Egyetlen ismert állatra sem hasonlított a 110 millió évvel ezelőtt élt Ubirajara jubatus
Nagyon különösen nézhetett ki az a dinoszaurusz, amelynek a maradványait a kilencvenes évek elején találták meg a brazíliai Crato közelében: az állatot szőrre hasonlító toll borította, a vállából pedig merev szarupálcák álltak ki. A paleontológusok feltételezése szerint az Ubirara jubatus ezeknek a módosult tollaknak valószínűleg a párosodási rituálék során vehette hasznát, de elképzelhető, hogy a csirke méretű állat a versengő hímeket is ezzel próbálta elijeszteni. A dinoszaurusz maradványait 1995 óta vizsgálják Németországban, a kutatók kedden hozták nyilvánosságra az eredményeikről szóló tanulmányt.
Az Ubirara jubatus az első tollas dinoszaurusz a déli félgömbön, igaz, a paleontológusok eddig is feltételezték, hogy az itteni állatoknak is lehettek tollai. David Martill, a tanulmány egyik szerzője szerint mindenesetre ez az első eset, amikor a tollasságot bizonyítani is tudták, bár az állat inkább nézett ki szőrösnek, mint tollasnak. Martill szerint a dinoszaurusz leginkább a mai paradicsommadárra hasonlíthatott, a vállából kiálló szalagszerűségekre viszont semmi sem hasonlít az ismert állatvilágban. A kutatók feltételezik, hogy az Ubirara jubatus színes lehetett, de azt nem tudják, hogy milyen színekben pompázhatott.
A lándzsák ura
Martill szerint a vizsgált példány maradványai valószínűleg egy hím dinoszauruszhoz tartoznak, a madaraknál ugyanis a szalagokhoz hasonló díszek a hímekre jellemzőek. Az állat a nevét az őslakos tupik egy szaváról kapta: az Ubirajara az itteni dialektusban „a lándzsák urát” jelenti, ezzel a különös, pálca- vagy szalagszerű díszekre utalnak, a jubatus pedig az állat nyakán és hátán található sörényszerűségre utal.
Max Langer, a Sao Pauolói Egyetem paleontológusa szerint várható volt, hogy a lelőhelyről tollas dinoszauruszok maradványai kerülnek majd elő, az Araripe-fennsíkon talált leletek ugyanis kiváló állapotban fosszilizálódtak, így vannak köztük olyanok is, amelyekben még az izomszövetek maradványai is megtalálhatóak. A régióból számos fosszília került már elő, a mostani lelet viszont fontos mérföldkőnek számít. Langer szerint ezért sem jó, hogy a fosszíliát jelenleg Németországban őrzik, hiszen frontos brazil őstörténeti emlékről van szó.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: