Soha ilyen közeli képek nem készültek még a Napról

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Lenyűgöző felvételeket tett ma délután közzé a Napról az Európai Űrügynökség, az ESA. A Solar Orbiter űrszonda által végzett példátlan megfigyelések új, miniatűr flerekre emlékeztető struktúrákat tárnak fel a Nap felszínéhez közel. A kutatók által tábortüzeknek elnevezett viszonylag apró kitörések több milliószor vagy milliárdszor kisebbek, mint a Földről megfigyelhető felfényesedések, avagy flerek.

A Solar Orbitert az Európai Űrügynökség építette, de a küldetésben az amerikai űrhivatal, a NASA is jelentős erőkkel vesz részt. Az űrszonda 2020. február 11-én indult útjára a floridai Cape Canaveralból, és 3,5 évvel később éri el végső Nap-körüli pályáját. A ma bemutatott felvételeket és megfigyeléseket a szonda az első Nap-megközelítés során, június közepén készítette, 77 millió kilométer távolságból. Ez közel fele a Föld Naptól mért átlagos távolságának, ami nagyjából 150 millió kilométer. Ennek ellenére nem a Solar Orbiter a Napot leginkább megközelítő űreszköz – ez a cím a NASA 2018-ban indított Parker Solar Probe űrszondáját illeti meg, amely idén júniusban mindössze 18,6 millió kilométerre haladt el a Naptól. A Parker kezdeti tudományos eredményeit, melyekről itt írtunk részletesen, a Solar Orbiter által gyűjtött adatok kiegészítik és kiterjesztik majd.

A Solar Orbiter űrszonda extrém-ultraibolya tartományú képalkotójának 2020 júniusában készített felvételei a Napról.Gif: Solar Orbiter/EUI Team (ESA & NASA); CSL, IAS, MPS, PMOD/WRC, ROB, UCL/MSSL

A Nap távolabbi vizsgálata ugyanis előnyökkel is jár a Solar Orbiter számára. Az egyik ezek közül, hogy a szonda a Parkerrel ellentétben példátlan részletességű felvételeket képes készíteni a Nap felszínéről. A ma bemutatott eredmények nem jöhettek volna létre azoknak a szakembereknek a megfeszített munkája nélkül, akik a koronavírus-járvány ellenére még a Nap-megközelítés előtt be tudták üzemelni a szonda műszereit. A Solar Orbitert összesen hat teleszkóppal és négy, a szonda környezetét monitorozó műszerrel szerelték fel. Ezek segítségével a szakemberek többek közt a napszél kialakulását szeretnék jobban megérteni.

Fehér nyilak jelzik a szakemberek által a Napról készült nagy-felbontású, ultraibolya tartományú felvételeken azonosított miniatűr tábortüzeket, flereketForrás: Solar Orbiter/EUI Team (ESA & NASA); CSL, IAS, MPS, PMOD/WRC, ROB, UCL/MSSL

„Ezek még csak az első felvételek, és már így is látunk rajtuk érdekes jelenségeket. Nem számítottunk arra, hogy már az elején ilyen jó eredményeket kapunk. Azt is látjuk, hogy a tíz tudományos műszerünk milyen jól kiegészíti egymást, összefoglaló képet adva a Napról és környezetéről."

- foglalta össze a mai bejelentés jelentőségét a Solar Orbiter küldetésének európai vezetője, Daniel Müller, aki szerint a bemutatott kezdeti adatok is jól mutatják az űrszondában rejlő potenciált a Nap folyamatainak jobb megértésére.

A Solar Orbiter által felfedezett miniatűr flereket a szonda extrém-ultraibolya tartományban működő képalkotója (EUI) figyelte meg, 77 millió kilométerről. Ezek a szakemberek szerint nem elszigetelt jelenségek, hanem szinte mindenhol megtalálhatók a Napon. A miniatűr flerek egyenként nem bírnak túl nagy jelentőséggel, de egy megerősítésre váró hipotézis szerint akár a napkorona felhevítéséért is felelősek lehetnek. 

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Ahogy korábban írtuk, a napkutatás egyik fő rejtélye, hogy pontosan milyen fizikai folyamatok felelősek a korona közel 1 millió Celsius-fokra való hevítéséért, miközben a Nap felszíne mindössze közel 5500 Celsius-fokos. Ennek a kérdésnek a megválaszolása a Parker Solar Probe és a Solar Orbiter szondák egyik fő feladata, és most egy lépéssel közelebb jutottunk a válaszhoz.

A Solar Orbiter más eddig példátlan vizsgálatokat is végzett. A szakemberek most először tudták megvizsgálni a Nap Földről nézve túlsó oldalán csillagunk mágneses terét. Erre az a Nap mágneses erővonalait feltáró polarimetrikus-helioszeizmikus képalkotó (PHI) műszer nyújtott lehetőséget, amely a Nap egy a Földről nem látható aktív régióját figyelte meg - mivel a szonda a Földhöz képest más szögből tekint a csillagunkra.

A Solar Orbiter műszerei által gyűjtött első adatok.Illusztráció: ESA/NASA/Solar Orbiter

A szonda in situ, vagy helyi űrbéli környezetét vizsgáló műszerei is hibátlanul működtek az első elhaladás során, miközben a mágneses tér jellegzetességeit és a szonda mellett elhaladó napszelet vizsgálták.

Mint Holly Gilbert, a küldetés NASA-hoz tartozó részének tudományos vezetője elmondta, a szondák munkája nem csupán a Nap légkörének és folyamatainak vizsgálata miatt fontos, de segítségükkel a Földre és az egész Naprendszerre kiható űridőjárást is jobban megérthetjük, ami kulcsfontosságú civilizációnk űrbéli infrastruktúrájának védelméhez.

A Solar Orbiter a Parker Solar Probe-hoz hasonlóan a Vénusz melletti elhaladások segítségével kerül közelebb a Naphoz; végső pályáján 42 millió kilométerre, vagy 60 Nap-sugárnyira fogja megközelíteni központi csillagunkat. Tudományos munkája legalább hét évig tart majd, és lehetőséget ad a szonda adatainak a Parkerével való kombinálására, amikor 2025-ben az utóbbi szonda mindössze 6,9 millió kilométerre száguld majd el a Naptól.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: