Hogyan lett Shakespeare a Valentin-nap költője, és milyen vágyserkentő ételek jelentek meg drámáiban? Aki válaszol: Pikli Natália, az ELTE BTK Shakespeare-kutatója. Aki főz: Kisörsi Zsófia történész.
A hetvenes években tombolt a banánkultusz Magyarországon: a ritkán elérhető déligyümölcsöt befőttként, húsok köreteként, sőt levesbetétként is ajánlották. A bizarrnak tűnő recepteket ma már könnyen és gyorsan összedobhatjuk – a kérdés csak az, hogy meg lehet-e enni az eredményt.
Hogyan szilvesztereztek az ózdi munkások a két világháború között? Mivel koccintottak az új évre? Került hús az asztalra? Ma is működnek az egykori sütireceptek? Utánajártunk az ünnepi szokásoknak, és persze mi is fakanalat ragadtunk. A női szeszélyt és a mákos kukoricát is teszteltük.
Mekkora gourmet volt Petőfi, és mi volt az igazi karácsonyi szuperfood a 19. század közepe táján? Az egyik népszerű korabeli süteményt, a linczi tortát el is készítettük, itt a 190 éves recept, kellemes történelmi sütés-főzést!
Szaloncukor, egytojásos torta, bejgli helyett kelt pite: három nagyon olcsó recept, amelyet leleményes háziasszonyoknak ajánlottak ’56 karácsonyára, amikor nemcsak a hozzávalókkal, de még a gázzal is spórolni kellett. Aki főz: Kisörsi Zsófia, az ELTE BTK Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék doktorjelöltje.
A hatvanas évek Magyarországának lakosságát a televízió segítségével igyekeztek szocialista emberré nevelni. A televíziózás világnapján visszakapcsolunk abba az évtizedbe, amikor a társadalmat még rá akarták szoktatni a tévénézésre.
Vasárnap temették el az utóbbi fél évszázad megkerülhetetlen szépírójaként ismert Konrád Györgyöt, aki írói munkásságának kiteljesedése előtt szociológusként is maradandót alkotott. Hogyan látta a hatalomhoz és kortársaihoz képest Konrád és szerzőtársa, Szelényi Iván a hatvanas évek dinamikusan növekedő társadalmi csoportját, az ingázókat, és mi újat tudtak róluk mondani?
Az UNESCO 1966-ban a mai napra, szeptember 8-ra tűzte ki az International Literacy Dayt. Nemzetközi szinten kiemelt figyelmet szenteltek az írástudatlanság elleni küzdelemnek, de vajon mit tettek mindezért Magyarországon a Kádár-rendszerben?
Az egyik első Magyarországon rendezett fesztivál, a szocialista Savaria Karnevál megmutatja mindazt, amit a hatvanas évek tömegszórakoztatásának idő- és történelemszemléletéről, a lokális örökséghez fűződő viszonyáról és az ideológiai megfelelésről tudni érdemes.