Az Ariel-projekttel Európa lehet az exobolygó-kutatás éllovasa
Az Európai Űrügynökség (ESA) csütörtökön jóváhagyta az Ariel űrteleszkóp fejlesztését: az űrügynökség aláírta a kétéves megvalósíthatósági tanulmányokat. A csaknem egymilliárd euróba kerülő űr-obszervatórium várhatóan 2029-ben állhat rendszerbe.
Az Ariel valójában egy betűszó, az Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey rövidítése. Ahogy a névből is látszik, az Ariellel exobolygók légkörét akarják vizsgálni; a küldetés fő fázisában a távcsőrendszer nagyjából ezer exobolygót elemezhet. Az Ariel megfigyeli a csillagaik mögött eltűnő, majd újra előbukkanó exobolygókat, és az égitestek fénye alapján, spektroszkópos technológiával elemzi a légkörük vegyi összetételét – ebből következtethetünk rá, hogy az égitestek hogy alakultak és fejlődtek az idők során. Az eredmények ismeretében a Naprendszer természetét is új kontextusban vizsgálhatjuk.
Brit technológia, de francia űrhajókkal
Bár az Ariel összeurópai projekt, az Egyesült Királyság oroszlánrészt vállalt a fejlesztésből. A projektet a University College London vezeti – Giovanna Tinetti professzor irányításával –, az obszervatórium tükörrendszerét és műszereit az oxfordshire-i Harwell Campuson tesztelik és rakják össze.
Az Ariel konzorcium most lát hozzá az építési fázishoz. Ennek része a különböző teszttermékek gyártása, ami idővel a repüléshez használt hardverek gyártásához fog vezetni. A fejlesztés neuralgikus pontja az alumíniumból készült távcsőrendszer, amihez egy ezüstbevonatú óriási tükör is tartozik. A nehézség abban rejlik, hogy az eszközt nagyon alacsony hőmérsékleten, mínusz 230 Celsius-fokon kell majd működtetni.
A RAL Space-nek 2026-ig kell legyártania az Ariel tudományos célokra használt műszereit. A berendezéseket ezután beépítik egy űrhajóba, amit az Airbus France, vagy a Thales Alenia Space France fog gyártani; még nem tudni, hogy a két vállalat egy éve tartó versengéséből ki kerül ki győztesen.
Az Ariel-csapat ígérete szerint a projekt kutatási eredményeihez szabadon hozzáférhet majd a tudományos közösség.
„Az Ariellel a Naprendszer határain kívülre is kiterjeszthetjük a bolygótudományi kutatásokat. Az Ariel-projekttel az ESA bebizonyította az az exobolygó-kutatás iránti elkötelezettségét, és biztosítja az európai csillagászoknak, hogy a következő évtizedben és azután is élen járhassanak ezen a forradalmi kutatási területen.”
– mondta a BBC-nek Günther Hasinger professzor, az Európai Űrügynökség tudományos igazgatója.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: