Az elhízás a legnagyobb kockázati tényező a kórházi ápolást igénylő COVID-19 kialakulásában
Egy február 25-én megjelent amerikai modelltanulmány a kórházi ápolást igénylő COVID-19 rizikófaktorait vizsgálta, és arra jutott, hogy a legnagyobb kockázati tényezők a következők: elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség és szívelégtelenség – ebben a sorrendben.
Az amerikai kardiológusok folyóiratában, a Journal of the American Heart Associaton-ben (JAHA) publikált kutatás szerzői matematikai szimulációval becsülték meg azoknak a koronavírus-fertőzés miatt az Egyesült Államokban kórházba kerülőknek a számát és arányát, akiknél a tünetek súlyosbodása megelőzhető lett volna, ha nem szenvednek szív- és érrendszeri, illetve emésztőrendszeri betegségekben. Minden említett betegség esetében más tanulmányok is kimutatták már a COVID-19 súlyos kimenetelével való erős összefüggést.
A Tufts Egyetem táplálkozástudományi intézetében dolgozó szerzők arra hívták fel a figyelmet, hogy megállapításaik akár azonnali beavatkozást is lehetővé tesznek, amire szükség is van, mert hosszú idő még, mire a koronavírus elleni vakcinák megbízhatóan csökkentik a fertőzésszámot. Mint Darius Mozzafarian, az egyetem Friedman-intézetének dékánja, a tanulmány vezető szerzője elmondta,
„a minőségi táplálkozásra való átállás még fogyás nélkül is jelentősen javítja az emésztőrendszer egészségét hat-nyolc héten belül”.
Szerinte éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy ezeket az életmód-változtatásokat is tudományosan próbára tegyék, hogy kiderüljön, mennyire csökkentik a súlyos COVID-tünetek valószínűségét. Ezek az információk a mostani és az eljövendő járványokban is életmentők lehetnek.
A kutatók november 18-áig vizsgálták az USA-ban COVID-19-cel kórházba került páciensek – összesen 906 849 eset – adatait, és a következőket állapították meg:
- Az esetek 30 százaléka (274 322 eset) az elhízásnak volt tulajdonítható.
- 26 százalék (237 738 eset) a magas vérnyomásnak.
- 21 százalék (185 678 eset) a cukorbetegségnek.
- 12 százalék (106 139) szívproblémáknak.
Epidemiológiai értelemben a fenti arányok azokat a kórházi kezeléseket mutatják, amelyekre nem lett volna szükség az alapbetegség hiányában. Amikor a négy betegség adatait kombinálták, a modell alapján 63 százalékra, 575 419 esetre jött ki azoknak a COVID-os kórházi eseteknek az aránya és száma, amelyeket meg lehetett volna előzni. Ha az Egyesült Államokban ezeknek az alapbetegségeknek a gyakorisága 10 százalékkal kisebb lett volna, az összes kórházi COVID-19 eset 11 százalékát tudták volna elkerülni a modell szerint.
Az elhízás kortól függetlenül hatott negatívan
Azért ezt a négy betegséget vizsgálták, mert külön-külön mindegyik előrejelzi a koronavírus okozta tünetegyüttes súlyos kimenetelét, amiről világszerte számos tanulmány szerzett már bizonyítékot.
A tanulmányban különböző kor- és etnikai csoportokra, illetve nemekre bontva is vizsgálták a kockázati tényezőket, és a modell alapján arra jutottak, hogy a négy alapbetegségnek tudható be az etnikai csoportok és az idősebb korosztály erősebb érintettsége is. Az 50 év fölöttieknél például csak a kórházi ápolást igénylő esetek 8 százaléka volt diabétesznek tulajdonítható, míg 65 év felett ez az arány már 29 százalékra nőtt.
Az elhízás azonban minden korcsoportban azonos arányban fejtette ki negatív hatását.
A feketék körében minden felnőtt korosztályban magasabb volt a négy alapbetegségnek betudhatóan kórházi kezelést igénylő COVID-19 esetek aránya. A latino amerikaiaknál a cukorbetegség és az elhízás miatt kialakult elkerülhető kórházi esetek aránya volt nagyobb, mint a fehéreknél. A 65 év fölötti korosztályban például a fehérek körében a cukorbetegség a kórházi kezelések 25 százalékát okozta, míg a feketéknél és a latinóknál 32, illetve 34 százalékát.
Az összes tényezőt figyelembe véve a négy betegségnek betudható kórházi kimenetelek aránya a feketéknél volt a legnagyobb, majd a latinók következtek. Az etnikai eltérések a fiatalabb korosztálynál is megfigyelhetők voltak: a 18-49 éves fehéreknél a négy alapbetegségre a kórházi esetek 39 százaléka volt visszavezethető, a hasonló korú feketék körében viszont a kórházi kezelések 50 százalékát okozták.
A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy az összefüggés nem feltétlenül ok-okozati, és azt is megjegyezték, hogy modellszámításuk önmagában nem bizonyítja, hogy a négy alapbetegség hatékonyabb megelőzése csökkenti a COVID-19 miatti kórházi kezelések számát.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: