A dinnyetudorok között régi vita, hogy vajon mikor sikerült kinemesíteni a vörös bélű, édes görögdinnyét. Az biztos, hogy az egyiptomiak édességként fogyasztották, most az is kiderült, hogy hatezer éve Líbiában viszont még a keserű, fehér húsú fajta termett.
A herculaneumi csontok vizsgálatából kiderült, hogy mit ehettek az ottaniak, mielőtt kitört volna a Vezúv és elpusztította volna a várost. A csontok analízise szerint az ottaniak rengeteg halat, kagylót és olívaolajat fogyasztottak.
Hogyan lett Shakespeare a Valentin-nap költője, és milyen vágyserkentő ételek jelentek meg drámáiban? Aki válaszol: Pikli Natália, az ELTE BTK Shakespeare-kutatója. Aki főz: Kisörsi Zsófia történész.
A hetvenes években tombolt a banánkultusz Magyarországon: a ritkán elérhető déligyümölcsöt befőttként, húsok köreteként, sőt levesbetétként is ajánlották. A bizarrnak tűnő recepteket ma már könnyen és gyorsan összedobhatjuk – a kérdés csak az, hogy meg lehet-e enni az eredményt.
Hogyan szilvesztereztek az ózdi munkások a két világháború között? Mivel koccintottak az új évre? Került hús az asztalra? Ma is működnek az egykori sütireceptek? Utánajártunk az ünnepi szokásoknak, és persze mi is fakanalat ragadtunk. A női szeszélyt és a mákos kukoricát is teszteltük.
Mekkora gourmet volt Petőfi, és mi volt az igazi karácsonyi szuperfood a 19. század közepe táján? Az egyik népszerű korabeli süteményt, a linczi tortát el is készítettük, itt a 190 éves recept, kellemes történelmi sütés-főzést!
Szaloncukor, egytojásos torta, bejgli helyett kelt pite: három nagyon olcsó recept, amelyet leleményes háziasszonyoknak ajánlottak ’56 karácsonyára, amikor nemcsak a hozzávalókkal, de még a gázzal is spórolni kellett. Aki főz: Kisörsi Zsófia, az ELTE BTK Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék doktorjelöltje.