Nincs több törvényes akadálya az olaj- és földgázkitermelés megkezdésének Alaszka védett területein: a 78 ezer négyzetkilométeres Alaszkai Sarkköri Nemzeti Természetvédelmi Terület (ANWR) 5 százalékán kezdődhetnek meg a munkálatok. A területet gyakran Amerika utolsó igazi vadonjaként is emlegetik, ahol rengeteg ritka és védett faj él, a tranzakció ellenzői attól tartanak, hogy ezek biztonságát is veszélyezteti majd az olajfúrás elindítása.

A kitermelési jogokat mától vásárolhatják meg a cégek, az üzletről 2020 augusztusában döntöttek. A terület sorsáról évtizedek óta zajlik a vita: egyesek azt remélik, hogy a part mentén végzett fúrásokkal hasonlóan gazdag olajmezőre bukkanhatnak, mint a Prudhoe-öbölben, ahol Észak-Amerika legnagyobb lelőhelyét tárták fel 1977-ben, mások pedig hasonló környezeti katasztrófától tartnak, mint ami 2006-ban következett be a British Petrol egyik itteni kútjánál. A környezetvédelmi aggodalmak mellett a helyi őslakosok a vallásuk megsértésének tekintik a területre tervezett kutak kiépítését.

Kristen Monsell, a tucsoni Center for Biological Diversity ügyvédje szerint a döntés elsietett és elhibázott, és nem végeztek megfelelő előtanulmányokat ahhoz, hogy a környezeti értékek veszélyeztetése nélkül indíthassák el a termelést. A nonprofit vállalat ezért is próbálta jogi eszközökkel gátolni a kutak telepítését, de nem járt sikerrel.

Trump erőltette

A kitermelési jogok értékesítése nem mozgatta meg különösebben az olajipar szereplőit, a mindentől távol eső területeken ugyanis utak sincsenek, a megfelelő infrastruktúra kiépítése pedig vagyonokba kerülne. Monsell szerint a leköszönő Donald Trump az utolsó pillanatban még mindenképpen erőltette a kitermelés indítását, de könnyen lehet, hogy utódja, Joe Biden meggátolja a lépést – de ha a tranzakció már megtörtént, az új elnök már nem igazán tehet ellene semmit. Trump szerint a döntés számos munkahelyet teremt Alaszkában, a kitermelés jogát elnyerő vállalatokat pedig földtani vizsgálatokra kötelezik majd.

A partvidékre és a hegyek és a tenger között elterülő pusztaságra tervezett kitermelés súlyosan veszélyeztetheti a helyi jegesmedve-, karibu- és farkaspopulációt, a medvék ráadásul a jégréteg olvadásával egyre inkább a szárazföldre kényszerülnek. Alaszkában az elmúlt években drámaian visszaesett a jegesmedvék száma, így a meglévő populáció védelme kulcsontosságú lenne a faj fennmaradásához, az állatvédők pedig attól tartanak, hogy a tervezett építkezések nem kedveznének ezeknek a törekvéseknek. A helyi őslakosok a karibuk vándorlásának megszakításában látják az egyik legfőbb veszélyt: az állatot szentként tisztelik, az emberek pedig a csordák mozgását követik.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Szőrgyűjtéssel eredtek a szellemmedve nyomába

Dippold Ádám tudomány 2020. július 7.

A Kermode-baribálok a fekete medvékhez tartoznak, csak épp fehérek, de nem albínók. Egy friss kutatásból kiderült, hogy a sajátos színt okozó mutáció ritkább, mint eddig hitték, az állatok viszont jóval nagyobb területen élnek, mint gondolták.

Norvégia érintetlen sarkvidéki területeken készül beindítani a kőolaj-kitermelést

Qubit.hu gazdaság 2020. augusztus 27.

A terv veszélyezteti a környék törékeny ökoszisztémáját, Oroszországgal is feszültségeket okozhat, és még az sem biztos, hogy olyan nyereséggel lehet olajat termelni a kiszemelt területeken, mint amire a norvégok számítanak.

Fél évszázadot átívelő time-lapse videón, hogyan olvadt el Alaszkában a jég

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. december 11.

Az 1970-es évektől készült Landsat műholdfelvételeken jól látszik, milyen ütemben olvad a jég ott, ahol nem kellett volna elolvadnia.