A macskák képesek hallgatni a nevükre, csak nem igazán akarnak

A legtöbb macska meg tudja különböztetni, hogy a saját nevét hallja, vagy csak hasonló hangzású szavakat, de ezt nem fejezik ki túl látványosan – állítja a Scientific Reportsban megjelent friss tanulmány.

A kutatók az állati viselkedéstanban kedvelt habituáció-diszhabituáció módszerével vizsgálták a macskákat: összesen 11 macskatartó háztartást látogattak meg, majd arra kérték a gazdákat, hogy olvassanak fel állataiknak egy négy szóból álló listát,  ötödiknek pedig ejtsék ki a macskájuk nevét. A négy szó a nevükhöz hasonló hosszúságú és hangzású volt, és ugyan a háziállatok apró fej- és fülmozdulattal reagáltak rájuk, 11-ből 9-en a nevük hallatán valamivel erősebb reakciót mutattak.

Fotó: Mustafa Kamaci/Anadolu Agency

Ezután a tokiói Sophia Egyetem kutatócsoportja négy olyan háztartást keresett fel, ahol öt vagy több macskát tartottak, és annyiban változtatták meg a kísérletet, hogy az első négy szó a többi macska nevét takarta – végül 24-ből 18 macska reagált erősebben a saját nevére.

„A macskák ugyanolyan jól tanulnak, mint a kutyák, csak őket nem érdekli annyira, hogy ezt a gazdájuk tudtára adják” – mondta John Bradshaw, a Bristoli Egyetem ember-állat interakciót kutató biológusa a Nature-nek. A kutató szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy a macskák tényleg értik is az emberi nyelvet, egyszerűen csak képesek különbséget tenni a különböző hangok között: „innen még egy óriási lépés maga a nyelv, ami magában foglalja a nyelvtant és a mondattant is”.

A kutyák még lépéselőnyben vannak

A kutatást vezető Szaito Acuko szerint a házikutyáknak alapból van egy jó 20 ezer éves lépéselőnyük a macskákkal szemben, de mivel az emberek évszázadokon keresztül úgy tenyésztették a kutyákat, hogy engedelmeskedjenek és erős válaszreakciókat mutassanak, össze sem lehet hasonlítani a két állatot viselkedési szempontból. A macskák gyakorlatilag saját magukat háziasították, amikor a vadmacskák földművelő településekre tévedtek az egerek és patkányok kergetése közben – írja a National Geographic.

Fotó: Jaap Arriens/NurPhoto

A kutyaiskolákban ráadásul az első dolog, amit megtanítanak, hogy hallgassanak a nevükre, mert csak így lehet szocializálni őket. „A kutyákat állandóan sétálni visszük, bemutatjuk őket új embereknek, és betanítani is könnyű őket különböző jutalmakkal. Ha viszont macskákat hozol a laborba, egyszerűen lefagynak” – mondta a lapnak Jennifer Vonk, a michigani Oaklandi Egyetem kognitív pszichológusa.

De ez nem lesz így örökké, Szaito szerint ugyanis a macskák szociális evolúciója még folyamatban van, hiszen néhány évtizeddel ezelőtt a legtöbb macska a szabadban töltötte a napjait, és csak éjszaka vagy rossz idő esetén engedték be őket a házba. Mivel egyre több macskát tartanak lakásban, szorosabb viszonyt alakítanak ki az emberekkel, így a válaszreakciók is egyre kifinomultabbakká válhatnak a jövőben.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Nyilvánosságra hozták a hírhedt Molotov–Ribbentrop-paktum titkos jegyzőkönyvének eredeti példányait

Május végén Moszkvában először publikálták az Európa felosztásáról rendelkező egyezmény és az ahhoz tartozó titkos kiegészítő jegyzőkönyv szovjet oldalon megőrzött változatának eredeti példányait. A szovjet-német megnemtámadási szerződés nyilvános és titkos részeinek kalandos utóéletét Sz. Bíró Zoltán történész idézi fel.