.
A kísérleteket felügyelő Karen McComb, az egyetem pszichológia tanszékének professzora régóta tanulmányozza a macskák viselkedését, illetve az emberek és a macskák kommunikációját. A hunyorgásos technikát nem ők fedezték fel, de most először sikerült empirikus bizonyítékot találni arra, amit a macskák és gazdáik már régóta sejtettek: hogy a lassú pislogás segít kialakítani a kötődést az ember és az állat között.
„Ez az első tanulmány, ami kísérletekkel vizsgálta a hunyorgás szerepét a macska-ember kommunikációban. A módszert otthon is kipróbálhatjuk a saját macskánkkal, vagy azokkal, amikkel az utcán futunk össze. Ez jó módszer arra, hogy elmélyítsük a kötődést a macskákkal. Úgy szűkítsük össze a szemünket, ahogy a finom mosolygáskor szoktuk, majd néhány másodpercre hunyjuk be a szemünket. Látni fogjuk, hogy ők is ugyanígy reagálnak – ezzel egyfajta párbeszéd indulhat közöttünk.”
– mondta McComb professzor. Dr. Tasmin Humphrey, a Sussex-i Egyetem munkatársa szerint az eredményeket számos állatjóléti intézményben, például állatmenhelyeken vagy állatorvosi rendelőkben is sikerrel hasznosíthatják.
Elképzelhető, hogy az állatok azért viselkednek így, mert megtanulták, hogy az emberek pozitívan élik meg a lassú pislogást, és bizonyos esetekben megjutalmazhatják őket érte. Az is lehetséges, hogy az állatok a hunyorgással törik meg a merev bámulás monotonitását, amit a macskák fenyegetésként értelmeznek. Más értelmezések szerint a macskáknál ez a bizalom jele, akárcsak a legsebezhetőbb pontjuk, a hasuk megmutatása. A lassú pislogással ugyanis a sebezhetőségünket jelezzük: így fejezzük ki, hogy nyugodtak vagyunk az állat környezetében, és bízunk benne, hogy nem fog megtámadni minket.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: