Káprázatos képet küldött a Vénuszról a Parker napszonda
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A NASA mérőeszközét, a Parker napszondát (Parker Solar Probe, PSP) kettős céllal indították útnak 2018-ban: az eszköz fő célja a Nap megfigyelése, ahhoz viszont, hogy megközelítse az égitestet, hét alkalommal el kell haladnia a Vénusz mellett is, így erről a bolygóról is végez megfigyeléseket.
A Vénusz megközelítésére azért van szükség, mert a műszer hintamanővereket végez, vagyis kihasználja a bolygó gravitációját annak érdekében, hogy végül minden eddiginél jobban, 6 millió kilométeres távolságra közelítse meg a Napot. A szonda 2020 júliusában, a Vénusz harmadik megkerülésekor szenzációs képeket rögzített a bolygóról, ezeket a NASA most tette közzé.
A PSP FIELDS névre keresztelt műszere a Nap légkörének elektromos és mágneses terét méri, ezzel azt vizsgálja, hogy miért forróbb több százszor a napkorona, mint az alatta lévő felszín. Az ISIS a nagyenergiás részecskéket méri, a SWEAP pedig a kisenergiás részecskéket. A szonda a WISPR (Wide-field Imager for Solar Probe) nevű képalkotó berendezéssel rögzíti a képeket, ezzel készült a mostani felvétel is.
Nem erre tervezték
A WISPR-t eredetileg a napkorona és a helioszféra megfigyelésére tervezték, ezért Angelos Vourlidas, a műszer egyik fejlesztője meglepőnek nevezte a Vénuszról készült képeket. Vourlidas arra számított, hogy a WISPR csak a felhőkről küld majd felvételeket, a szondának viszont sikerült megörökítenie a bolygó felszínét is.
A képen látható sötétebb folt az Aphrodite Terra, a bolygó két kontinensének egyike. Azért tűnik sötétebbnek a felvételen, mert hűvösebb, mint a környezete, a felszínén körülbelül harminc fok uralkodik. A kutatók most azt vizsgálják, hogy vajon hogyan tudott a szonda ilyen képet alkotni a Vénuszról, az eszközt ugyanis nem erre tervezték, ha viszont kellően érzékenyen észleli az infravörös hullámhosszhoz közeli fényt, és így sikerült elkészítenie a felvételt, az a Nap körül lévő por alaposabb vizsgálatában is új távlatokat nyithat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Soha ilyen közeli képek nem készültek még a Napról
Az európai-amerikai együttműködéssel az űrbe bocsátott Solar Orbiter szonda példátlan felbontásban tárta fel a hozzánk legközelebbi csillagot, és eddig nem látott struktúrákat azonosított rajta.
Magyar tudós közreműködésével indult útjára a Nap pólusait vizsgáló merész küldetés
Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az ELTE csillagászprofesszora tagja annak a csapatnak, amely a Solar Orbiter küldetés keretében a Napból kiáramló plazmát, azaz az univerzum anyagának negyedik halmazállapotát vizsgálja.
Az űrben kifejezetten szenzációs év volt 2020
Az idei év valóban fantasztikus és néha erősen vitatott eredményeket hozott az űrkutatásban és a csillagászatban. 2020-ban sokkal közelebb kerültünk a Naprendszer és az univerzum más szegleteinek megértéséhez.