Hétfő este elindult hatéves útjára a NASA által valaha épített legnagyobb űrszonda, a Europa Clipper. Az 5,2 milliárd dolláros, kosárlabdapálya szélességű szonda nem életet keres, mégsem kizárt, hogy észlelheti annak jeleit. A Clipper egyik műszerét magyar kutató, Luspay-Kuti Adrienn felügyeli.
Sziklás felszínű, nagyjából kétszer akkora, mint a Föld és bepillantást enged a Föld lehetséges jövőjébe – ha addig nem nyeli el a hatalmasra táguló Nap.
Hidrogén-szulfidot találtak a HD 189733b nevű exobolygón, amely több szempontból is hasonlít a Jupiterre, csak sokkal forróbb annál. De hol van ez a bolygó és miért lehet érdekes nekünk?
A csillagközi térbe tartó szonda mérései és váratlan porosodása arra enged következtetni, hogy van még egy ismeretlen törmelékrégió a Naprendszerünk határát jelző Kuiper-övön túl.
Kétszer annyi víz szökhet el a Vénusz légköréből, mint eddig gondolták, ami Michael Chaffin bolygókutató szerint azt jelentheti, hogy kétszer annyi is kerül be – becsapódó kisbolygókról, üstökösökről vagy vulkánkitörésekből.
A Thales Alenia Space által vezetett konzorcium 522 millió eurót kap az Európai Űrügynökségtől, hogy előkészítse a hányatott sorsú Rosalind Franklin marsjáró 2028-as fellövését.
A NASA űrszondája által megfigyelt fényjelenség csak külsőleg hasonlít a sarki fényre, de egészen más folyamatok okozzák.
Egy új kutatás szerint nemcsak a Holdat köszönhetjük annak, hogy egy bolygó eltalálta az ősi Földet, hanem a földköpeny alján rejlő két, kontinens méretű struktúrát is. A Qubitnek nyilatkozó geológust, Fred Richardsot nem győzték meg az eredmények.
A TOI 700 e névre keresztelt bolygó már a második észlelt égitest, ami a rendszer lakhatósági zónájában helyezkedik el.
Az Albertai Egyetem kutatói két új ásványt azonosítottak, de könnyen lehet, hogy az El Ali közelében földet ért, a helyiek által Alkonyként ismert meteoritban még többet is találnak majd, ha újabb mintákat vizsgálhatnak belőle.
A bolygót érő napsugárzás mértéke és az éjszakai oldalon a hőt megtartó felhők már négymilliárd éve is kizárták, hogy folyékony víz jelenjen meg a Vénusz felszínén – derült ki egy új kutatásból. A vénuszi életről szóló vita azonban csak körülbelül tíz év múlva zárulhat le megnyugtatóan, a bolygót feltérképező szondák adatai alapján.
A NASA marsjárója augusztus elején gyűjti be az első kőzetmintát a valaha egy tónak otthont adó Jezero-kráterből. A küldetés során gyűjtött mintákat egy amerikai-európai program keretében, a 2030-as évek elején hozzák vissza a Földre.
2020 rettentő hosszú évnek tűnt, pedig tavaly júliusban mérték a valaha volt legrövidebb napot az elmúlt fél évszázadban.
Jóváhagyták a távoli bolygók légkörét vizsgáló Ariel űrteleszkóp fejlesztését. Az Európai Űrügynökség tagállamokon átívelő projektje nagyjából egymilliárd euróba fog kerülni.
Amerikai geofizikusok szerint a Napnál magasabb széntartalmú csillagok környezetében kialakuló planéták anyaga egész más, mint a Földet vagy a Marsot jellemző kőzetek.