Videón a múlt heti bolygófedés
Az idei év egyetlen nappali bolygófedését olvasónk, Varga Attila Károly is elcsípte, és még videót is készített róla.
Az idei év egyetlen nappali bolygófedését olvasónk, Varga Attila Károly is elcsípte, és még videót is készített róla.
Csütörtökön tanúi lehettünk az év egyetlen bolygófedésének: a Hold bekebelezte a Vénuszt, ami kicsit több mint egy óra múlva ismét felbukkant – immár a fogyó Hold fényes sarlójának másik oldalán.
Kutatók szerint az oxigén légköri jelenléte arra is utalhat, hogy a bolygón egykor folyékony víz, és így élet is lehetett.
Tiszta égboltra és egy igazán lenyűgöző égi jelenségre számíthatunk: az év egyetlen nappali bolygófedése lesz látható.
A Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz is látható lesz az égbolton a Hold alatt napnyugta után.
Az első században készült szobrocskát valószínűleg direkt dobták ki a mai Rennes területén, a régészek Vénusz mellett számos római kori érmét, cseréptöredéket és hasonló apróságokat találtak.
A felfedezés rendkívül fontos ahhoz, hogy megértsük, miként változnak az évmilliárdok alatt a Vénuszhoz és Földhöz hasonló méretű bolygók, és meddig maradhatnak lakhatók.
Négy esetben a publikáció utáni ellenőrzés viszonylag gyorsan korrigálni tudta a peer review rendszer hiányosságait, míg a másik kettőnél ez csak évekkel később történt meg, hála a klinikai vizsgálatokat tömegesen ellenőrző, elszánt kutatóknak.
A Vénusz, a Merkúr, a Szaturnusz, a Jupiter és a Mars szabad szemmel is látható lesz, de távcsővel az Uránuszt és a Neptunuszt is el lehet kapni este.
A nemesfémekből is álló Pscyhe kisbolygóra induló szonda egy évet csúszik; mint kiderült, a JPL-nél kialakult fejetlenség miatt. A vizsgálóbizottság javaslatai szerint az intézetben vissza kell venni a tempóból, ezért a VERITAS szonda indítását 3 évvel elhalasztották – a Vénusz-kutatók legnagyobb bánatára.
Bár korábban a csehországi mészkőhegységekre tették a Szombathy József által 1908-ban megtalált szobrocska eredetét, új kutatási módszerek bevetésével kiderült, hogy az egyik leghíresebb termékenység-szobor Észak-Olaszországból származhat.
Kontinens méretű régiók és síkságok rajzolódnak ki a Parker Solar Probe frissen közzétett felvételein. A szondától senki nem várta, hogy meg tudja örökíteni a bolygó sűrű felhőzet által eltakart felszínét.
Segíthet-e a Vénusz az exobolygók és a földönkívüli élet kutatásában? Szupernóvává válik-e a Betelgeuze csillag? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
A bolygót érő napsugárzás mértéke és az éjszakai oldalon a hőt megtartó felhők már négymilliárd éve is kizárták, hogy folyékony víz jelenjen meg a Vénusz felszínén – derült ki egy új kutatásból. A vénuszi életről szóló vita azonban csak körülbelül tíz év múlva zárulhat le megnyugtatóan, a bolygót feltérképező szondák adatai alapján.
Visznek-e magukkal az űrhajósok Geiger–Müller-számlálót? Mi az a dél-atlanti mágneses anomália, és milyen jelenség a foszfén? Mit kutat majd a három új Vénusz-szonda? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.