Az epigenetika lesz a téma a CEU Határtalan tudás sorozatának csütörtöki előadásán

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Az őszi félévben is folytatódik a CEU Határtalan tudás előadássorozata, amelynek médiapartnere a Qubit. 

Október 22-én csütörtökön 18:00-tól Falus András immunológus, Széchenyi-díjas tudós, az MTA rendes tagja, Almási Kitti klinikai szakpszichológus és Wolf Péter zeneszerző vesézi ki az epigenetika néven ismert interdiszciplináris kutatási irányzat eredményeit.

Az online kerekasztalnál terítékre kerül például, hogy befolyásolja-e a várandósság alatt megélt stressz, szorongás, erőszak az utódok életminőségét; illetve, hogy az egyén életében mekkora a szerepe a genetikának és mekkora a környezeti tényezőknek. A hallgatóság arra a kérdésre is választ kap, hogy bizonyos dallamok vagy zeneszámok megszólalása miért perdíti táncra az embert, míg másfajta muzsika miért gerjeszt szerelmi szenvedélyt. 

Szoftver a genetikai hardveren

A nemzetközi szaktekintélynek számító Falus 2015-ös definíciója szerint az epigenetika „a gének olyan öröklődési formájának vizsgálata, amely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával. Arra a kérdésre keres választ, hogy a környezeti tényezőknek a szülőkre gyakorolt hatása milyen molekulárisan igazolható változásokat okoz az utódok génkifejeződését tekintve”. Falus meghatározása szerint a vizsgálat tárgya az, hogy miként kerül át egy gén információja az egyik generációból a másikba a DNS-szekvencia megváltozása nélkül. Vagyis, mint a görög prefixum utal rá, az epigenetika a genetikai öröklődés feletti mechanizmusokat vizsgálja.

(Epi)genetikai kirakósForrás: CEU

 „Az epigenetikai tényezők közé tartoznak az anyai hatások a magzati élet során, a táplálkozás, a mozgás, a fertőzések, a mérgek és a hőmérsékleti hatások.  Ezek mintegy »szoftverként« működtetik az örökölt »hardvert«, a szüleinktől örökölt genetikai adottságok együttesét. A genetikai hajlam és az epigenetikai (környezeti) faktorok együtt határozzák meg a biológiai működést egészségben és betegségben egyaránt” – mondja Falus András immunológus, Széchenyi-díjas tudós, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézetének előző igazgatója.

 „Ahogyan azt korábban több kísérletben is kimutatták, a gondoskodó illetve szorongó patkányok utódai is hasonló viselkedést mutatnak utódaik gondozása során. Méhen belüli stressz esetén az utód stressztűrő képessége romlik, ahogyan az 5 éves korig megélt több traumás stresszélmény negatív hatása is kimutatható” – mondja Almási Kitti szakpszichológus, az est másik beszélgetőpartnere.
 
Wolf Péter zeneszerző többek között arra ad magyarázatot, hogy miként hat az emberre a zene, miért és milyen asszociációkat keltenek az egyes darabok, illetve lehet-e kommunikációs eszköz a muzsika.

Az online közvetítéshez erre linkre kattintva lehet csatlakozni, az esemény végén a pedig nézők is feltehetik kérdéseiket. 

Korábbi kapcsolódó cikkeink: