Maradandóan deformálta a felszínt a horvátországi földrengés

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Elkészült a keddi horvátországi földrengés okozta elmozdulások első gyorstérképe az európai űrügynökség, az ESA Sentinel-1 műholdas földmegfigyelő rendszerének adatai alapján – olvasható a feldolgozást elvégző Geo-Sentinel Kft. kutatói blogján.

Ahogy a Qubiten is megírtuk, 2020. december 29-én, ebédidőben pattant ki az a Richter-skála szerinti 6,4-es erősségű földrengés, amelynek hatását Magyarország területén is érezni lehetett. 

A földrengés epicentruma a horvát fővárostól, Zágrábtól mintegy 50 kilométerre délkeletre volt. „Már az előző napon, illetve azóta is voltak jelentős földmozgások a környéken. Ekkora rengés a térségünkben rendkívül ritka, lényegében a közvetlen környezetünk tektonikáját és a reológiáját tekintve a lehetséges maximumhoz közeli nagyságot képviseli. A katasztrófa következtében hét ember vesztette életét. Közel száz helységben keletkezett komoly anyagi kár. A horvátországi Petrinja kisváros egyes részei romba dőltek. Még Magyarországon is legalább 100 millió forintos károkról számoltak be a biztosítók” – írják a kutatók.

Az európai Copernicus földmegfigyelési program Sentinel-1 radarműholdpárosának észleléseit magyar kutatók dolgozták fel interferometrikus módszerrel, így mutatták ki a felszínmozgásokat. Az interferométeres módszer lényege, hogy „a rengés előtt és után ugyanazon terület fölött végzett radarmérések fázisinformációjából előállítható az elmozdulás rendkívül részletes és pontos térképe”.

A blogbejegyzés szerint a Sentinel-1A műhold a felszálló (azaz délről északi irányba tartó) pályaszakaszán a katasztrófát követő napon, december 30-án elrepült a terület felett. A fázisadatok interferometrikus összehasonlítását a földrengés utáni napon és 12 nappal korábban, december 18-án végzett észleléseken végezték el. Később, a másik repülési irányban végzett műholdas radarmérések alapján lehetővé válik majd az elmozdulások térbeli komponenseinek még pontosabb meghatározása is.

A felszín maradandó elmozdulása a törésvonal két oldalán megközelítette a fél métert is műholdirányban. A térképen kék színnel a távolság növekedése (délkeleti irányú elmozdulás, illetve süllyedés), pirossal a távolság csökkenése (északnyugati irányú elmozdulás, illetve emelkedés) látható Petrinja környékén.Fotó: Copernicus Sentinel 2020. / feldolgozás: Geo-Sentinel Kft.
Az interferogramon a deformáció mértékét a színskála érzékelteti, ahol a szivárvány színeinek egy ciklusa egy fél hullámhossznak (2,8 cm) felel megFotó: Copernicus Sentinel 2020. / feldolgozás: Geo-Sentinel Kft.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: