Káprázatos képet küldött a Vénuszról a Parker napszonda
A NASA mérőeszközét, a Parker napszondát (Parker Solar Probe, PSP) kettős céllal indították útnak 2018-ban: az eszköz fő célja a Nap megfigyelése, ahhoz viszont, hogy megközelítse az égitestet, hét alkalommal el kell haladnia a Vénusz mellett is, így erről a bolygóról is végez megfigyeléseket.
A Vénusz megközelítésére azért van szükség, mert a műszer hintamanővereket végez, vagyis kihasználja a bolygó gravitációját annak érdekében, hogy végül minden eddiginél jobban, 6 millió kilométeres távolságra közelítse meg a Napot. A szonda 2020 júliusában, a Vénusz harmadik megkerülésekor szenzációs képeket rögzített a bolygóról, ezeket a NASA most tette közzé.
A PSP FIELDS névre keresztelt műszere a Nap légkörének elektromos és mágneses terét méri, ezzel azt vizsgálja, hogy miért forróbb több százszor a napkorona, mint az alatta lévő felszín. Az ISIS a nagyenergiás részecskéket méri, a SWEAP pedig a kisenergiás részecskéket. A szonda a WISPR (Wide-field Imager for Solar Probe) nevű képalkotó berendezéssel rögzíti a képeket, ezzel készült a mostani felvétel is.
Nem erre tervezték
A WISPR-t eredetileg a napkorona és a helioszféra megfigyelésére tervezték, ezért Angelos Vourlidas, a műszer egyik fejlesztője meglepőnek nevezte a Vénuszról készült képeket. Vourlidas arra számított, hogy a WISPR csak a felhőkről küld majd felvételeket, a szondának viszont sikerült megörökítenie a bolygó felszínét is.
A képen látható sötétebb folt az Aphrodite Terra, a bolygó két kontinensének egyike. Azért tűnik sötétebbnek a felvételen, mert hűvösebb, mint a környezete, a felszínén körülbelül harminc fok uralkodik. A kutatók most azt vizsgálják, hogy vajon hogyan tudott a szonda ilyen képet alkotni a Vénuszról, az eszközt ugyanis nem erre tervezték, ha viszont kellően érzékenyen észleli az infravörös hullámhosszhoz közeli fényt, és így sikerült elkészítenie a felvételt, az a Nap körül lévő por alaposabb vizsgálatában is új távlatokat nyithat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: