Az eddigi legátfogóbb sörtörténeti vizsgálatban történészek, régészek, mikrobiológusok és sörfőzőmesterek jártak utána, milyen lehetett valójában az a sör, amit utoljára 1574-ben készítettek el a dublini várban.
Nagypénteken enni eleve luxus, de ha már eszünk, együnk úgy, mint a tizenötödik századi böjtölők: szenvedve. Sörben főtt hal, hamis mandulatojás és egy adag rémület a nyolcadik kerületben.
Az első nyomtatott szakácskönyv 1474-ben jelent meg Rómában, és legalább annyit megtudunk belőle a szerző, Bartholomaeus Platina koráról és baráti köréről, mint a korabeli gasztronómiáról és dietetikáról. De meg lehet enni, amit Platina kotyvasztott? És azt, amit a könyv alapján mi? Kipróbáltuk.
Végy néhány narancsot, avokádót, ringlót, málnát, szegfűszeget, kis tejszínhabot, és már kész is a háromfogásos vírusmenü. Speer Gábor konyhanyelven, de tudományos alapossággal mutatja be a koronavírus és a különböző vakcinák működését.
A hetvenes években tombolt a banánkultusz Magyarországon: a ritkán elérhető déligyümölcsöt befőttként, húsok köreteként, sőt levesbetétként is ajánlották. A bizarrnak tűnő recepteket ma már könnyen és gyorsan összedobhatjuk – a kérdés csak az, hogy meg lehet-e enni az eredményt.
Mekkora gourmet volt Petőfi, és mi volt az igazi karácsonyi szuperfood a 19. század közepe táján? Az egyik népszerű korabeli süteményt, a linczi tortát el is készítettük, itt a 190 éves recept, kellemes történelmi sütés-főzést!
Szaloncukor, egytojásos torta, bejgli helyett kelt pite: három nagyon olcsó recept, amelyet leleményes háziasszonyoknak ajánlottak ’56 karácsonyára, amikor nemcsak a hozzávalókkal, de még a gázzal is spórolni kellett. Aki főz: Kisörsi Zsófia, az ELTE BTK Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék doktorjelöltje.