A bolygót érő napsugárzás mértéke és az éjszakai oldalon a hőt megtartó felhők már négymilliárd éve is kizárták, hogy folyékony víz jelenjen meg a Vénusz felszínén – derült ki egy új kutatásból. A vénuszi életről szóló vita azonban csak körülbelül tíz év múlva zárulhat le megnyugtatóan, a bolygót feltérképező szondák adatai alapján.
Visznek-e magukkal az űrhajósok Geiger–Müller-számlálót? Mi az a dél-atlanti mágneses anomália, és milyen jelenség a foszfén? Mit kutat majd a három új Vénusz-szonda? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
Egy új kutatás lényegében kizárja annak lehetőségét, hogy bármilyen földihez hasonló élet létezzék a Vénusz a légkörében, mert ahhoz túl kevés a felhőzetben a víz mennyisége. A most kidolgozott módszertan ugyanakkor exobolygók vizsgálatára is jó lesz, és segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.
Az amerikai űrhivatal szerdán bejelentette, hogy hosszú idő után újra űrszondát küld a méretében Földhöz hasonló, de ma már extrém körülményekkel rendelkező Vénusz titkainak feltárására. Rögtön kettőt is.
A Nap vizsgálatára indított szonda hétszer fogja megkerülni a Vénuszt, mielőtt elérné a csillagot, a NASA most tette közzé azt a felvételt, amit az eszköz a bolygó harmadik megkerülésekor készített 2020 júliusában.
Az idei év valóban fantasztikus és néha erősen vitatott eredményeket hozott az űrkutatásban és a csillagászatban. 2020-ban sokkal közelebb kerültünk a Naprendszer és az univerzum más szegleteinek megértéséhez.
A szenzációs bejelentéssel szeptemberben előrukkolt kutatók a kritikák után újraelemezték az adatokat, és már csak 20-szor kisebb koncentrációban találtak foszfint a bolygó atmoszférájában. Jövőre új vizsgálatok dönthetik el, mi az igazság.
Miután amerikai és brit kutatók potenciálisan életre utaló jeleket találtak a Vénuszon, az orosz űrügynökség bejelentette, hogy a bolygóról való tudásunk javát a Szovjetuniónak köszönheti a világ, ergo a Vénusz az oroszoké.
Földi teleszkópok bukkantak a Vénusz légkörében a foszfinra, amit a csillagászok potenciális életre utaló kémiai jelként tartanak számon. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy a molekulát egy élettelen kémiai folyamat termeli.
Javában zajlik a NASA következő űrszondás küldetésének kiválasztása: az egymással versengő koncepciók közül mostanra már csak négy maradt. Kettő közülük a Vénuszt derítené fel, egy a Jupiter vulkánilag aktív holdját, az Iót, egy pedig a távoli Neptunusz holdja, a Triton gejzírjeit vizsgálná.
A Mars csak egyike lehetett a Naprendszer azon bolygóinak, ahol a Földön kívül is volt élet. A NASA Goddard Intézetének kutatói már a Vénuszon is egykori életet sejtenek.
Egy amerikai kutatócsoport új modellt vetett be a bolygóközi távolságok kiszámítására, ami alapján nemcsak a Földnek, de a Naprendszer minden bolygójának a Merkúr a legközelebbi szomszédja.