Mi kerülhetett Petőfi Sándor és Szendrey Júlia karácsonyi asztalára?

A magyar irodalom egyik leghíresebb szerelmespárjának, Szendrey Júliának és Petőfi Sándornak mindössze két közös karácsony jutott, de később Júlia gyermekeivel és második férjével, Horvát Árpáddal számos meghitt szentestét töltött együtt. Gyimesi Emese történészt, a szendreyjuliakutatas.blog.hu szerzőjét kérdeztük az ünnephez kötődő szokásaikról.

Több mint tíz éve foglalkozol Szendrey Júlia karrierjével és családi életével. Sajtó alá rendezted összes versét, tavaly pedig Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában című kötetedben gyermekeinek írásait is megjelentetted egy kismonográfia kíséretében. Ebben külön fejezetet szentelsz annak, hogy Szendrey Júlia családjában hogyan ünnepelték a karácsonyt. Szerették az ünnepeket? Voltak az ünnephez kötődő alkotásaik?

Petőfi Sándor Szendrey Júliával kötött házassága előtt írt, Karácsonkor című verse arra az ellentétre épül, hogy a családok ünnepnapjának nevezi a karácsonyt, miközben ő „egyes-egyedül” ünnepel. Felidézi gyermekkori karácsonyait is, amikor még szüleivel és testvérével töltötte a karácsonyt.

A karácsonyt szokás volt már ekkor is a szűk családdal együtt tölteni?

Ebben a korszakban a karácsony még közel sem volt olyan mértékben a családok ünnepnapja, mint napjainkban. Teljesen természetesnek számított, hogy nem mindenki a saját családjának körében tölti a karácsonyt, hanem más közösségben. A tizenhárom éves Szendrey Júlia egyik leveléből kiderül, hogy Tänzer Lilla pesti intézetének növendékeként az egyik évben például Fóton karácsonyozott, és nem ment haza a szüleihez. Ez egészen tipikus megoldásnak tekinthető: a szülői otthontól távoli intézetben tanuló lányok és fiúk gyakran karácsonyra sem tértek haza.

Mennyi közös karácsony jutott Szendrey Júliának és Petőfinek? Hogyan élhették meg ezeket?

Mindössze két közös karácsonyuk volt: 1847-ben és 1848-ban. Az elsőt Pesten, Dohány utcai albérletükben ünnepelték, amelyet Jókai Mórral osztottak meg. Ide másfél hónappal korábban költöztek be friss házasként. A másodikat már egy tíznapos kisbaba társaságában töltötték Debrecenben, ugyanis karácsony előtt tíz nappal született meg Petőfi Zoltán. Ekkor Debrecenben volt az egész Szendrey család, mivel a szabadságharc alatt ide menekültek Erdődről.

A karácsonyi rokonlátogatás és kényszerű összezárás napjainkban is megterhelő tud lenni. Hogyan élhette meg Petőfi, hogy az első kisfiával töltött karácsonyra nyakába kapta az egész Szendrey családot is?

Ez nehéz, konfliktusoktól sem mentes, kényszerű együttélést eredményezett, Petőfi ugyanis nem volt jó viszonyban apósával és anyósával, akik nem egy forradalmár-költő férjet kívántak volna leányuk számára. Petőfiék fiatal, kétségbeesett szülőként a csecsemőgondozás problémáival küzdhettek, miközben a hadi eseményeket is figyelhették, például azért, mert Petőfi kedvenc hadvezére, Bem éppen ekkor foglalta el Kolozsvárt.

Mint jól tudjuk Júlia később újra férjhez ment. Második házassága során milyen karácsonyi feladatai voltak az immáron négygyermekes édesanyának? Mit ragadott ő meg az ünnepből?

Szendrey Júlia nagyon szeretett ajándékozni, gyermekei levelezéséből kiderül, hogy mennyire változatos meglepetéseket kaptak tőle: többek között szobai tűzijátékokat, táblás játékokat (amelyek dáma, malom, sakk és ostábla eljátszására is alkalmasak voltak), valamint mesekönyveket is, például Andersen-meséket, amelyeket maga Szendrey Júlia fordított németről magyarra.

A polgári családokban ekkor már elterjedt volt az ajándékozás és a karácsonyfa- állítás?

Fokozatosan alakultak ki a karácsonyhoz kapcsolódó, ma is ismert szokások. Az 1820-as években jelentek meg Pesten az első karácsonyfák arisztokrata körökben, a 19. század közepére a polgárság körében is egyre inkább elterjedt a karácsonyfa-állítás szokása, ahogyan az ajándékozás is. Elsősorban a gyermekeket ajándékozták meg eleinte különböző nyalánkságokkal (például cukrozott gyümölcsökkel), majd egyre fontosabbá vált a különböző játéktárgyak és a könyvek szerepe is az ajándékozás során.

Milyen ételek kerültek ilyenkor leggyakrabban az ünnepi asztalra?

A karácsonyi ételeket az adott család vagyoni helyzete és nemzetisége is befolyásolhatta. A karácsonyi mákoskalács, a mákos guba, az alma és a dió mindenképp a népszerű ünnepi ételek közé tartoztak, de az egyes polgárcsaládok szokásai egymástól eltérőek is lehettek: néhol a pulyka is fontos karácsonyi eledelt jelentett, noha ennek ekkoriban nem volt nagy hagyománya Magyarországon.

Mik számított mai szemmel nézve kuriózumnak?

Egy 1830-as szakácskönyv szentestére többek között teknősbékalevest, pisztrángot, vidrát, angolnapástétomot is ajánlott, karácsony első napjára pedig fogolylevest, kappant savanyúkáposztával, borjúmellet csiperkegombával, galambpástétomot, sült pulykát és linczi tortát. Ilyen ételeket nyilván még karácsonykor sem engedhetett meg magának minden polgárcsalád, csak a kifejezetten tehetősek.

Mik lehettek Petőfi kedvencei? Mennyire voltak gourmet-k?

Petőfi szerethette a különlegesebb ételeket is, Jókaitól tudjuk, hogy például a csigát is kedvelte, „nem a tésztát, hanem a valóságos csigabigát”. De a kedvenc étele a túrós csusza volt, valamint nagyon szerette az aludttejet és a töpörtyűs pogácsát is. 1849 júliusában, a segesvári ütközet előtti napon Székelykeresztúron helyi sajátosságot, bivalytejes-túrós puliszkát vacsorázott. Petőfi saját írásaiból azt is lehet sejteni, hogy milyen ételeket nem szeretett. Goethe iránti ellenérzéseit egyszer úgy fejezte ki, hogy „undorodom tőle, mint a tejfölös tormától.”

Júlia szeretett főzni? Petőfinek vagy később a gyermekeinek, akár az adventi készülődés jegyében kedveskedett süteményekkel?

Petőfivel kötött házasságuk elején – amikor a Dohány utcai lakásban laktak – az Arany Sasból hozatták az ebédet, Szendrey Júlia nem főzött. A későbbi években sem főzött napi rendszerességgel, hiszen a legtöbb jómódú pesti polgárasszony számára a háztartás vezetése nem ezt jelentette, hanem sokkal inkább az otthon és a cselédek átfogó irányítását. Így Júlia számára a főzés inkább volt a gyermekeinek szóló kedvesség, mint napi kötelesség. A háztartásukban volt cseléd és szakácsnő is, ők végezték a család mindennapi ellátását. De a gyermekei kiváló gazdasszonynak is tartották, és elismerően emlegették például azt a pompás kiflikochot, amelyet nekik készített.

Úgy tudom, hogy ugyan nem Szendrey Júlia receptje alapján készült kiflikochot, de a sütemény ízvilágát idéző fagyit idén nyáron már lehetett kóstolni Keszthelyen, Szendrey Júlia szülővárosában.

Igen, a fagylalt megálmodója, Mándi-Fekete Fanni azzal a kérdéssel keresett meg, hogy mi lehetett Szendrey Júlia kedvenc süteménye, mivel egy hozzá kapcsolódó, egyedi fagyit szeretett volna készíteni Keszthelyen. Az előbb már említett „pompás kiflikoch”-ot javasoltam. Ezután alkotta meg a vaníliás, kiflis krémfagylaltot fehércsokis dióval és házi meggylekvárral, amely a Szendrey Júlia pompás kiflikochja elnevezést kapta.

Milyen receptet ajánlanál azoknak, akik nem bírnak nyár végéig várni arra, hogy megkóstolják Szendrey Júlia kiflikochját? Milyen olyan másik karácsonyi süti lenne, amit mi magunk is könnyen elkészíthetünk?

Például a linczi tortát, ezt karácsony első napjára javasolták a korabeli szakácskönyvek.

Az alábbi, korabeli recept alapján elkészítettük a süteményt. Nem tudjuk, hogy a recept hány főre készült, de azt tapasztaltuk, hogy feleannyi hozzávalóval dolgozva is méretes pitét kaptunk. Elkészíteni pofonegyszerű volt, követtük a receptet. Annyit csaltunk, hogy a mandulát egy kis fehérborral botmixerben zúztuk össze, és cukor helyett ízlés szerint eritritet használtunk. A süteménynek alsó-felső sütésben, 180 fokon huszonöt perc kellett a szép, ropogós állaghoz.

Linczi torta

Ehez szükséges vajj czukkor, liszt, és mandolá; mind egygyikből 3/4 font, egy czitrom-hajjal és 8 tojás’ sárgájával egygyütt. – Törd-meg fáinra a’ mandolát, egy kevés borral, tedd a’ lisztet a’ gyúró-deszkára, szakíts közzé vajat; add hozzá a’ többit, és gyúrjad. Majd kenj-be vajjal egy papirost, nyújtsd-ki reá egy újnyi vastagon a’ tésztát, és vágd-ki tál formán; rakj reá tetszésed szerént befőzött cseresznyét, baraczkot, vagy mást ’s a’ t. a’ többi tésztából tsinálly a’ tetejére róstély formát, kend-be tojás-fehérjével, és süsd eggy egész óráig. (Zelena Ferencz 1830: Minden háznál használható közönséges és legújabb nemzeti szakácskönyv.)

A szerző az ELTE BTK Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék doktorjelöltje. További cikkei a Qubiten itt olvashatók.